DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon elegáns lenne, ha most felsorolnám, melyikhez szólók hozzá a 4-109. ajánlási pontok közül, de nem biztos, hogy egy ötpercesbe belefér, ezért engedje meg, elnök úr, ahogy haladok előre, mindig bemondjam.
Legelőször is nem egy általam benyújtott javaslatról szeretnék szólni. A 11. ajánlási pontot ajánlom a kedves képviselőtársaim figyelmébe, amelyik bizonyos értelemben más adótörvények együttes hatását is igyekszik orvosolni, valahogy úgy, ahogyan ezt Szalay képviselőtársam az előző, az energiaadóról szóló törvényhez tett hozzászólásában tette. Ebben a bizonyos 11. pontban szereplő indítvány, amit a gazdasági bizottság, valamint a környezetvédelmi bizottság is támogatott, némi pontosításra szorul, ezért is hoztam elő, mert a pontosított szöveget kapcsolódó módosító javaslatként már benyújtottam, lévén, hogy Podolák és Szalay képviselő urak indítványával, amely itt van, egyébként tartalmilag egyetértettem.
Az általam benyújtott indítványok egy részét a kormány a bizottságok előtt folyó vitában is támogatta. Volt egy olyan javaslat, amely a 8. § (3) bekezdéséhez szólt, és az ajánlás 24., illetőleg a 25. pontjában szerepel. Azért fogalmaztam úgy, hogy egy javaslat, mert tartalmát tekintve ugyanarról van szó kétféle megfogalmazásban.
A dolog lényege, hogy a szennyező fizet vagy a szennyező fizessen elvét egyébként az eredeti kormányjavaslat is igyekszik érvényesíteni, ugyanakkor nem látszik pontosan, hogy annak a rendelkezésnek, hogy a felhasznált vízben eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után a kibocsátót nem terheli vízterhelésidíj-fizetési kötelezettség, ezt hogyan is fogjuk tudni érvényesíteni. Az erre vonatkozó javaslataimat a 24. és a 25. pontokban rögzítettem.
A 24. pont tartalmilag lényegében a mezőgazdasági vízhasználatok bizonyos fajtáira vonatkozik, a 25. sorszámon pedig a közüzemi vízszolgáltatás is szerepel. Ez utóbbinál a nyers víz és a benne lévő, szabványokban rögzített értékek egy oldalról elrendezik, hogy mi is van abban a bizonyos vízben, amelyhez képest mérhető, mi az a többlet, amit a kibocsátó tett bele, és ezáltal neki kell ezért fizetnie.
Mind a két esetben külön indokolt rendelkezni azokról a vízhasználatokról, ahol ma sem szabványok, sem szerződési kötelezettség nem terheli a vízszolgáltatót a tekintetben, hogy milyen mennyiségű és paraméterű vizet szolgáltat a későbbi kibocsátó rendelkezésére.
Ezért javasolom mindenképpen előírni azt, hogy legyen mérési kötelezettség, és erre vonatkozik mind a 24., mind a 25., mind pedig most egy kicsit végiggondoltabb formában egy kapcsolódó, amelyet már ugyancsak beterjesztettem. Ennek a lényege az, hogy a vízszolgáltató, aki eddig sem a mennyiségre, sem a minőségre nem vállalt kötelezettséget, garanciát, legyen köteles megfelelően mérni, lássék meg mindenki előtt, hogy mi az a vízterhelő anyagmennyiség és anyagfajta, amit a kibocsátó tett bele, és amiért őt lehet terhelni.
Tehát mindenképpen arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ennek a jó elvnek... - a gyakorlati végrehajthatóságot célzó javaslatok közül az egyiket, reményeim szerint ez a kapcsolódó módosító javaslat lesz, mindenképpen legyenek kedvesek támogatni.
Az ajánlás 37. pontjában Kis Péter és Herbály Imre képviselőtársaim pontosító észrevételeket tettek. Kiderült, hogy nem mindent vettek észre a 12. § (2) bekezdés b) pontjának a helyretétele ügyében. Ezért ehhez egy ezt is pontosító kapcsolódót nyújtottam be, amelyet ugyancsak szeretnék képviselőtársaim figyelmébe ajánlani.
Elnök úr, az öt percem leteltével a folytatást egy újabb gombnyomás után teszem meg. Köszönöm eddigi figyelmüket.
