KÉKESI TIBOR
KÉKESI TIBOR
KÉKESI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Úgy fogalmaznám meg, hogy a második vitaszakaszban a társasházak működési biztonságának a javítását célzó módosító indítványaim indokolására, az azzal kapcsolatos érvelésre kerítenénk sort. Kicsit jobb helyzetben vagyok, mint az első szakaszban, mert a 216-os és a 218-as módosító indítványok támogatásra kerültek. Ezek alapvetően az összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatos indítványok. Örömmel konstatáltam, hogy ezeket befogadta az előterjesztő.
Megemlítenék azonban a 135. és a 160. módosító indítványaimmal kapcsolatban néhány gondolatot. A 135-ös kapcsán - talán picit vitatkozva is valamelyest Filló képviselőtársammal - a módosító indítvány arra vonatkozik, hogy azoknál a társasházaknál, amelyeknél a társasház száz lakásnál több albetéttel rendelkezik, legyen kötelező független könyvvizsgáló alkalmazása. Mint érzékelhető volt, én picit a gazdasági társaságok szabályozása vagy a jogi személyek szabályozása irányába tolnám a társasházak működésével kapcsolatos szabályozást. Itt szintén gyakorlati tapasztalat, hogy nagyon sokszor a régi vagy jelen pillanatban még élő megfogalmazás szerint a közös képviselők a felmentvényt rendkívül könnyedén, esetenként túl könnyen kapják meg a szakképzetlen, nem felkészült tulajdonostársaktól.
Én úgy gondolom, hogy egy nagy társasháznál, ahol ilyen mennyiségű albetét van, ha úgy vesszük, több tízmilliós éves bevételi forgalmat produkál, valószínűleg a vagyona is jelentős mértéket elér, szükségessé válhat, hogy egy objektív, a szakmában a számvitelhez jól értő - és itt van az esetleges ellentmondás, hogy mindenképpen a számviteli törvény hatálya szükséges, hogy ez a kérdés felmerüljön - szakember vizsgálja meg a kollektív, illetve az egyéni elszámolások jóságát, és csak akkor kaphassa meg az adott évre a felmentést, az elszámolás jóváhagyását a közös képviselő, ha ez egyfajta pozitív, tehát elfogadó záradékkal volna biztosítható. Még egyszer hangsúlyozom, hogy itt a méretgazdaságosság nagyon fontos elem, tehát csak a nagy albetétszámú, nagy társasházakra vonatkozna ez az indítvány.
A 141-es indítvány pedig arra vonatkozik, hogy az ötven albetét feletti társasházaknál számvizsgáló bizottság kell hogy működjön, illetve leírja az intézőbizottságot a jogszabály. Egyrészt itt észlelhető egy nyelvtani probléma is, a “legalább egy elnökből”, s a többi, s a többi; úgy gondolom, a “legalább” szó nem túl jó helyen szerepel a törvényszövegben. A módosító indítványom erre is megoldást ad, hogy az egy elnökből és legalább két tagból álló intézőbizottságról tegyünk említést. Ez esetben természetszerű számomra is, hogy itt a tulajdonostársak közül kerül ki az intézőbizottság. A számvizsgáló bizottságot hasonló formában javaslom szabályozni, hogy egy elnökből és legalább két tagból áll. Itt azonban a tervezetben előírt kötelezettség, miszerint ezek is csak a tulajdonostársak közül kerülhetnek ki, oldásra kerülne. Indokolt, mert egy 50 lakásos társasháznál vagy egy 50 albetétes társasháznál sem feltétlenül rendelkezik olyan tulajdonostárssal az épület, aki akár egyként is, de tudná ilyen módon segíteni a számvizsgáló bizottság munkáját. Ha számba vesszük, hogy nagyon sokszor jogi személyek esetében, illetve például, amikor önkormányzatot egy kezelő képvisel, akkor nagyon sokszor ez a kezelőszerv adja a szakértelmet a társasház kezelése mentén a számvizsgálat vonatkozásában. Tehát nem tulajdonostárs, hanem a tulajdonostárs egy képviselője, megbízottja, alkalmazottja kerülhetne be ezzel a szükséges szakértelemmel ilyen formán a számvizsgáló bizottságba, ha ez a módosítás ilyen formán befogadhatóvá válik.
Köszönöm a szót, köszönöm a figyelmet.
