PÁVA ZOLTÁN
PÁVA ZOLTÁN
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Mielőtt a tisztelt Ház elé került volna a rendszerváltást követő harmadik sporttörvény, mi, sportkedvelő, sportszerető képviselők sokat vitatkoztunk azon, hogy elég-e módosítani az előző, 2000. évi törvényt, vagy kell egy teljesen új, úgynevezett eurokonform törvény. Annak idején, három éve, Bakonyi, Toller és jó néhány képviselőtársammal csaknem 150 módosító indítványt nyújtottunk be, amelyek legfőbb célja az volt, hogy egy kicsit feloldjuk, egy kicsit liberalizáljuk azt a sok-sok kötöttséggel járó törvényjavaslatot.
Mivel tartalmi indoklás nélkül vetette el az akkori sportkormányzat a javaslatainkat, úgy véltük, szükség van egy olyan törvényre, amelyik rövidebb, tömörebb, de tartalmát tekintve jobb, mint az előző. Úgy ítéljük meg, hogy szükséges ebben a törvényben érvényesíteni “a sport mindenkié” elvét. Ugyanakkor egy új sporttörvény megalkotására ösztönzött bennünket, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2001. május 16-án átdolgozta a '92-es európai sportchartát és a sport etikai kódexét.
(14.00)
Ez a kódex a tagállamok kormányainak az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg.
“Nemzeti sportpolitikájukat és vonatkozó törvényeiket az európai sportcharta alapján dolgozzák ki a jelen ajánlás függelékében megfogalmazottak szerint. Kérjék fel nemzeti sportszerveiket, hogy politikájuk kialakítása során vegyék figyelembe az európai sportchartában foglalt elveket. Intézkedjenek az európai sportcharta széles körű megismertetése érdekében. Felkéri a főtitkárt, hogy juttassa el ajánlását az európai kulturális egyezményt aláíró azon államok kormányaihoz, amelyek nem tagjai az Európa Tanácsnak, nemzetközi szervezetekhez és nemzetközi sportszervezetekhez.”
Csak néhány lényeges célt ebből a sportchartából:
“A sport az emberi fejlődés fontos tényezője, ezért támogatása és fejlesztése érdekében a kormányoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük abból a célból, hogy e charta előírásait a sportetikai kódexben lefektetett elvekkel összhangban alkalmazzák a következők szerint. Minden egyén számára lehetővé kell tenni a sportolást, védeni és fejleszteni kell a sport erkölcsi és etikai alapjait, a sporttevékenységben részt vevők emberi méltóságát és biztonságát, megvédve a sportot és a sportolókat minden politikai, kereskedelmi, pénzügyi manipulációtól, megalázó és méltóságot sértő gyakorlattól, a doppingszerek használatától, valamint a szexuális jellegű visszaélésektől, különösen ami a gyermekek, a fiatalok és a nők zaklatását illeti.”
Ez a sporttörvény ennek az európai sportchartának a szellemében íródott, és tekintettel arra, hogy fél év múlva teljes jogú tagjai leszünk az Európai Uniónak, az elkövetkező időkben nem lesz szükség ebben a témában új törvény megalkotására.
Melyek ennek a sporttörvénynek a legfontosabb intézkedései? Elsőként a nemzeti sporttanácsot említeném meg, amely ha létrejön, javaslatot tesz a magyar sport rövid, közép- és hosszú távú stratégiájának megalkotására, továbbá az állami támogatások elosztására. Lényeges feladata, hogy érdekegyeztető tanácsot képezzen a központi, állami, a különböző területi, települési érdekek, a sport társadalmi szervezetei, valamint az üzleti érdekek összehangolása érdekében.
A 15 fős sporttanács tagjait a sport köztestületei, a sportközalapítványok delegáltjai mellett a sporthoz legjobban kötődő öt minisztérium, a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei által jelölt személyek, az üzleti érdekek képviseletében a szponzori tanács által jelölt személy, valamint a nemzet sportolója által választott személyek adják.
Teljes egészében átalakul a finanszírozás. Úgy ítélem meg, hogy a sport állami támogatása a jövőben átlátható, ellenőrizhető módon történik. Az új sporttörvény szerint az állami támogatások elosztása egycsatornás lesz, vagyis egy és ugyanazon feladatra állami pénzt csak egy szervezeten keresztül lehet majd kapni. Ennek első lépéseként a koncepció kidolgozói egyesítették az azonos célt szolgáló két ösztöndíjat, sportösztöndíjat.
Még ami nagyon lényeges dolog, mert ez már többször elhangzott költségvetési vita kapcsán is, hogy mi lesz a Magyar Olimpiai Bizottsággal, mintha a Magyar Olimpiai Bizottság kevesebb pénzt kapna.
Úgy ítéljük meg, hogy a MOB a magyar sport egyik alapvető szervezete, továbbra is jelentős állami támogatásban részesül, amely biztosítja a magyar sportolók zavartalan olimpiai felkészülését és eredményes szereplését. A minisztérium 260 millió forintot csoportosított át az olimpiai felkészülésre, valamint a szövetségek működése támogatásának finanszírozására. Ez a 2003. évhez képest plusz 100 millió forintot jelent, és ha összehasonlítom a három évvel ezelőtti olimpiával, akkor majdnem egymilliárd forinttal nagyobb a növekmény.
Növekszik a sport autonómiája. A törvényjavaslat jelentősen növeli a sportszervezetek és sportszövetségek önállóságát. Megszűnik többek között a hivatásos és az amatőr sportolók versenyengedélyére vonatkozó központi állami szabályozás, a versenyengedélyek kiadása és bevonása ezentúl a sportszövetségek hatáskörébe tartozna. A sporttörvény kiterjed a sportfegyelmi felelősség intézményére is. Az új törvény szerint sportfegyelmi felelősségre vonást a jövőben csak a sportszövetség folytathat le. Reméljük, ezzel egyszer s mindenkorra elejét vesszük azoknak a bohózatoknak, amelyek mostanában a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Magyar Labdarúgó Liga kapcsán történtek, csak hogy emlékeztessek egy mondat erejéig: a Ferencváros-Debrecen mérkőzés kapcsán a mai napig nincs befejezett ítélet ebben az ügyben.
A javaslat szabályozza a televíziós közvetítésekből származó bevételeket is, eszerint a válogatottakkal kapcsolatos jog a sportszövetséget, a hazai versenyek, bajnoki és kupamérkőzések közvetítési joga pedig a sportszervezeteket illeti meg. A szakszövetség saját versenyei kiírásakor kikötheti, hogy magához vonja a közvetítésekből származó bevételek feletti rendelkezési jogot, a közvetítési jog elvonása helyett azonban a szövetségeknek a közvetítési jog piaci értékével arányos ellenértéket kell fizetni az érintett sportszervezeteknek.
A törvény megalapítja a nemzet sportolója címet. A javaslat a nemzet színésze címhez hasonlóan arra ösztönöz, hogy megalapítják a nemzet sportolója címet, a címet és az azzal járó adómentes életjáradékot a magyar sport kimagasló egyéniségei nyerhetik el. A nemzet sportolója cím elnyerésének feltételeit, az életjáradék megállapításának részletes szabályait a kormány rendeletben állapítja meg.
Ami nagyon lényeges még számomra, különösen, aki sokat foglalkoztam a sportlétesítmények, a rendezvények biztonságával, hogy kiemelt feladatként szerepel a sportrendezvények szervezése, amely kimondja, hogy külön jogszabályban köteles a szervező intézkedni a jegyeladást, a beléptetést, a szurkolótáborok elhelyezését és folyamatos figyelemmel kísérését, a helyszínelhagyást illetően. Foglalkozik a rendező szerv és a rendőrség kapcsolattartásával, kimondja, hogy a kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvény biztosítását a szervező által megbízott rendező mellett a rendőrség közfeladatként látja el. Egyértelműen biztosítja a rendőrség számára azt a lehetőséget, hogy kimondja a rendezvény megtartásának tilalmát, ha a feltételek nem adottak, illetve a rendezvény megszakítását kezdeményezheti.
Kimondja, hogy hol, milyen formában, jegyeken, hirdetményeken jól láthatóan meg kell határozni a sportrendezvény megtekintésének feltételeit, azt, hogy miként léphet be, mit vihet magával a néző. Kimondja azt, hogy a sportrendezvényekről el lehet tiltani a nézőt, hogy kamerás megfigyelési rendszerrel lehet figyelni a tömeg viselkedését. Összességében úgy ítélem meg, hogy rendkívül sokat fordít a sport biztonságára is.
Úgy ítélem meg, hogy jól összefogott, előkészített törvényről van szó, jó üzenete van az olimpiára készülő magyar sportolóknak, összességében a magyar társadalomnak, ezért elfogadásra javaslom.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
