SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A vita ezen szakaszában két módosító indítványom mellett szeretnék érvelni, a 140. és a 149. mellett.
A 140. a törvényjavaslat 27. §-a (3) bekezdését kívánja módosítani. Ebben a szövegkörnyezetben arról van szó, hogy a legalább egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot, illetve számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztani. Ez az én véleményem szerint egy olyan szűkítése a számvizsgáló, illetve intézőbizottsági tagságra megfelelő személyeknek, amely a gyakorlatban könnyen alkalmazhatatlanná teszi a jogszabályt. Hiszen gondoljunk csak bele, pláne egy kisebb társasház esetén, természetesen a törvény által megszabott határ feletti, de mégiscsak kisebb társasház esetén, nagyon életszerű és nagyon könnyen előfordulhat, hogy nem akad a tulajdonostársak közül olyan, aki hajlandó lenne ilyen funkciót elvállalni vagy azért, mert nincs hozzá kedve, vagy azért, mert nem érzi magát megfelelően felkészültnek ilyen pozíció betöltésére. Tehát nem akad vállalkozó. És akkor mi van? A társasház nem tudja létrehozni ezeket az intézményeket. Tehát ez egyszerűen életszerűtlen, irracionális leszűkítés.
Ezért a módosító javaslatom arra irányul, hogy kihagyjuk azt a részt, azt a három szót, hogy “saját maguk közül”, tehát kihagyjuk azt a szűkítést, hogy egy társasház csak a saját tulajdonostársaiból állíthat elő intézőbizottságot, számvizsgáló bizottságot. Ugyanis, ha ezt nem tesszük, akkor előre egész biztosan mondható, hogy számos társasház esetében nem fognak tudni megalakulni ezek a bizottságok.
A másik módosító indítványom a 149. számot viseli, ez pedig a 29. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. A törvényjavaslaton végigvonul az, hogy bizonyos határozatokat, döntéseket van, ahol egyszerű többséggel, van, ahol kétharmados többséggel, és van, ahol konszenzuálisan kell meghozni. Természetesen egy társasháznál a legnagyobb csapda vagy a legnehezebben feloldható kérdés az, hogy a személyes biztonságot helyezzük-e a társasház gyakorlati működőképességének szempontja fölé vagy fordítva. A személyes biztonságot, tehát akár egyetlen tulajdonostárs bármilyen szempontú biztonságát a konszenzuális határozathozatal biztosítja.
A társasház gyakorlati működőképességét viszont nyilván annál inkább tudja biztosítani a törvény, minél kisebb, ad absurdum, egyszerű többséget ír elő egy adott döntés meghozatalához. Ez nagy vita volt, talán a legnagyobb vita volt a jelenlegi társasházi törvény megalkotása során, és a gyakorlat bebizonyította, hogy bizony ott a teljes konszenzust, a sok szempontból konszenzuális döntéshozatalt megkívánó törvény a gyakorlatban akadályozta a működőképességet. Ezért azután ennél a törvénynél üdvözölni lehet, hogy elmozdult a teljes konszenzualitásról az oldottabb határozatképesség felé, vagyis bizonyos esetekben előírna kétharmados, illetve egyszerű többséget.
Három kérdésben tartaná meg ez a törvényjavaslat továbbra is a konszenzuális döntéshozatal kötelezettségét, mégpedig az alapító okirat megváltoztatása esetén, azután a közös tulajdonként megjelölt épületrészt érintő munka megindítása során, mármint ha ez a közös tulajdonú épületrész egyébként bármelyik vagy akármelyik tulajdonostárs birtokában lévő lakáson belül indulna meg, és a harmadik eset ez a 29. § (1) bekezdés, ahol a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások eldöntéséről írna elő a törvényjavaslat konszenzuális döntést.
Úgy gondolom, hogy ha az általam itt felsorolt első két konszenzuális határozathozatal esetén elfogadható, hogy ott teljes egyhangúságra törekszik még a jelenlegi törvényjavaslat is, vitatható, hogy vajon indokolt-e, hogy a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról is csak az összes tulajdonostárs együttes akaratnyilvánítással dönthessen, hiszen tudjuk, hogy ez a gyakorlatban nem lesz működőképes, és a tulajdonostársak igen kis része, akár egy-egy személy is meg tudja akadályozni a jövőben is, úgy, mint eddig, ha a társasház valamely, a rendes gazdálkodás körét meghaladó befektetésbe vagy pénzköltésbe kezdene.
Ezért azután én azt javasolnám ebben a módosító indítványban, hogy az egyhangú határozat helyett a kétharmados szavazattöbbségű határozattal elégedjünk meg ebben az esetben, és ezt javasolja a módosító indítványom.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Pettkó András tapsol.)
