LENGYEL ZOLTÁN
LENGYEL ZOLTÁN
LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kapcsolódnék az előttem szóló Kékesi Tiborhoz, és szóvá tenném azt a módosítómat, amelyik... - volt olyan bizottság, amelyiknél az egyharmadot sem kapta meg. A társasházak esetében számtalan esetben találkozunk azzal a problémával, hogy az épületnek valamilyen szerkezeti része nem a társasházközösségé. A fővárosban nagyon sok helyen a társasházzá alakult bérházak padlástere nem került az új tulajdonosok tulajdonába, hanem az önkormányzat tartotta ezeket meg. Ez a törvényjavaslat nem tartalmaz semmiféle rendelkezést erre az esetre.
Nagyon fontos lenne, ha egzakt módon meg tudnánk határozni azt, hogy a társasháznak mely része kinek a kötelezettsége alá tartozik. Úgy gondolom, hogy egy társasházban lakó, egy társasházban tulajdonrésszel rendelkező joggal elvárhatja azt, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő padlástér után az önkormányzatok is fizessék meg a közös költséget, az önkormányzatok is legyenek aktív résztvevői annak az épületnek, és természetesen vállalják a rájuk eső anyagi következményeket is.
Nem tartom igazságosnak azt, hogy bizonyos esetekben hozzájuthattak a tetőtérhez, a padláshoz az épületben lakók, bizonyos esetben nem, és ez a törvény ezt a hátrányt konzerválja. Azért is lenne érdemes foglalkozni a törvényben a későbbiekben a módosítással vagy a beadott módosító javaslatok támogatásával ezzel a kérdéssel, mert számtalan esetben van már folyamatban per a társasházi közösségek részéről az épület szerkezeti eleméhez tartozó rész tulajdonlása tárgyában. Ehhez kapcsolódik egyébként a 14., a 19. és a 43. módosító javaslatom, mert három helyen kellett a törvény szövegét módosítani ahhoz, hogy ezt a fogalomrendszert keresztül lehessen rajta vezetni. Nagyon kérem a kormánypárti képviselőtársaimat is, hogy gondoljuk át még egyszer ezt a kérdést. Nem zárkózom el attól sem, hogy egy négypárti módosítót adjunk be annak érdekében, hogy társasházban élő emberek közül senki ne kerülhessen hátrányba.
Nagyon fontosnak tartottam, és adtam be módosító javaslatot az szmsz-szel kapcsolatosan, amikor is a közgyűlés összehívását kell szabályozni. Úgy gondolom, hogy egy békés egymás mellett éléshez, egy társasházi közösség gördülékeny életéhez hozzátartozik az, hogy bizonyos lényeges dolgokat pontosan le kell szabályozni annak érdekében, hogy ez a működés során ne okozzon feszültséget, ne adjon okot különböző kibúvókra. Minekutána a társasház életét a közgyűlésen döntik el, határozzuk meg a törvényben pontosan azt, hogy az szmsz miképpen rendelkezzen a közgyűlés összehívásáról.
(23.10)
Fontos garanciális jellegű rendelkezés lenne megítélésem szerint, hogy a szervezeti és működési szabályzat a közgyűlés összehívásának módját is tartalmazza.
Ugyanez vonatkozik az én értékrendem szerint a 164. sorszám alatt szereplő módosító javaslatomra, amikor is a közgyűlés résztvevőinek tájékoztatása érdekében célszerű lenne a tulajdonostársak jogainak legteljesebb körű ismertetése, és ez elengedhetetlen feltétele a sikeresen és harmonikusan működő társasházaknak. Határozzuk meg a közgyűlés pontos helyét, időpontját, a határozatképességre vonatkozó szabályokat írjuk bele, amit egyébként a javaslatom szerint az szmsz előírna kötelező kellékként, és a megismételt közgyűlés határozatképességére vonatkozó szabályokat is fektessük le.
Szóból ért az ember. Abban az esetben, ha ezt fehéren-feketén leszabályozzuk, későbbi konfliktushelyzeteket tudunk feloldani, és tudjuk könnyebbé tenné a társasházban élő emberek életét.
Fontosnak tartanám a társasházi lakások, helyiségek használatának szabályozásánál egy apró szókapcsolat beépítését, miszerint azt illik rendeltetésszerűen használni. Ez mindenki számára nyilvánvaló dolog, de mégis vannak bizonyos más esetek, és ha valakinek van kapcsolata a rendőrséggel, akkor azért tudja, hogy bizonyos esetekben a lakások nem rendeltetésszerű használata miatt kell intézkedéseket foganatosítani késői órákban, időnként nappal is. Célszerű lenne a törvényben ezt az alapvető passzust szerepeltetni.
Úgy gondolom, hogy az egyik legkomplikáltabb az 52. sorszám alatt levő módosító javaslatom. Megítélésem szerint bizonyos mértékig zavar van a szabályozásban a társasházi közösség meghatározása során. Ellentmondást tapasztalok a 12. § (2) bekezdése és a 3. § (1) bekezdése között, ugyanis a 12. § (2) bekezdése szerint a tulajdonostársak gyakorolják a közösséget illető jogokat, míg a 3. § (1) bekezdés szerint a közösség gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos jogokat és viseli annak terheit. Valójában nem az egyes tulajdonosok, ha a Ptk. szabályait vesszük alapul, akkor nem ők döntenek a közös tulajdonról, hanem a közösség, a jogok és a kötelezettségek alanya, és szerveiken keresztül hoznak döntéseket a közös tulajdonnal kapcsolatban a közös ügyekben. Úgy gondolom, hogy nem lenne szerencsés dolog, ha a Ptk-ba ütköző szabályozást hozna a parlament a társasházak működésével kapcsolatban, mert ez több mint végeláthatatlan problémákat okozna. Úgy gondolom, ez megkérdőjelezi az előttünk fekvő törvényjavaslat komolyságát.
Végezetül nagyon nagy örömmel tapasztaltam, hogy a 118. sorszám alatt bent lévő módosító indítványomat az előterjesztés is tartalmazta. Egyébként egy hasonló jellegű problémát szabályozott, mint amit az előbb ismertettem. Úgy éreztem, itt a jogalkotói szándék nem lehet az, hogy a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke arra való hivatkozással, hogy a társasház valamely tulajdonosának, illetve valamely bérlőnek nincs közüzemi tartozása, alapul szolgál ahhoz, hogy minden adatát törölje. Ezt küszöböli ki a beadott módosító javaslatom támogatása.
Mindösszességében arra szeretném kérni kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaimat, hogy gondoljuk át még egyszer az igen nagy számban beadott módosító javaslatokat. Meggyőződésem az előttem felszólalókat hallgatva, hogy a jobbító szándék közös, és vannak olyan problémák a törvényjavaslatban, amiket mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők problémaként tárnak föl, esetleg más-más oldalról közelítenek a megoldáshoz. Én azt szeretném, ha ezeket a meglátásokat tudnánk a társasházban élő emberek nyugalma és kiszámítható életvitele érdekében szabályozni, és közösen tudnánk jobbítani ezen a törvényjavaslaton.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
