BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az már elhangzott, ez a benyújtott önálló képviselői indítvány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek egyetlen paragrafusára vonatkozik, a különös méltánylást érdemlő körülmények figyelembevételével kapcsolatosan.
Azt gondolom, hogy fontos megnéznünk, hogyan szól a jelenlegi szabályozás, mi az, ami ebben a módosító indítványban kicsit más, mint a jelenlegi. Egészen pontosan három dolgot lehet említeni. A jelenlegi szabályozás is szól arról, hogy van kivételes nyugellátás megállapítására lehetőség. A törvény 66. §-a most úgy szól, hogy ezt a lehetőséget, ezt a jogkört a szociális és családügyi miniszter gyakorolja. Ami hiányzik a jelenleg benyújtott módosításhoz képest a most hatályos törvényből, az a kivételes, rendkívüli körülményekkel kapcsolatos emelés lehetősége.
Tehát azt állapíthatjuk meg, ahogy itt elhangzott az előterjesztő bevezetőjében is, hogy a Fidesz az elmúlt két évben egyrészt szűkítette a korábbi szabályozást, másrészt pedig centralizálta. Korábban a nyugdíj-biztosítási főigazgatónak volt a jogköre kivételes emelést elrendelni abban az esetben, ha ezt tényleg nyomós okok alátámasztották, míg most, az elmúlt két évben ez felkerült miniszteri szintre, amit mi a magunk részéről indokolatlannak tartunk.
Azt gondolom, hogy a részletek rendkívül fontosak a kérdés megítélése szempontjából, és a részleteket alacsonyabb szintű jogszabály, rendelet, sőt egészen pontosan a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság utasítási csomagja tartalmazta.
Érdemes megvizsgálni akkor, noha nem fogunk túlterjeszkedni a lehetőségeinken, és nem akarjuk törvényi szintre emelni a részletek szabályozását, de a törvény valóban rettentő szűkszavú, és ha már tárgyalhatunk róla, akkor azt gondolom, hogy érdemes a részletekkel is foglalkozni, hogy úgy mondjam, instrukciókat megfogalmazni a kormánynak, hogy amikor majd az új szabályozás, a rendeleti szabályozás megszületik, akkor mit érdemes a korábbi szabályozásból átvenni, meghagyni.
Az utasítás, amit részletes formájában még '97-ben a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat közgyűlésének irányelveire alapozva dolgoztak ki, részletesen foglalkozik azzal, hogy ki kaphatja ezt a rendkívüli, kivételes esetben megállapítható nyugdíjat, illetve az emelést. A feltételek, amelyek meg vannak fogalmazva, tulajdonképpen hasonlatosak ahhoz, amit az előző két évben kormányrendeletben is megtalálhatunk; jogosultsági feltételként mint alapvető szükséges körülményt, a valamilyen szintű szolgálati idő meglétét fogalmazza meg az utasítás. Egészen pontosan a kötelezően előírt szolgálati idő felével minimum rendelkezni kell ahhoz, hogy valaki jogosulttá váljon. Gyakori élethelyzet, hogy nagyon kevés hiányzik a szükséges előírt szolgálati időből. Előfordulhat, hogy csak egy-két hónap hiányzik ahhoz, hogy teljes értékű nyugdíjat valakinek megállapítsanak. Ez tipikusan olyan élethelyzet, amikor nagyon nagy szükség van arra, hogy méltányosan elbírálhassák az illető helyzetét.
Az utasítás foglalkozik azzal is, hogy milyen feltételek mellett lehet és körülbelül mekkora összeggel megemelni azt a nyugdíjat, amit tehát ilyen rendkívüli méltányos vagy méltányolható okok indokolnak megemelni.
A '97-es szabályozásban az szerepelt, hogy minimum ezer forinttal, maximum két és félezer forinttal lehet megemelni rendkívüli hivatkozással a nyugdíjat. Ennél magasabb emelés, 3500 forintos emelés akkor járt, ha a kérelmezőnek még kiskorú eltartott gyermeke volt, vagy olyan eltartási kötelezettsége, ami rokkant személyre, illetve 70 év feletti személyre vonatkozott.
Az utasításcsomag korábban foglalkozott még azzal is, hogy kik azok, akik előnyben részesítendőek abban az esetben - mint ahogy ez egy korlátos kassza -, ha túl sok a jelentkező. Leírja az utasítás, hogy előnyben kell részesíteni a 35 évnél több szolgálati idővel rendelkezőt, a 70 év feletti, illetve az egyedülálló igénylőt, valamint azokat, akik az 1-es, 2-es rokkantsági csoportba tartoznak.
Rendkívül fontosnak tartom, hogy ez az utasításcsomag valamikor tartalmazta azt is, hogy kiknek nem emelhető méltányossági okokra való tekintettel a nyugdíja. A felsorolásban egyrészt azokat találjuk, akiket nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszíroznak, illetve akiknek a méltányossági nyugdíjemelésre már sor került, mondjuk, hároméves intervallumon belül. (Az MSZP képviselői felé fordulva:) Látom, hogy vannak olyanok a teremben, akik egészen részleteiben pontosan ismerik a szabályozást.
Nos, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy mindannyian ismerhetünk olyan élethelyzeteket, olyan példákat, amikor indokoltnak tartjuk a kivételes és méltányos elbánást. Azt remélem, ellenzéki képviselőket is sikerült meggyőzni arról, hogy a változtatási szándéknak mind a két elemére vonatkozzék, tehát arra is, hogy nemcsak megállapításra, hanem emelésre is vonatkozzék, vonatkozhasson a kivételes, méltányos eljárás, valamint arra is, hogy nem kell-e ezt miniszteri szintre centralizálni, hanem több szinttel lejjebb oda kell adni a jogosítványt, ahol igazából kezelődnek az ügyek. Azt remélem, hogy ez lesz az első érdemi, törvényt érintő döntés, amit majd egyhangúlag tudunk elfogadni a Házban.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
