BAKÓ LAJOS, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt ránk figyelő Honfitársaink! A vitában nagyon sok minden hangzott el, azt gondolom, hogy érzékelhető volt, hogy az a probléma, erőtér, amelyben a magyar közszolgálati televízió dolgozik, működik, és még működik - ezt nagybetűvel szeretném mondani, amennyire lehet ezt szóban hangsúlyozni -, egy nagyon nehéz, nagyon küzdelmes és végtelenül bonyolult folyamat eredménye. Most egy korszakhatárhoz érkezett a Magyar Televízió, érzékelhető, hogy az év végénél tovább nem tud működni abban az esetben, hogyha a Magyar Köztársaság Országgyűlése - természetesen a pénzügyminiszter, illetve a kormány előterjesztésére - nem tesz hathatós anyagi lépéseket, illetve nem nyújt anyagi segítséget a Magyar Televízió számára, akkor január 1-jétől a Magyar Televízió nem tud tovább működni.
Azt gondolom, hogy a felelőskeresést annak a kérdésnek a megválaszolása utánra kell tennünk, hogy kívánja-e a Magyar Köztársaság Országgyűlése azt, hogy a közszolgálati televízió tovább működjön. Én azt gondolom, hogy a kontinensen, Európában a közszolgálati televíziók egyértelműen részei, hozzá tartozó részei a társadalmi, politikai, gazdasági életnek. Ebben az esetben a példákat az Európai Unióból kell hoznunk.
1994-ben a prágai miniszteri értekezleten a Magyar Köztársaság akkori kormányzata vállalta azt - ami szerintem jogfolytonos -, hogy a közszolgálati chartához, a közszolgálati egyezményhez tartja magát. Abban az esetben, hogyha ezt mi továbbvisszük, akkor - ezeket a vitákat természetesen nem lezárva, hanem az én javaslatom szerint a vitákat tovább folytatva - meg kell tenni azokat a lépéseket, hogy a magyar közszolgálati televízió, ami szerintem a magyar főadó, a jövőben nemhogy egy gyönge piaci pozícióban lévő szereplő legyen, hanem a XXI. század kihívásainak megfelelő ingatlanban, a XXI. századi kihívásoknak megfelelő technikai háttérrel és a XXI. századnak megfelelő színvonalon szolgálja azokat az üzeneteket, amelyek szükségesek ahhoz - hogy a felszólalásom végét idézzem -, hogy az ember a szavak és a képek áradatában továbbra is lelke ura maradhasson.
Én azt gondolom, hogy ez továbbra is vezérfonal lehet, és így, közösen kell megoldanunk azt a problémahalmazt, ami lehetővé teszi, hogy az országban lévő barátaink, felebarátaink képesek legyenek arra, hogy ebben a kegyetlen információáradatban megtalálják a nekik megfelelő segítséget.
Mi ebben szeretnénk a későbbiekben is közreműködni, és természetesen mindent megteszek és megteszünk, ami saját erőnkből és lehetőségeinkből adódik.
Köszönöm szépen, hogy itt lehettem. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)