PICHLER IMRE
PICHLER IMRE
PICHLER IMRE (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát a szociális és családügyi bizottság egyhangúlag támogatta a május 28-ai ülésen.
Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, aki a kormány képviseletében vett részt a bizottság munkájában, jelezte, hogy a kormány támogatja a törvénymódosítási javaslatot. Elmondta: a költségvetési fedezetet, ami erre az évre szükséges, a költségvetési törvény módosításánál fogják biztosítani.
Azt gondolom, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében kijelenthetem, hogy az előterjesztést támogatni fogjuk. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2001. évi és 2002. évi költségvetése nem tartalmaz már elkülönített keretet a szociális rászorultság alapján történő nyugdíjemelésre. Ezt a szociális feladatot nem indokolt járulékfizetéssel szerzett jogrendszerben megoldani. A nyugellátásokat minden nyugdíjasra kiterjedően kell - a megélhetési körülményeket befolyásoló árnövekedést figyelembe véve - emelni. Így 2001-től megszűnt az egyedi elbíráláson alapuló, kivételes nyugdíjemelés intézménye.
Az idősek eltérő élethelyzetét figyelembe véve kétségtelen, hogy az elmúlt években a nyugdíjemelést az egyéni problémáikhoz mérten a nyugdíjasok alig érzékelték. Vitathatatlan, hogy az idősek elvárásaikhoz mérten 1998 óta csak szerény előrelépést tapasztaltak.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket, hogy 1990-ben - idézőjelbe téve természetesen - a "magasabb" nyugdíjasoknál 11 százalékos, az "alacsonyabb" nyugdíjasoknál 25,5 százalékos emelés történt. Ennek a differenciált emelésnek köszönheti többek közt - és itt egy picit személyes példát szeretnék mondani - édesanyám is, aki most 94 éves, és 9 gyermeket nevelt föl, hogy közel 30 ezer forint a nyugdíja. Külön szeretném hangsúlyozni, hogy a Baranya megye 7. választókörzetében élő emberek a rendszerváltás nagy vesztesei. A nagy cégek tönkrementek vagy elprivatizálták, 15-20 százalék feletti a munkanélküliség. Az a gazdasági növekedés, amely elindult 1998-ban, ezt a térséget nemigen érintette, pedig itt is szorgalmas, tehetséges, soknemzetiségű lakosság él, akik szintén minél jobb körülményeket szeretnének maguknak és gyermekeiknek biztosítani.
Befejezésül: minden olyan kezdeményezést, előterjesztést, amely az idősek, a rászorultak életkörülményeinek jobbítását eredményezi, támogatni fogunk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az MDF soraiban.)
