SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési és pénzügyi bizottság tagjai az ülést megelőző utolsó napon kapták kézhez az előttünk fekvő törvényjavaslat végleges változatát. Néhány bizottsági tagtársammal együtt némi déja vu-érzés keletkezett bennünk, hiszen visszagondoltunk a zárszámadás beterjesztésének mikéntjére, amikor is csak néhány nappal a tárgyalás előtt kaptuk meg az előterjesztést, akkor is CD-lemezen.
A bizottság ellenzéki képviselői az ülés folyamán megannyi kérdést és aggályt fogalmaztak meg, amelyekre azonban érdemi és megnyugtató válaszok sem a kormány, sem a minisztérium képviselőitől nem érkeztek. Ezért nem is támogattuk a javaslat általános vitára való alkalmasságát, és megfogalmaztuk kisebbségi véleményünket.
Felvetett kérdéseink alapvetően négy csoportba voltak sorolhatóak. Először is: vajon mi a célja a kormányzatnak az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésével? Vajon a legkisebb bevétellel rendelkező vállalkozói réteg esetében szeretnék csökkenteni az adminisztrációs, illetve adóterhelést, vagy van valami olyasfajta cél is, amiről mi nem tudhatunk?
A második kérdés úgy szólt: vajon mely vállalkozók vehetik majd igénybe az egyszerűsített vállalkozói adót? Aggályosnak tartjuk ugyanis, hogy sokkal inkább azok a vállalkozók élnek majd ezzel az új lehetőséggel, akik ügyeskedni próbálnak, semmint azok, akik a valóságban termelnek, és tisztességes vállalkozóként dolgoznak. Hiszen akik termelnek, akiknek költségeik vannak, akik anyaggal és áruval dolgoznak, azok nem tudják majd igénybe venni az evát, ugyanis nekik már eleve van annyi költségük, hogy nem kell ennyi adót fizetni. Természetesen azok sem tudják majd igénybe venni, akik fejlesztenek, beruháznak, ők ugyanis nem fognak lemondani az áfa visszaigénylésének lehetőségéről.
Átgondolta ezt valaki komolyan? Átgondolta, hogy milyen hatással lehet ez a vállalkozásokra, sőt az egész országra? Megnyugtató választ persze ezen kérdésünkre sem kaptunk. De haladjunk tovább, tisztelt képviselőtársaim, a kérdések sorában!
Több politikust és elsősorban természetesen a pénzügyminiszter urat megannyiszor hallhattuk nyilatkozni ebben a témában, és minden esetben elmondták, hogy ezen intézkedés következtében nagyon komoly előrelépést várnak a kis- és középvállalkozói körben. Ezzel összefüggésben kérdeztük, hogy vajon milyen hatással lesz ez a vállalkozói réteg a bruttó hazai termék alakulására, egyáltalán Magyarország GDP-jének hány százalékát állítják elő azok, akik igénybe fogják venni az evát. Kérdésfelvetésünket indokolta az is, hogy szocialista politikusok ezen vállalkozói körről gyakran már úgy beszéltek, mint akik a GDP felét-kétharmadát állítanák elő.
Végül hangot adtunk azon félelmünknek is, miszerint az eva bevezetése kedvezőtlen folyamatokat fog elindítani a gazdaságban. Mit fog eredményezni az, hogy nem kell majd bizonylatot eltenni, amikor nem kell majd könyvelni, nem kell bevallani, egyáltalán az égvilágon semmit sem kell csinálni, csak egy bevételi nyilvántartást vezetni? Ez a veszély jelentős, tisztelt képviselőtársaim; ráadásul tudjuk, hogy már a rendszerváltoztatás óta komoly célkitűzésként szerepel az, hogy erősödjön az országban a bizonylati fegyelem, annál is inkább, mert ezt az Európai Unió is megköveteli tőlünk. Tizenkét éve dolgoznak tehát a mindenkori kormányok azon, hogy mindenki becsületesen számlát, nyugtát adjon, és akkor most az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésével mintha azt sugalmaznák, hogy nem is kell bizonylat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök Úr! Ezen aggályainknak adtunk tehát hangot a költségvetési és pénzügyi bizottság ülésén, és mivel ezekre sem a kormányzattól, sem a minisztérium képviselőitől megnyugtató válaszokat nem kaptunk, a törvényjavaslatot jelenlegi formájában támogatni nem tudjuk. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
