DR. CSILLAG ISTVÁN
DR. CSILLAG ISTVÁN
DR. CSILLAG ISTVÁN gazdasági és közlekedési miniszter: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Merre tart Magyarország? - tette fel nagyra becsült ellenzékünk a kérdést, mintha letértünk volna valamilyen helyes útról, pedig éppenhogy a kiszámítható és az átlátható kormányzáshoz, az Európába vezető úthoz tértünk vissza. A választók úgy döntöttek, nemcsak beszélni kell arról és harcolni kell azért, hogy kövezzük le ezt az utat, hanem autópályákat és gyorsforgalmi utakat kell építenünk. A jelenlegi kormány szabad utat akar nyitni hazánkban a vállalkozásoknak, a befektetőknek és az európai segélyeknek is, hogy végre vidéken is elindulhasson a valódi változás. A kormány ugyanis - József Attila szavaival élve - nem a szívén viseli, hanem a vállán hordja a vidék gondjait.
(9.40)
Májusban kijelölte a kormányprogram a közútfejlesztés programját, mert tarthatatlannak ítéli, hogy az Orbán-kormánytól azt örököltük, hogy az európai átlagnál háromszor alacsonyabb az elérhetőség jó pár helyszínre az úthálózat fejletlensége miatt.
Azt örököltük, hogy az egy főre jutó aszfaltfelhasználás, ami egyszerre mutatja az építés és a karbantartás lehetőségeit, az európai átlag harmadára csökkent. Ezért mi most befejezzük azokat a megkezdett építkezéseket, amelyeket az előző kormányok kezdtek, és folytatjuk úgy, hogy határtól határig elérhessünk gyorsforgalmi úton vagy autópályán, hogy a tranzitország ne csak szóban legyen meg, hanem a valóságban is. Az, ami valószínűleg a magyar csoda lesz, hogy először a mai Magyarországon, 12 évvel a rendszerváltás után közbeszerzéssel fognak megépülni ezek a gyorsforgalmi utak.
A mostani kormány gyakran neveztetik a hálózatok kormányának. (Dr. Áder János: Teljes joggal!) Minthogy ez egy nagyon jó kifejezés, a modern társadalmat szokták úgy hívni - ha valaki angolul is tud -, hogy network society, hiszen valamennyien különböző hálózatokhoz tudunk hozzáférni (Rogán Antal: Az egy másik network! - Derültség.), és ezeket a hálózatokat szeretnénk, ha használni lehetne valamennyiünk számára. Az úthálózatot (Dr. Áder János: A KGB-t esetleg!), az információs hálózatot, a különböző hálózatokat, a tudás hálózatát - még az önök tudásához is szeretnénk hozzáférni (Derültség, taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.), persze néha ez nehéz (Kuncze Gábor: Nem lesz túl sok munka vele! - Derültség.) -, és azt szeretnénk, hogy ha ebből az időnként röhincsélve megismételt jelzőből egy olyan jelzős szerkezet lenne, hogy a magyarok hálózatához mindenkinek érdemes lesz hozzáférni.
Ezért kezdtünk bele egy új beruházási ösztönzési stratégiába, amelynek az "okos Magyarország" jelzőt adtuk. Hogy az okos magyarok hálózatához, amibe önöket is beleértjük (Derültség, taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.), szeretnénk, ha valamennyien hozzáférnének, hogy ne egy kis szűk piacban gondolkodjunk, hanem mindenütt, ahol magyarok élnek, a határainkon túl, az egyúttal jelentsen egy piacot, jelentsen egy felemelkedési lehetőséget, hogy azt mondhassuk, hogy megkülönböztetésmentesen szabad utat tudtunk nyitni vállalkozóknak, beruházóknak és mindenkinek, aki Magyarországhoz hozzá szeretne férni, és minden magyarnak, aki a világhoz szeretne hozzáférni.
A stratégiák, amelyekben gondolkodunk, azt jelentik, hogy mi, magyarok nem olcsójánosok szeretnénk lenni, hanem megbecsült európai polgárok. Ehhez vonzóbb keretfeltételeket akarunk kínálni, hogy az infrastruktúra végre ne csak a szóban, hanem a valóságban álljon rendelkezésünkre, hogy képzettebb lehessen a munkaerő, és hogy a régió legfejlettebb és legvonzóbb célpontja lehessünk a befektetőknek, azoknak, akik jó életet szeretnének élni, és minden magyar ugyanabban a mai statisztika által jellemezhető gondolkodásmódban éljen, ami megkülönböztet bennünket a 26 átalakuló országtól. Ez az egyetlen ország, ahonnét kivándorolni a népességnek csak kevesebb mint 0,1 százaléka szeretne. Tehát minden nehézségünkről beszélhetünk, de egyet látunk, hogy a magyarok itt szeretnének élni.
Okos Magyarországot teremtünk, és ennek keretében a Széchenyi-tervet eurokonformmá tesszük. Azért, mert úgy gondoljuk, hogy amikor önök a Széchenyi-tervet megkezdték, arra gondoltak, hogy tehertétel a csatlakozás; mi pedig úgy gondoljuk, hogy ez egy felemelkedési lehetőség, és azért gondoljuk úgy, hogy ez átalakítható egy átlátható, mindenki számára hozzáférhető rendszerré, mert azt gondoljuk, hogy Magyarország okos Magyarországként felemelkedik.
Kormányunk gazdaságpolitikájának centrumában az áll, hogy az állam nem tudja jobban az okos polgárainál, hogy mitől megy a gazdaság, bármennyire is kényelmes lenne ez a téveszme. Mi azt hisszük, hogy csak a verseny által lesz olcsóbb az autópálya annál, mint ha a haverjaink építenék; hisszük, ha az európai forrásokat is be tudjuk vonni az európai piaci és állami támogatási szabályok figyelembevételével, gyorsabb fejlődést érhetünk el, és akkor még a Széchenyi-terv is nem a képernyőn jelenik meg, hanem a felemelkedés mutatóiban, és sikeres és hozzáférhető lesz. Mi ugyanis nem hülyének tekintjük a vállalkozókat, mi hiszünk az emberek eszességében, és hiszünk a penge Magyarországban. (Dr. Mátrai Márta: Szégyen!) Úgy gondoljuk, hogy hazánk polgárainak vág az esze, és nem azért választottak maguknak új kormányt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy átvágja vagy megvágja őket.
Köszönöm szépen. (Dr. Áder János: Pedig ezt csináljátok! - Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
