FILLÓ PÁL
FILLÓ PÁL
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlegi vitaszakaszhoz én képviselőtársammal együtt 22 módosító indítványt nyújtottam be, de még mielőtt kétségbe esnének képviselőtársaim, hogy mindegyikre ki szeretnék térni, nem fogok természetesen mindegyikre kitérni. Ugyanakkor viszont szeretném már előrebocsátani, hogy vannak olyan módosító indítványaink, amelyek összefüggnek más vitaszakaszban tárgyalandó módosító indítványokkal, és erre majd utalni fogok, hiszen kénytelen vagyok utalni, különben értelmetlen lett volna a munkánk.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném elmondani, hogy én nem tartozom a nagyon sok módosító indítványt gyártó parlamenti képviselők közé, viszont a társasházi törvény ügye egy olyan fontos ügy az én választókerületem, Erzsébetváros számára, ott szinte kivétel nélkül minden épület a választókörzetemben társasházként működik, ami arra indított, hogy egy nagyon komoly csapattal és többéves előkészítő munka után megpróbáljuk a társasházi törvényt, a várva várt társasházi törvény szövegét olyan végleges formába önteni, ami a felfokozott igényeknek is megfelel.
Éppen ezért szeretném elmondani, hogy ha az ember elmegy egy-egy ilyen összejövetelre, ahol a társasházi képviselők vagy akár a számvizsgáló bizottságok tagjai vesznek részt, akkor hihetetlen mennyiségű napi problémával találkozik, olyan súlyos problémákkal, amelyekre a társasházban lakók, a tulajdonosok, a társasház kezelői egyaránt megoldásokat kívánnak keresni.
Az egyik ilyen megoldási formát tulajdonképpen a 3. pontban javasolt módosító indítványommal indítottam megoldani, hiszen mi egy kicsit más filozófiát szerettünk volna adni a törvénytervezetnek, törvényjavaslatnak. Mi arra tettünk javaslatot, hogy a társasháztulajdont és az alapító okirat elkészítését egy külön kategóriában kezeljük, és a társasház működtetését, magát a működést pedig egy teljesen más és elkülönített törvényi szabályozás illesse meg, hiszen ebből levezetve nagyon sok olyan problémát meg lehetne oldani, ami abból adódik, hogy nagyon nehéz a polgári jog alapján a tulajdonra épülő társasházak működésébe beleszólni.
(23.30)
Nagyon sok olyan vitatott kérdés van, amelyet képviselőtársaim már eddig is említettek, és gondolom, a közeljövőben is elő fog ez kerülni, hiszen nagyon nehéz elkülöníteni a társasházat mint egy működő gazdálkodó szervezetet, amely egyébként - szeretném elmondani - nonprofit jellegű szervezet, hiszen nem üzleti tevékenységet folytat. Ugyanakkor viszont a tulajdon szentségét megtörni nagyon nehéz ügy.
Számomra továbbra is nagyon nagy kérdés az, hogy a társasházakban fel tudjuk-e oldani azt a bizonyos százszázalékos kötelezettséget, amely az alapító okirat módosítására vonatkozik. Ez egy alapvető kérdés, igen tisztelt képviselőtársaim. Úgy gondolom, ha a Magyar Köztársaság alkotmányát kétharmados többséggel itt a Házban lehet módosítani, akkor enyhén szólva furcsa és minden tekintetben érthetetlen az átlagpolgár számára - aki nem rendelkezik kimagasló jogi végzettséggel - az, hogy egy társasházi alapító okirathoz viszont százszázalékos hozzájárulás kelljen.
Ezért a tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlanám a 20. pontban benyújtott módosító indítványt, amelyet Horváth Csaba és képviselőtársai nyújtottak be, és amely tulajdonképpen arra tesz javaslatot, hogy a társasházak a jövőben az alapító okiratot kétharmados többséggel módosítani tudják. Ugyanakkor természetesen ehhez, amennyiben ezt a tisztelt Ház elfogadja, a kisebbségvédelmi javaslatok is hozzátartoznak, hiszen a kisebbségnek azt a jogát - aki esetleg nem ért egyet a többség döntésével - meg kell adni, hogy érvényesíteni tudja az akaratát.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanakkor szeretném elmondani, hogy a jelenleg tárgyalt szakaszban érintve van a 252. és a 253. számú módosító indítvány is. Mind a kettőt én nyújtottam be. A 252. számú módosító indítvány arra tenne javaslatot - és elnézést kérek, hogy érintenem kell egy másik tárgyalási szakaszt, de így lesz érthető -, hogy a társasház számviteli és egyéb szempontból a személyi jövedelemadó-törvény hatálya alá kerüljön, és kerüljön ki a számviteli törvény hatálya alól a társasház elszámolása.
Erre nagyon sok indokot szeretnék felhozni, igen tisztelt képviselőtársaim. Szeretném elmondani, hogy a társasházak döntő többsége forráshiányos, nagyon komoly gondokkal küszködnek, minden pluszkiadás, minden olyan kiadás, amely külön pénzekbe kerül, igen komoly ellenállásba ütközik, és bizony elviszi a felújításoktól, a karbantartásokra szükséges pénzt. Kicsit érthetetlen is, miközben egy egyéni vállalkozó akár milliárdos nagyságrendű profitorientált tevékenységet tud végezni, és a személyi jövedelemadó-törvény hatálya alá tartozik, ugyanakkor viszont a társasházak kettős könyvelést kötelesek végezni. Jó lenne, ha ezen tudnánk módosítani.
Ehhez kapcsolódik a 252. számú javaslatom, amely tulajdonképpen a lábát adná meg annak a másik két javaslatnak, amely kivenné a társasházakat a számviteli törvény hatálya alól. Ez a lába tulajdonképpen beemelné a társasházakat a személyi jövedelemadó-törvény alá, és így akkor meg lehetne oldani, hogy a számviteli törvény ne érintse a társasházakat.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Visszatérve a javaslatokra, még jó néhány olyan módosító javaslatot nyújtottam be képviselőtársammal, Németh Erika képviselő asszonnyal közösen, amelyek meggyőződésem szerint pontosítják, illetve javíthatják a társasházak működését, illetve pontosítják a törvény szövegét.
Kérem képviselőtársaimat, hogy lehetőség szerint ezeket is támogassák, de én már akkor is boldog lennék, ha az eddig felsorolt két legfontosabb ügyben előrelépés lehetne.
Köszönöm szépen a figyelmet. A többi mondókámat majd elmondom a további részekben. Köszönöm az elnök úr figyelmét is.
