DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A társasházak jelenlegi jogi szabályozása nem megfelelő. A társasházak rendeltetésszerű használatával kapcsolatos problémák, az abból eredő jogviták mind azt igazolják, hogy indokolt a törvény jelentős átalakítása. Az a kísérlet, amely itt előttünk fekszik, amelynek a gazdája a Belügyminisztérium, úgy tűnik, nem alkalmas arra, hogy ezeket a problémákat megoldja.
E késői órában, hiszen úgy tűnik, hogy a holnapi napra áthúzódik ennek a törvényjavaslatnak a részletes vitája, megállapíthatjuk, hogy valamennyi képviselőcsoport előadója, felszólalója megpróbálja meggyőzni - kit is? - talán a Belügyminisztérium jelen lévő képviselőjét, az államtitkár urat arról, hogy bizony, a törvényjavaslat módosításra szorul. Vagy kit is próbálunk mi erről meggyőzni? Talán azokat a milliókat így éjfél körül, akik ezekben a társasházakban laknak, akik naponta szembesülnek az együttélésnek azokkal a problémáival, amelyeket ez a jogi konstrukció nem megfelelő szabályozása életre hív vagy megoldatlanná tesz? Vagy egymást próbáljuk meggyőzni arról, hogy mi lenne a helyesebb, korszerűbb jogi szabályozás? Meg tudjuk egymást győzni, hiszen láthatóan a Szocialista Párt szónokai, a Szabad Demokraták Szövetségének szónoka mind abban reménykedik, hogy a Belügyminisztérium meghallja az ő jobbító szándékkal elmondott javaslatát, és beépíti majd a törvényjavaslatba. De szembesülniük kell azzal, hogy őket a kormánypárti fegyelem arra fogja ösztönözni, hogy módosító javaslataikat visszavonják - miként rengeteg módosító javaslat tekintetében ezt a visszavonást már a bizottsági vita során megtették -, mert nem tudják meggyőzni a saját kormányukat arról, hogy ezek a módosító javaslatok jók.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről is több képviselőtársammal nyújtottunk be módosító javaslatokat, és azonnal rátérek a vitaszakasznak erre a részére, de úgy néz ki, hogy a mi kísérleteink is kudarcra vannak ítélve, hiszen láthatjuk az ajánlásból, hogy bizony, az előterjesztő - talán a nyelvhelyességi hibákat kiküszöbölendő javaslatok kivételével - szinte valamennyit elutasítani kéri, tehát nem támogatja.
E vitaszakaszhoz kapcsolódó módosító javaslataink közül a legjelentősebbnek én a 47. számút ítélem meg, amelyben a törvényjavaslatot akként kérnénk módosítani, hogy az alapító okirat módosításához ne legyen szükséges valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása, hanem elégséges legyen egy minősített többség ahhoz, hogy az alapító okirat módosításra kerülhessen. Rendkívül fontos dologról van szó, mert azt az elvet kell végre áttörnünk - most már több évtized után -, hogy a polgári jog intézménye, egy kvázi szerződés azt igényli, hogy annak módosításához egyhangúság legyen szükséges. Ezt az elvet, de ezt az általános vitában részletesebben kifejtettem, maga a törvényjavaslat, de a hatályos jog is áttöri, amikor mondjuk, bírói ítélettel megengedi egyáltalában a társasház létrehozását, vagy e törvényjavaslat megengedi vagy megengedni indítványozza a társasházból való kiválást bírói ítélettel, amikor ugyancsak felperesekről, alperesekről beszélhetünk, tehát a többség által megfogalmazott igényt elutasítani kérő tulajdonostársakról is szó van. Tehát semmi problémát nem okozhatna, sőt rugalmasabbá tehetné a társasházközösség, a társasház működését egy ilyen módosítás.
A módosító javaslataink közül az ajánlás 91., 92. és 96. pontjában megfogalmazott javaslat azt a problémát kívánja megoldani, amely gyakran a társasházakban lévő lakások felújításával kapcsolatosan jelentkezik. Alapelv, mint tudjuk, hogy a külön tulajdonban lévő lakáson belül a tulajdonostárs szabadon végezhet építési munkát, ha az közös tulajdonban lévő épületrészt nem érint, míg ha az közös tulajdonban lévő épületrészt érint vagy közös tulajdont érinti, akkor csak a közösség engedélyével teheti ezt meg.
A minisztériumnak az elfogadhatatlan, dacos és elutasító álláspontját talán legjobban a 91. pontban foglalt módosító javaslatunkkal kapcsolatos elutasító álláspontja igazolja, amikor azt mondjuk, hogy a törvényjavaslat megfogalmazását, amely szerint az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés megkezdéséhez írásbeli hozzájárulást köteles beszerezni, arra kérjük kijavítani, hogy nemcsak a lakásában, hanem a külön tulajdonában tervezett építési munka tekintetében kell ezt az írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot beszerezni. Erre is nemet mond, holott a törvény egész lényegéből következik az, hogy külön tulajdonban lakás, és egy régi fogalommal élve, amit már meg kellene újítani, nem lakás céljára szolgáló helyiség egyaránt lehet. Még a megfogalmazása is rossz, mert tudjuk, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiség általában helyiségcsoport, miként a lakás maga is egy helyiségcsoport, de hagyjuk meg ezt a fogalmat, ez nem az a jogszabály, ahol ezt az új fogalmat be kell vezetni. De lássa már be a minisztérium azt, hogy ez az előírás nemcsak a lakásban történő felújításra, építésre vonatkozik, hanem minden külön tulajdonban megvalósuló építési munkára.
(23.50)
Az ajánlás 92. pontjából hasonló példát mondhatnék, amikor kijavítani kérjük vagy módosítani kérjük azt a megfogalmazást, hogy mikor van szükség erre a hozzájáruló nyilatkozatra. A törvényjavaslat szerint akkor, ha közös tulajdonként megjelölt épületrészt érint az építési munka, mi pedig azt mondjuk, hogy sokkal jobban kifejező szóhasználat az, ha közös tulajdonként megjelölt épületrész átalakításával, megbontásával járó épületrészről van szó.
Nem véletlenül kérjük ezt a módosítást. Olyan konkrét perről van tudomásom, ahol bírói mérlegelést igényelt annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az adott lakásban egy közös célú gázvezetékcső is elhelyezkedik, és azt is le kell festeni, de akkor az ecset, azaz a felújítási munka érinti a közös tulajdonban lévő épületrészt is. Sokkal jobban kifejező szóhasználat az átalakítás és a megbontás, amely arra utal, hogy olyan mértékű beavatkozásról van szó, amely a közösség érdekeit - tehát a közműellátottságát - potenciálisan veszélyeztetheti. Ilyen esetben nyilván szükséges a tulajdonostársak hozzájárulása.
Hasonló a helyzet az ajánlás 96. pontjában megfogalmazott módosító javaslatunkban is. Abban egy pontosítást javasolunk végrehajtani, ugyanis a törvényjavaslat arra utal, mintha csak bírói úton lenne lehetőség több épületből álló társasházi közösség esetében új társasház létrehozására, tehát a kiválásra. Egyértelművé akarjuk tenni a megfogalmazással, hogy természetesen szerződéses úton is lehetőség van arra, hogy a több épületből álló társasház esetében egy közösség meghatározott feltételek esetén önálló társasházzá alakuljon.
Szeretnék még ebben az időkeretben és a vita e szakaszában utalni az ajánlás 195. pontjában előterjesztett módosító javaslatunkra. Ez csupán annyival bővíti ki a törvényjavaslat szövegét, hogy a közös képviselő számára azt a kötelezettséget írjuk elő, hogy ne csak a közgyűlés határozatairól és azok végrehajtásáról vezessen nyilvántartást a közgyűlési határozatok könyvében, hanem tájékoztassa a tulajdonosi közösséget a saját döntéseiről is, hiszen azokat a döntéseket is a tulajdonosi közösség érdekében hozza, és alapvető joga ennek a közösségnek, hogy az őt érintő döntéseket megismerje.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
