DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES
DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES
DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Előre szeretném bocsátani, hogy az első vitaszakaszban szereplő 3-133., 226-232. számú módosító indítványok valamennyijét támogatom, és kérem az előterjesztőt, hogy fogadja be valamennyi módosító indítványt, hiszen ezek a módosító indítványok egyértelműen szolgálják azt, hogy ez a társasházi törvény működőképes társasházakat hozzon létre, elősegítse a jogbiztonságot és a vagyoni gazdálkodás tervezhetőségét a társasházakon belül.
Konkrétan azokhoz a módosító indítványokhoz szeretnék hozzászólni, amelyeket nemcsak mint szakmai vagy képviselői előterjesztő, hanem mint az úgynevezett lakásmaffia-tevékenységet feltáró és a bűnözés visszaszorítását magának célul kitűző bizottság tagja is javasolok kapcsolódó módosító indítvánnyal támogatni ennek érdekében. A két indokolási rendszert külön-külön szerettem volna elmondani, de a vita szakaszolt volta miatt mindegyikről csak említést tudok tenni.
A legfontosabbnak tartom és beszélnék a 17. pontban Szentgyörgyvölgyi Péter képviselőtársammal együtt előterjesztett igen lényeges módosítási elemről, vagyis arról, hogy a társasház jogi személy. Abban látom és igen sokan abban látjuk az 1924 óta jól-rosszul, de a háború után inkább rosszul működő társasházi törvény megújulásának egyik alaptételét, hogy végre a társasház megkapja a jogi személyiséget.
Mi a jogi személy? A jogi személy a jogalanyisággal felruházott olyan szervezet, amely saját nevében léphet polgári jogviszonyokba, szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Felteszem a kérdést: a társasház megfelel ennek a kritériumnak? Igen, megfelel ennek a kritériumnak.
A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Tehát fűződhetnek a társasházhoz. Felteszem a kérdést: megfelel a társasház ennek a kritériumnak? Igen.
Érdekes összehasonlítás, hogy az állam szintén jogi személy arra való tekintettel - törvénynél fogva -, mint a vagyoni jogviszonyok alanya.
(23.20)
A társasház vagyoni jogviszonyok alanya, tehát semmi akadálya nincs annak, hogy jogi személlyé váljon. A jogi személyiséget az is alátámasztja, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatosan tulajdonosi jogokat szerezhet, viseli a társasház a közös tulajdon terheit. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan, tehát még egy olyan szervezet is, amelyik harmadik személlyel szemben kizárja a vele ellentétes jogi szabályozást.
A jogi személyeket általában törvények sorolják föl, de születnek jogi személyek úgy is, hogy azokat nem a Ptk. megfelelő paragrafusa ismerteti, hanem egyszerűen csak különböző egyéb jogszabályok. Ezzel mondom azt, hogy a társasházi törvény alkalmas arra, hogy jogi személynek deklarálja a társasházat.
Különféle jogiszemély-típusokról számos törvény tartalmaz szabályozást, a legjelentősebbek közül szeretnék példaképpen felsorolni egy-kettőt: jogi személy az erdőbirtokossági társulás többek között, a Magyar Olimpiai Bizottság, sportági szakszövetségek, helyi önkormányzatok társulásai és természetesen ennél nagyobb, komolyabb önkormányzatok, egyházak, mindannyian ismerjük.
Mi az előnye a jogi személyiségnek? Az az óriási előnye, hogy a jogi személy jogképes, tehát jogképességgel, cselekvőképességgel és ennek az egésznek a jogi tartalmával rendelkezik.
Úgy gondolom, hogy az önkormányzatoknak és úgynevezett harmadik személyeknek a társasház jobb partnere tudna lenni, és ebből a társasházak profitálnának elsősorban, mégpedig azért, mert az önkormányzatok pályázati rendszerében hamarabb jutnának felújítási kölcsönökhöz, könnyebben tudnák a kivitelezést, a beruházást, a felújítást... Ismert, hogy Budapesten körülbelül 600 milliárd forint elmaradt lakóépület-felújítás van, és ebből a társasházak nagyon sokat átvettek akkor, amikor az elidegenítési folyamat révén a társasházban a korábbi bérlő vált tulajdonossá.
Fölismertük a bizottsági egyéves munkánk során, ismételten szembesültünk azzal, hogy sajnos, a korábbi rendszer államosítása leszoktatta az embereket a személyi tulajdon vagy a magántulajdon, az öröklakás, a társasházi tulajdon tulajdoni érzéséről, az emberek nem könnyen válnak tulajdonossá, nem érzik át, ha nem kaptak ilyen irányú nevelést, okítást vagy felvilágosítást, hogy a tulajdon jogokkal, kötelezettségekkel jár.
Emlékszem, hogy az elidegenítéskor sokan úgy gondolták, és mind a mai napig úgy hiszik, hogy ők megvették a korábbi bérlakásukat a küszöbtől a párkányig, és csak utólag jönnek rá most társasházi tulajdonostársakként arra, hogy vele adták az épületet, a közös tulajdont és a házat is. Nem képesek működtetni. Az úgynevezett lakásmaffia-bizottságban látjuk azt, hogy rengeteg olyan ember rendelkezik komoly tulajdonnal, korábban albetéttel, most mondjuk azt, hogy tulajdoni résszel, hogy könnyen áldozatává válik a tulajdonjog megszerzésére szervezett bűnözőknek, és olyanoknak, akik kihasználják az ő helyzetüket.
Éppen ezért szeretnénk megvédeni ezeket az embereket, és a jövőben erősíteni a tulajdonosi pozícióikat azzal, hogy ha a társasház jogi személlyé válik, akkor ezt a védelmet helyettük ellátja, a társasház életét és működését irányítja a jogi személyiség, és semmi jogot nem vesz el a tulajdonostársaktól.
Éppen ezért ezekből a különböző, azt hiszem, alaposan megfontolandó érvekből kifolyólag azt szeretném mondani, hogy bármilyen nagy ellenállás van a jogi személyiség megadása irányába, azoknak a szakmai oldalát nem fogadhatjuk el, és valahol másutt kell keresnünk az indokát annak, hogy miért nem kívánja a mi köztársaságunk már a rendszerváltás utáni tizenharmadik évben a társasházaknak azt a jogosítványt megadni, amit megkaphat egy hárommillió forinttal rendelkező kft., és a felsorolás szerint még egy szakági sportszövetség is, ahol három szumósportoló részt vesz az edzéseken.
Kérem szépen, a vagyon mértéke sok helyen eléri a részvénytársaságét, többszörösen meghaladhatja, gondoljunk itt a nagy lakótelepi épületekre. De mindenképpen a vagyon sokkalta nagyobb annál, hogy ne legyenek ők a gazdasági élet biztos szereplői, jogi személyként. Ezért kérem szépen ennek a javaslatnak a mindenkori támogatását.
Ezzel összefügg - és erről már csak rövidebben beszélek az első tíz percben - az elővásárlási, előbérleti jognak a kiterjesztése. Tudjuk azt, hogy az alapító okiratba ez idáig is bele lehetett foglalni azt, hogy a társasház tulajdonosait egymással szemben elővásárlási és előbérleti jog illeti meg, de nem ez volt az általános, ez kis házaknál működött.
Három variációt terjesztettünk elő: a 27-es, a 28-as és később még ugyanebben a szakaszban, elnök úr, és a kapcsolódóban majd beszélünk arról, ami a legfontosabb vagy a legelfogadhatóbb mindenki számára. Az általánostól haladtunk a speciálisig, és azt kérjük, annak a megszavazását várjuk el a patkó mindegyik oldalán, hogy a szerkezeti szomszédoknak legyen meg az elővásárlási joguk, a bal oldali szomszédnak, az emeleten a jobb oldalinak, a födémesnek és a plafonosnak, hogy így mondjam, de ez működjön mindenütt, ahol a műszaki szerkezet.
Kérem szépen, a jog a római jogtól kezdve arra indít mindenkit, hogy a tulajdonostársak száma csökkenjen. Ez a társasházra is érvényes, tehát egymás tulajdoni hányadának a kivásárlása egészségesen fejleszti a társasház belső életét, az önkormányzatokról már nem is beszélve, hogy két egymás mellett lévő, komfort nélküli lakást tudunk megvásárolni, annak műszaki összecsatolásával fejleszteni lehetne az önkormányzati tulajdont is, és rengeteg érvet tudnék elmondani, csak a hátralévő nyolc másodperc erre nem ad lehetőséget. Az elővásárlási jog nem gátja a működésnek, hiszen az emberek nem szoktak életükben évente lakást venni, lakást cserélni, viszont megvédi a maffia áldozatait is.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
