LENÁRTEK ANDRÁS
LENÁRTEK ANDRÁS
LENÁRTEK ANDRÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közbeszerzésekről szóló törvény módosítása kapcsán véleményünk szerint több szempontnak kell megfelelni. Az uniós csatlakozásunkkal összhangban a közösségi jognak eleget tevő, harmonizált szabályozásnak kell lennie. Másrészt fontos, hogy ne sérüljenek, hanem javuljanak a közpénzek felhasználására vonatkozó átláthatóság kritériumai; valamint a törvény megalkotásakor, amely önkormányzatokat, vállalkozókat érint, tehát nagy számban vannak a felhasználók, a feladat az, hogy ne legyen bonyolult, alkalmazható legyen a jogalkalmazók számára.
Mi a törvényjavaslat alapelveivel egyetértünk, azonban vannak olyan problémái a beterjesztésnek, aminek a továbbgondolását feltétlenül indokoltnak tartjuk. Jelesül: természetes igény az, hogy a vonatkozó uniós irányelveknek, gyakorlatoknak a magyar jogrendbe be kell épülniük, összhangban kell lennie a magyar és az uniós közbeszerzési szabályozásnak. Ugyanakkor úgy ítéljük meg, hogy ezt a feladatot az előterjesztő túl komolyan véve, erősebb szabályozást irányozott elő az uniós gyakorlathoz képest. Vagyis az előterjesztő nem élt a rugalmasság azon eszközével, ami a nemzeti sajátosságainkból eredően az ország számára előnyt jelentene.
(8.30)
Nem látjuk biztosítottnak azt, hogy a jogalkalmazók számára jól használható lenne a javaslat. A törvény kissé túlbürokratizált, bonyolult rendszerű a maga 407 paragrafusával, amelyben a jogalkalmazó számára nehezebb eligazodni; emlékeztetőül: a régi törvény 98 paragrafusból állt. A növekedés önmagában nem baj, de az uniós csatlakozás során így is sok új ismerettel kell megbirkózni a vállalkozóknak, önkormányzatoknak, ezért kétséges - főleg az első időkben - a törvény hatékonysága.
Ugyanakkor nehéz betartatni a törvényt a törvényalkotónak is, hisz kevés a lehetősége arra, hogy akaratának hatályt szerezzen. Itt arra gondolunk, hogy a szankciók között például a bíróság csak két esetben járhat el érdemlegesen: a statisztikai kötelezettség nem teljesítése esetében, illetve a közbeszerzési eljárás rosszhiszemű elhagyása esetén.
Apróbb tisztázandó pontosításokra is szükség van, ilyen például, hogy rendezni kellene, hogy az építési koncesszió mint szerződéstípus mennyiben tartozik a közbeszerzés hatálya alá, talán ugyanez vonatkozik az ingatlankezelés, közterület-fenntartás témakörére is.
A törvény - mint ahogy említettem - szövegtartalmában is megnövekedett, véleményünk szerint indokolt lenne tömöríteni, például a közbeszerzési eljárás visszatérő elemeinél, mondjuk, az előző paragrafusokra vonatkozó szövegszerű behivatkozások, tehát ismétlődő behivatkozások esetén vagy a tervpályázati rendszer esetében a más szabályokra való utalással.
Összegezve tehát: a bizottság ellenzéki tagjai azért tartózkodtak a szavazás során, mert a törvényjavaslat célját, a módosítások indokait természetesen elfogadjuk, némely esetben azért kisebb tartalmi pontosítást, kiegészítést indokoltnak tartanánk. Problémánk leginkább a gyakorlatban való használhatóságát illetően van a törvényjavaslatnak; véleményünk szerint a közbeszerzésben részt vevők számára bonyolult, nehezen áttekinthető és alkalmazható a módosítás, a törvényhozók számára pedig az indokoltnál kevesebb lehetőséget ad arra, hogy akaratuknak hatályt szerezzenek.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)
