PETTKÓ ANDRÁS

Full text search

PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Kedves Képviselőtársaim! A legfiatalabb hozzászóló képviselőként, több mint 13 éve az Ifjúsági Demokrata Fórum környezetvédelmi kollégiumának vezetőjeként néhány gondolatot én is szeretnék hozzátenni a ma esti vitában elhangzottakhoz, így megismerhetik a magyar ifjúság véleményét is.
Az országos hulladékgazdálkodási terv hatásosan és részletekbe menően tárja elénk azt a hatalmas, megoldhatatlannak tűnő feladatot, amit a magyarországi hulladékkezelés, illetve -hasznosítás igényel ahhoz, hogy ez az ágazat is európai uniós szintre emelkedhessen. Átolvasva világosan látjuk azon állítás jogosságát, miszerint a környezetvédelmi fejezet lezárása 2016-ig több ezer milliárdos ráfordítást ró a magyar költségvetésre. Több évtizedes érdektelenség, közöny, igénytelenség következményei rajzolódnak ki a szemünk előtt, ha végigolvassuk az OHT 70 oldalas indoklását. A hulladékgazdálkodás gyors rendbetétele, azaz a költségvetés kezelési technológiái megvalósításának a sokasága kolosszális pénzeszközöket igényel. Magántőkéből is meg lehet oldani a problémák nagy részét, de az állam, a társadalom bizonyos mértékben pénzügyileg helyt kell hogy álljon a megoldások megvalósításában.
A korszerű feldolgozó, hasznosító technológiák meghonosítása nem elég a kielégítő hulladékgazdálkodás megteremtéséhez - mindenekelőtt megelőző oktatással, képzéssel, a környezettudatos, jogvédő magatartás társadalmi elfogadtatásával, azaz természetessé tételével kell elkezdeni. Iskolarendszerünk valamennyi szintjén már régen hangsúlyos helyet kellett volna biztosítani a tantárgyak többségében az épített és természeti környezet védelme szemléletének. Időben meg kell értetni ifjúságunkkal, a társadalommal a környezetvédelem jelentőségét, elhanyagolásának az egyénre is kiható veszélyes következményeit. A szemléletformálás fokozatosságával megismétlődő és egyre makacsabb lakossági ellenállást is le lehetne küzdeni a telepített kezelési technológiákkal szemben.
Az oktatásügy szavakban ki nem mondva, de napjainkban komolynak nem tekinthető, megnyugtatásul szolgáló, mesélő tudásanyagként kezeli a környezetvédelmet és így a hulladékgazdálkodást is, ha a különböző tantárgyak tárgyalják egyáltalán. Az oktatók többsége nincs megfelelően felkészítve a tanulóifjúság ez irányú érdeklődésének felkeltésére, motiválására. Szót kell ejtenünk azon aktív felnőtt generációkról is, akiknek a vonatkozó szemléletét csak az igénytelenség, a teljes tájékozatlanság jellemzi. A fent említett sorrendiség semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül.
(22.10)
Először a környezettudatos, jogkövető állampolgári magatartás-szemlélet elismertségét kell kialakítani a társadalmunkban, és csak ezt követhetik a technológiák, a gazdasági érvek.
A hulladékgazdálkodáson belül az elkülönített gyűjtés kizárólag nagy mennyiségű, koncentrált hulladék esetében gazdaságos. Nagyvárosaink esetében vagy regionális szervezettségben azzá lehet tenni. Az elmúlt évek során láthattuk, hogy a főváros szelektív hulladékgyűjtési szándéka kisebb-nagyobb nekirugaszkodás után csendben kimúlt. Kudarca két dologra vezethető vissza.
A lakosság észrevette, hogy az általa szelektált háztartási hulladékot az elszállításkor újra összekeverik, ezért természetesen a továbbiakban nem vette komolyan a felhívásokat. A főváros, mint az egyetlen háztartási szilárdhulladék-égetőmű tulajdonosa, abban lett érdekelt, hogy az egyes anyagaiban külön is felhasználható vegyes hulladék ne legyen kiválogatva, kalóriákban elszegényítve, mert az energetikai hasznosítás során az elégetéskor termelt melegvíz a Fővárosi Távfűtő Műveken keresztül gazdaságosabban értékesíthető, például a lakótelepek fűtésére.
Ilyen előzmények után nem lesz könnyű a fővárosban környezettudatos, hatékony szemléletváltozást elérni. Az országos hulladékgazdálkodási terv 2005-re legalább 4 millió, 2008-ban 6 millió lakost szeretne a szelektív hulladékgyűjtésbe bevonni. Ezen lakosok környezeti tudásformálása hogyan fog megtörténni?
A "szennyező fizet" elve támogatható, de nem általában a lakosságra vonatkoztatva. Az általában körülbelül 114 ezer forint, az átlagjövedelem 2 százalékát kitévő hulladékkezelési díj túlzónak tűnik, a településenként alkalmazott díjak közötti ötszörös különbség pedig elfogadhatatlan. Ennek az lesz a vége, hogy az A település lakói az éj leple alatt át fogják szállítani szemetüket B településre vagy ami még rosszabb, a természeti környezetbe. Az Európai Unión belül egységes árképzés van.
A hulladékhasznosítást lehetőleg annak anyagában történő hasznosításával kell megoldani. Jobb híján a fennmaradó 20 százalékát pedig elégetéssel. Emelni kellene a hasznosítási arányt, amelyhez a hulladék elkülönített gyűjtése, és az újrahasznosítható, tartós termékek számának a növelése tartozik. Az igen drága technológiák gyorsított ütemű bevezetése viszont gyors állami támogatást is igényel. Jó lenne tudni, hogy a csatlakozási tárgyalások során vállalt 2005-ös határidőre honnan lesz Magyarországnak elegendő pénze minderre.
Igen ígéretes az országos hulladékgazdálkodási terv azon megállapítása, hogy a hulladék fele hasznosításra kerüljön. Nagy probléma például az elektronikai termékek növekvő mennyiségű hulladékanyagának visszanyerése. Itt a lehető legmagasabb fokú újrahasznosításra kellene koncentrálni, és nem a veszélyes hulladék kategóriából való kivételére. Pillanatnyilag lomtalanításkor a guberálók baltával szétvert monitorokból szedik ki a számukra értékesíthetőnek ítélt alkatrészeket, a maradékot pedig a szétverés helyszínén hátrahagyják.
Egy év alatt körülbelül 2,5 millió darab mobiltelefon-akkumulátor kerül a kukákba. Ez a mennyiség 150 köbméter veszélyes hulladékot jelent. Az Európai Unió tanácsa most foglalkozott ezzel a kérdéssel, és 2005. december 31-éig minden tagországnak el kell fogadnia az elektromoshulladék-gazdálkodással kapcsolatos törvényét.
Újabb problémát jelenthet a fáradtolaj-regeneráló üzemek létesítése. Ez az igen hasznos környezetvédelmi technológia veszélyes is lehet, ha nem körültekintően választják ki az üzem telepítési helyét. Láthattunk erre kísérletet a Velencei-tó vízgyűjtőjében fekvő Kápolnásnyék település lakóterületén. Pontosabban meg kellene határozni, milyen környezetben létesíthető és milyen technológiájú üzem.
A Magyar Demokrata Fórum újpesti képviselőjeként nagyon bízom abban, hogy a büntetés a Fővárosi Önkormányzat égetőművét is eléri, amennyiben ez nem látja el az előírt füstgázszűrővel égetőműve emissziós kéményét.
A Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként úgy vélem, még egyszer át kell gondolni ezt az egyébként igen ambiciózus elvárásokat megfogalmazó országos hulladékgazdálkodási tervet, és összhangba hozni a környezetszennyezést illető törvénykezés hatékonyságát a büntető szankciók megfogalmazásával. Ha továbbra sem lesznek a környezetszennyezésnek hathatós következményei, az egész országos hulladékgazdálkodási terv csak szépen összefoglalt elgondolás marad. Persze, ehhez tételesen bele kellene foglalni a kötelező követelményrendszert is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Lezsák Sándor tapsol.)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť