BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A munkaügyi nyilvántartás kérdését széles körű társadalmi érdeklődés övezi, méltán. A munkavállalók körében folyamatosan meglevő elvárás a munkavállalásuk hivatalos bejelentésének és annak adattartalmának pontos ismerete. A munkáltatók részéről is indokolt igény a kiszámítható, átlátható szabályozás. A magyar és az uniós tagállami munkaviszonyhoz kötődő igazgatási feladatok ellátása is megbízható információs rendszert igényel. Ennek az elvárásnak a teljesítését, valamint a munkaügyi ellenőrzési rendszer hatékonyságának növelését szolgálja az egységes munkaügyi nyilvántartási rendszer létrehozása, amelyet a kormányprogram is célul tűzött ki.
A munkakönyv megszűnéséig a munkavállaló és a munkáltató számára is rendelkezésre álltak mindazok az információk, amelyek a munkavállaló foglalkoztatási helyzetét tükrözték. A munkakönyv - mint tudjuk - 1992-ben megszűnt, vele együtt a munkáltatók foglalkoztatási nyilvántartás-vezetési kötelezettsége is. Jelenleg a munkáltatók társadalombiztosítási azonosító jelen alapuló egészség- és nyugdíj-biztosítási nyilvántartásokat vezetnek, és ennek alapján tesznek eleget különböző adatszolgáltatási kötelezettségeiknek.
A nyugdíj- és az egészségbiztosítás, az adóigazgatás területén jelenleg alkalmazott nyilvántartási rendszerek nem szolgáltatnak teljes körű, naprakész információkat. Eltérő céljukból adódóan adattartalmuk, adataik érvényessége, továbbá a nyilvántartás felé teljesítendő bejelentések gyakorisága is eltér attól, amire a munkaügyi nyilvántartás esetében szükség van. Ebből az következik, hogy nem minden esetben követhetők nyomon és ellenőrizhetőek a munkavállalók jogviszonyai, a munkáltatók által foglalkoztatott személyek száma és összetétele, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése.
A munkakönyv megszüntetése óta bekövetkezett gazdasági, technikai és jogszabályváltozások miatt már nem lehetséges és nem is indokolt annak korábbi formában és funkcióval történő visszaállítása, ezért a megoldás egy naprakész, hiteles központi adatnyilvántartás kialakítása, amely az illetékes hatóságok, a munkáltató és az állampolgár részére is szolgáltatást nyújt. Az önök előtt levő törvényjavaslat keretében erre teszünk javaslatot.
Tisztelt Ház! Az egységes munkaügyi nyilvántartási rendszer fő céljai a következők: a munkaerőpiac átláthatóságának javítása; a munkavállalók jogbiztonságának növelése, valamint információs önrendelkezési joguk jobb érvényesítése; a munkaügyi ellenőrzés megfelelő feltételeinek megteremtése azáltal, hogy már a munkába lépéstől egyértelműen ellenőrizhető lesz a munkaviszony létesítésével kapcsolatos bejelentés teljesítése; végül, de nem utolsósorban az EU-s adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének biztosítása.
Már ismertek az Európai Unió tagállamaira vonatkozó foglalkoztatáspolitikai és specifikus irányelvek. Ezek között szerepel a be nem jelentett munkavégzés bejelentett foglalkoztatássá történő átalakítása. Tekintettel arra, hogy Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió tagállamává válik, kötelező lesz a fenti prioritás nemzeti foglalkoztatási akciótervbe történő beépítése.
Tisztelt Ház! Az általunk előkészített nyilvántartási rendszer megfelel az előbb bemutatott követelményeknek. Javaslatunk kidolgozásánál egyik fontos szempont volt, hogy az új rendszer ne okozzon adminisztrációs többletet és költségnövekedést a munkáltatóknak. Ennek biztosításán túl a szabályozás bevezetésével valamennyi munkáltató esetében megszűnik a munkaviszonyok létesítésére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség. Ezt a jelenlegi szabályozás szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé kell teljesíteni a foglalkoztatás megkezdését követő 8 napon belül.
A rendszer kialakításánál valamennyi adatvédelmi szempontot figyelembe vettük. A kezelt adatok köre arányos az elérendő célokkal. A törvényben elrendelni kívánt adatkezelések indokoltságával az adatvédelmi biztos egyetértett. Az új rendszer minden elemében felhasználóbarát lesz. A munkáltató a bejelentési kötelezettséget teljesítheti az ország 173 pontján működő munkaügyi kirendeltségeken személyesen, továbbá bármely úgynevezett tone-üzemmódú telefonon, az internet segítségével elektronikus levél formájában, továbbá postai úton is.
A törvényjavaslat biztosítani fogja, hogy a munkavállalók és a munkáltatók saját és csakis saját adataikhoz megfelelő azonosítók használatával hozzáférjenek, és azokról, illetve felhasználásukról tájékoztatást kérjenek. A nyilvántartás adatait a törvényben megjelölt szerveken kívül más szerv csak jogszabályban meghatározott módon ismerheti meg. A bejelentés nélküli foglalkoztatás ellenőrzése céljából az ellenőrzés alá vont vállalkozások adatait munkaügyi ellenőrök jogszabályban előírt keretek között használhatják. Kiemelt célunk, hogy a kialakítandó új nyilvántartási rendszer naprakész, hiteles adatokra épüljön, feleljen meg a törvényesség, a megbízhatóság, az ellenőrizhetőség követelményeinek, céljaival arányos és takarékos legyen.
Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvénycsomag az új nyilvántartás kialakításának és működtetésének törvényi feltételeit teremti meg. Rendelkezései első lépcsőben a munka törvénykönyve hatálya alá eső munkaviszonyokra írnak elő bejelentési és nyilvántartási kötelezettséget. Természetesen a későbbiekben e rendelkezéseket a közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyra is ki kell terjeszteni.
A törvényjavaslat a munkaviszony keletkezésére és megszűnésére vonatkozó bejelentési kötelezettséget a munkáltatók részére írja elő. A javaslat szerint a nyilvántartási rendszer működési szabályai a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításában kerülnek meghatározásra. E törvény rendelkezik a nyilvántartott adatok köréről, a bejelentési kötelezettség teljesítéséről, a nyilvántartást megvalósító szervek feladatairól, az adatok kezelésének módjáról.
Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság a nyilvántartás létrehozása érdekében törvényben meghatározott munkavállalói és munkáltatói adatokat ad át a munkaügyi nyilvántartó központ részére.
(11.50)
A nyilvántartás a működése során ellenőrzés céljából más nyilvántartások adatait is igénybe veszi. Ezért a javaslat egyidejűleg módosítja a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló törvényt, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt. Az Európai Unió jogszabályai által előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének jogszabályi hátterét a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása biztosítja. A törvényjavaslat ugyancsak módosítja a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is. Erre azért van szükség, hogy a munkaügyi ellenőrzés a nyilvántartással összefüggő bejelentési kötelezettség teljesítésére is kiterjedjen.
A törvényjavaslatot az Országos Érdekegyeztető Tanács megtárgyalta. A törvényjavaslat benyújtását a szakszervezetek támogatták, a munkáltatók tudomásul vették, az ellen kifogást nem emeltek.
A törvény, amennyiben az Országgyűlés a javaslatot elfogadja, 2004. május 1-jén lép hatályba. Kérem ennek megfelelően a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslat elfogadásával járuljon hozzá az új nyilvántartási rendszer bevezetéséhez, és ezzel tegyék lehetővé a munkavállalók részére nyújtandó, régóta várt szolgáltatás bevezetését. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
