CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ebben az esztendőben immár másodszor van a munka törvénykönyve a tisztelt Ház előtt. Mint emlékeznek, a július 1-jén hatályba lépett módosítással az uniós csatlakozás előtt a munkajogi jogharmonizáció utolsó nagyobb lépését tette meg az Országgyűlés. Az önök előtt fekvő törvényjavaslatunk olyan kisebb pontosításokat tartalmaz, amelyek a jogalkalmazás során a jogbiztonság követelményének érvényesülését szolgálják.
(11.50)
A módosítás három jogszabályt érint: a munka törvénykönyvét, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, valamint az európai üzemi tanácsokról szóló, 2004. május 1-jén hatályba lépő törvényt.
Társadalmi hatását tekintve a leglényegesebb a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása, mivel ez az érintett közalkalmazottak esetében illetménynövekedést eredményezhet. Az Alkotmánybíróság határozata alapján 2003. december 31-ei határidővel fel kell tüntetni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben a közalkalmazott fizetési fokozata megállapításához figyelembe veendő jogosító idők között a sor-, illetve tartalékos katonai és polgári szolgálat időtartamát. Az új rendelkezések e kötelezettségnek tesznek eleget. Mivel azonban azonos időtartamra csak egy jogviszony vehető figyelembe, ha a katonai vagy polgári szolgálat időtartama alatt a jogosult közalkalmazotti jogviszonyban állt, nem a katonai vagy polgári szolgálat, hanem a közalkalmazotti jogviszony idejét kell beszámítani.
A törvény átmeneti szabályokat is tartalmaz a fenti előírásokhoz kapcsolódóan. Az új rendelkezésekkel összefüggésben minden munkáltatónak 2004. január 1-jével újra el kell végezni a közalkalmazotti besorolást, és áttekinteni az ahhoz figyelembe veendő időt.
A jogalkotási kötelezettséget felhasználtuk arra is, hogy a besorolás szempontjából figyelembe veendő időkre vonatkozó törvényi szabályozást a jelenleginél áttekinthetőbben, a jogalkalmazást segítő módon fogalmazzuk meg, így egy jogszabályhelyen található valamennyi, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításával kapcsolatos szabály.
A törvényjavaslat továbbá összhangot kíván teremteni a munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályai között is oly módon, hogy a gyermek otthoni gondozása, ápolása céljára igénybe vehető fizetés nélküli szabadság kiadását a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozók vonatkozásában is a gyermek tízéves kora helyett tizennégy éves koráig, illetőleg a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek tizenkét éves koráig teszi lehetővé. Ennek feltétele, hogy a közalkalmazott gyermekgondozási segélyben részesüljön, hasonlóan, ahogy azt a munka törvénykönyve is tartalmazza.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a foglalkoztatás rugalmassága és a csak részmunkaidőben foglalkoztathatók - például diákok, kisgyerekes anyák - érdekében enyhít a munkaszervezés szabályainak merevségén. Így kiegészíti azon munkavállalók körét, akik esetében kivételt lehet tenni az alól a szabály alól, hogy a vasárnapi munkavégzésüket közvetlenül megelőző szombaton részükre munkavégzés nem rendelhető el. Ezáltal lehetővé válik, hogy azon csoportok tagjai számára, akik tanulmányaik folytatása vagy gyermekeik felügyelete miatt csak hétvégén tudnak munkát vállalni, erre legális lehetőség nyíljon.
A gyakorlat bebizonyította, hogy szükséges a téli és nyári időszámításra való átállás kapcsán a munkarend szabályainak tisztázása is. Az óraátállítással összefüggésben ugyanis előállhat olyan helyzet, hogy az abban az időpontban munkát végző munkavállaló munkaideje meghosszabbodik ősszel, vagy a pihenését töltő munkavállaló pihenőideje megrövidül tavasszal. A törvényjavaslat az európai normáknak megfelelően teszi lehetővé a munkaidő egy órával történő meghosszabbodását, illetőleg a pihenőidő egy órával való megrövidülését.
Tisztelt Ház! A kollektív szerződések regisztrálása eddig a statisztikai adatgyűjtés keretében történt, ám 2004. január 1-jétől uniós csatlakozásunkkal összefüggésben attól el kell választani, és meg kell teremteni önálló, a munka törvénykönyvében szereplő jogalapját. A törvényjavaslat meghatározza a kollektív szerződések regisztrációjának alapvető garanciális szabályait, a részletekről a törvényi felhatalmazás alapján miniszteri rendelet szól majd. Ezzel tovább működhet az egyébként már 1997 óta folyamatosan létező adatbázis, amely felhasználható a munkaerő-piaci folyamatok és az érdekegyeztetés alakulásának figyelemmel kísérésére és elemzésére.
Végül: a törvényjavaslat a munka törvénykönyvén és az európai üzemi tanácsokról szóló törvényen átvezeti a korábbi jogharmonizációs módosításhoz az Európai Bizottság által tett pontosító jellegű javaslatokat.
Tisztelt Ház! A javaslat benyújtását széles körű érdekegyeztetés előzte meg, hogy az érintettek véleményét is megismerhessük. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkajogi bizottsága és plenáris ülése is megvitatta a törvényjavaslatot. Ennek alapján az egyeztetési folyamat során a kormányzat a munkavállalói és a munkáltatói oldal által közösen kimunkált javaslatokat a törvény tervezetébe beépítette. Megelégedéssel jelenthetem ki, hogy nincs olyan rendelkezése a szövegnek, amelyben ne született volna konszenzus a munkavállalók és a munkáltatók képviselői, illetve a kormányzat között. Bírja a javaslat a közalkalmazotti és a közszolgálati szféra érdekegyeztető fórumainak egyetértését is.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek, és megvitatásával, módosítási javaslataikkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy jogalkotási kötelezettségeink teljesítése megtörténjék.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
