KÉKESI TIBOR
KÉKESI TIBOR
KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság többségi álláspontjával támogatja a közbeszerzési törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.
Teszi mindezt azért, mert a törvényjavaslat továbbra is megtartja a korábban Európa-szerte az átlagnál szigorúbbnak ítélt magyar közbeszerzési törvény elveit, illetve erősíti azt a jogharmonizációs kötelezettségből származó elvet, ami jelen pillanatban az új törvényjavaslatban foglaltatik. Ez az új, erősödő elv, amely már a korábbi jogszabálynak is része volt, a versenysemlegesség, a versenykorlátozás tilalma, amelyik hangsúlyosabbá válik. Ugyanakkor megmaradnak a nyilvánosság, az átláthatóság és az ellenőrizhetőség korábban is nagyon fontos elvei, melyek a törvényjavaslatban nem gyengülnek, hanem inkább erősödnek. Erősödnek azért, mert olyan, a nyilvánosságot tovább bővítő, terjesztő eljárások kerültek a jogszabálytervezetbe, mint a tájékoztatási kötelezettség, amely utólagosan is követi a közbeszerzési eljárások sorsát, és nem engedi, hogy az eljárás lezárultával különféle technikákkal manipulálják esetleg a közbeszerzési eljárásban kialakult eredményt.
Ilyennek tekintem a tanúsítás intézményét is, amely már nemcsak az ajánlattevők számára tesz egy kötelező, megismerhető, valóban a köztartozások és más egyéb kötelezettségek teljesítéséről tanúskodó beszámolási kötelezettséget, hanem maga az ajánlatkérő is alá van vetve egy ilyen minősítési eljárásnak, ami az ő korábbi jogszerű eljárásait mint referenciatörténetet értékelhető módon igazolja, hogy az ő korábbi eljárásai valóban megfeleltek a közbeszerzésnek.
Ugyanakkor úgy érzékelem, hogy az új fogalmak közül nem minden került kellően elhatárolásra. Egyet jeleznék, amiben én bizonyos gyengeségeket érzek: az építési koncesszió nincs kellő mértékben elhatárolva az ingatlanhasznosítás, -használat polgári jogban létező szerződéstípusaitól, így például a haszonbérleti szerződéstől. Ezen talán lehetséges javítani a törvényjavaslat vagy más kormányrendelet által pontosított módon.
Az előnyben részesítés átalakul, kiszélesedik a pályázatokon részt vevők köre. Ugyanakkor természetesen a magyar vállalkozók számára is kiteljesedik a piac lehetősége, hiszen az EU-hoz való csatlakozással nemcsak maga az európai közös piac, hanem az EFTA, a CEFTA, és majd a kormányközi megállapodás elfogadásával a WTO-nak, tehát a világgazdasági szervezetnek akár a tengerentúli országai is szabad piacot jelentenek a magyar vállalkozások számára, de ugyanezen országok vállalkozói is megtalálhatják a pályázat lehetőségeit a hazai piacon.
A jogszabály szerkezetével kapcsolatban én is szeretnék utalni arra, hogy a korábbi, 98 paragrafusból álló jogszabály 407 paragrafusúra emelkedett. Ez nem jelenti a törvény felhígulását, gyengülését, ugyanakkor azt kell mondjam, nem minden tekintetben jelent ez tartalmi gazdagodást. Számos ismétlés van: az ajánlatkérők, a résztvevők, az ajánlat tartalma, az eredménytelenség kritériumai többször előkerülnek abban a sokdimenziós eljárásban, ahol a kiíró, az eljáró, az eljárás jellege, az értékhatárok tekintetében nagyon sokféle módon lehet ezt minősíteni. Ki kellett volna választani a legszigorúbb vagy a legenyhébb eljárást, és ehhez képest kellett volna a többi eljárást szabályozni.
Öröm, hogy bekerül a tervpályázat; illetve megemlíteném, hogy hasznosítani kellene a korábbi vitás kérdésekből azokat, amik a pályázati dokumentumokkal, illetve a biztosítékok díjazásával, ellenértékének mértékével kapcsolatban korábban vita tárgyát képezhették, ilyen módon is szűkítve az ezen keresztüli egyértelmű szűrés lehetőségét.
Köszönöm szépen a szót, köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
