CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Három dologra szeretnék reagálni az általános vita végén. Az első, hogy valóban mindig, amikor a munka törvénykönyvéhez, annak módosításához hozzányúlunk, akkor két szempontot kell egyszerre figyelembe venni; nevezetesen azt, hogy a munkavállalói kiszolgáltatottság csökkenjen minden egyes módosítás eredményeként, és mindez úgy történjék meg - és ez a második szempont -, hogy eközben a magyarországi vállalkozások versenyképessége ne romoljon.
Ezért van az, hogy mivel ez két nagyon fontos szempont minden egyes módosításnál, mi rendre úgy készítjük elő a munka törvénykönyve módosítását, hogy igyekszünk az utolsó vesszőig az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, a közalkalmazottak esetében a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában a szociális partnerekkel megegyezni. Most is ez történt, és a kormány hivatalba lépése óta benyújtott munka törvénykönyve módosítások esetében mindig is ez történt.
(12.20)
Ehhez kapcsolódóan szeretném elmondani Bernáth Ildikó képviselő asszonynak, hogy mi nemcsak hogy a bizottságot, hanem az ország közvéleményét is rendre tájékoztatjuk arról, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban mi történik. Szíves figyelmébe ajánlom, hogy a Magyar Közlönyben az Országos Érdekegyeztető Tanács minden egyes üléséről, az ottani vitáról megjelenik egy tájékoztató. Ha természetesen ennél részletesebbre van szükség, akkor állunk rendelkezésre, de ez rendelkezésre áll a képviselőknek is, és azért nem szoktunk hosszú részletezésekbe bonyolódni, hiszen ha az ÉT-ben egyetértés alakult ki a törvény szövegét illetően, akkor úgy gondolom, hogy a mögöttes, több bizottságon keresztül folyó egyeztetéssel felesleges terhelni a képviselőket. Még egyszer mondom: ha szükséges, a bizottsági emlékeztetőket is rendelkezésre fogjuk bocsátani képviselő asszony számára.
Ami a módosítások számát illeti, valóban ez a 44. módosítása a munka törvénykönyvének, és már előre tudom jelezni a 45.-et és a 46.-at is, tekintettel arra, hogy a távmunkával kapcsolatos egyeztetések a végéhez közelednek, éppen az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Így várhatóan a tavaszi ülésszakon a távmunkával összefüggésben terjesztünk elő munkatörvénykönyvi módosítási javaslatot. Tekintettel arra, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban az elmúlt év novemberében megállapodás született arra vonatkozóan, hogy a szociális partnerek javaslatairól egy áttekintő előterjesztés készül, elképzelhető, hogy ennek kapcsán vagy a távmunkával összefüggésben, vagy attól függetlenül, de egy további módosító javaslatot fogunk az Országgyűlés asztalára tenni.
De egyetértve önnel, magunk is úgy látjuk, hogy szükséges a munka törvénykönyvének egy átfogó áttekintése az uniós csatlakozással összefüggésben is, és a sok-sok módosítás koherenciájának a megteremtése érdekében is. Ezért megállapodtunk a szociális partnerekkel az elmúlt év végén, hogy még ebben az évben nekifogunk a munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálatának. Ennek eredménye vélhetően a következő év derekán jelenik meg az Országgyűlés asztalán.
Így azt a kívánalmat, amit ön megfogalmazott, hogy még a 50. előtt jó lenne, ha megtörténne egy stabilizáló jellegű áttekintés, azt gondolom, meg fogjuk tudni lépni, ennek a kívánalomnak eleget tudunk tenni.
Egyébiránt valóban - mondhatni - nem szép dolog ennyiszer módosítani a munka törvénykönyvét, nem jelent stabilitást sem a munkavállalók, sem a munkáltatók számára ennyi módosítás. Mégis azonban úgy gondolom, hogy 1992 óta a magyar piacgazdaság változásai szükségessé tették, hogy ennyi módosítás történjen. Mindig alkalmazkodni kellett a változásokhoz, de az is a sejtésem, hogy a következő esztendőkben egy uniós tagországban valószínűleg egy stabilabb, kiszámíthatóbb és nem ennyiszer módosított munka törvénykönyvére van szükség.
Befejezésül: ami a részmunkaidős foglalkoztatást illeti, egyetértek képviselő asszonnyal, hogy e tekintetben fel kell számolnunk ellenérdekeltségeket. Szándékában áll a kormánynak ezeket az ellenérdekeltségeket felszámolni, bízom benne, hogy ennek eredményei megjelennek itt a törvénymódosítások kapcsán. Valóban úgy van, ahogy ön említi, más számadatokat is használva, nemcsak egy ilyen felmérést, bizony az a helyzet, hogy Magyarországon nagyjából a foglalkoztatottak 4-5 százaléka dolgozik részmunkaidőben, miközben az Európai Unióban ez a szám 24 százalék környékén van. Tehát többszörös a különbség.
Nyilvánvalóan meg kell néznünk, hogy milyen ellenérdekeltségek vannak, tudunk jó néhányat, és ezek felszámolásán dolgozik a kormány. A következő esztendőben ennek törvényhozási vonatkozásait a Ház elé fogjuk tárni.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
