SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Örömmel veszem, hogy a parlamenti pártok frakciói a törvényben foglalt szándékokkal egyetértenek. Végre vannak olyan kérdések, amelyekben egyetértésünket meg tudjuk jeleníteni. Remélem, hogy ez a végszavazásnál is így fog történni. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a felvetődött kérdések közül a bizalom és a biztonság fontos elem, amelyet ha kell, a továbbiakban meg kell erősíteni. Hiszen az információs társadalom korában különös tekintettel kell lenni erre a két fogalomra.
Mégis, a mai vélemények, a frakciók álláspontjai elsősorban a törvényjavaslatról kell hogy szóljanak, ezért mondandómban nem a gazdaságpolitikai helyzetet elemezném, ahogy egyes képviselőtársaim megtették, hanem inkább a törvényjavaslatról szólnék, mégpedig támogatólag. A mostani törvényjavaslat, amely az egyes törvényeknek az egységes munkaügyi nyilvántartás létrehozásával összefüggő módosításairól szól, már ahogy azt említettük, és miniszter úr is említette, régóta hiányzó eleme a munka világának.
Mint az köztudott, a most elfogadásra váró egységes munkaügyi nyilvántartás elődjét, a munkakönyvet 1992. július 1-jével szüntették meg. Az akkori intézkedések hatására mostanra igencsak átláthatatlanná vált a munkáltatók és a munkavállalók között a foglalkoztatással kapcsolatos nyilvántartások kezelése. Sajnos, nem minden esetben követhetők nyomon és ellenőrizhetők a munkavállalók jogviszonyai, a munkáltatók által foglalkoztatott személyek száma és összetétele, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítései. A munkakönyv eltörlésével egy időben a munkaadóknak megszűnt a foglalkoztatási nyilvántartás vezetésével kapcsolatos kötelezettsége is.
Így bizonytalanná vált a munkavállalás körülményeinek pontos, regisztrált ismerete, szűkültek a munkaügyi ellenőrzés lehetőségei a bejelentés nélküli foglalkoztatás területén. Ezzel párhuzamosan nőtt a fekete-, illetve szürkegazdaságban foglalkoztatott munkavállalók kiszolgáltatottsága is.
Ezt az igen régóta megfogalmazódott és jelenleg is napirenden lévő hiányt próbálja pótolni a most bevezetésre váró egységes munkaügyi nyilvántartás rendszere. Örülök annak, hogy ebben a szándékban a parlamenti pártok frakciói egyetértenek.
Az egységes nyilvántartás kidolgozását indokolja továbbá az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk is, különös tekintettel a szociális védelemről szóló közösségi jogszabályokban foglaltakra. A tervezett egységes nyilvántartás lehetőséget fog teremteni EU-csatlakozásunk után a nemzetközi munkaerőmozgásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére is. A bevezetésre váró egységes munkaügyi nyilvántartás a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyokat tartja majd nyilván, ezzel összefüggésben tartalmazza a munkáltatók és a velük munkaviszonyban álló munkavállalók meghatározott adatait. Erről miniszter úr részletesen szólt már az előterjesztésében.
A nyilvántartás létrehozása és működésének biztosítása érdekében szükséges, hogy a munkáltatók a munkaviszony létesítését és megszűnését rövid időn belül jelentsék a nyilvántartást működtető szervezet felé. A nyilvántartási rendszer működtetését a foglalkoztatási hivatal szervezetébe tartozó munkaügyi nyilvántartó központ végzi az elkövetkezendőkben.
Ennek keretében a következő feladatok hárulnak majd a központra, erről Béki Gabriella képviselőtársam szólt, néhányat mégis felidéznék: az induló adatbázis kialakítása az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság nyilvántartása alapján; a munkaviszony létesítésének és megszűnésének bevitele az adatbázisba, bejelentések visszaigazolása; az adatok valódiságának ellenőrzése; az adattulajdonosok, azaz munkaadók és munkavállalók egyedi információs igényeinek kielégítése; a munkaügyi ellenőrzés szerveinek információkkal való ellátása; a nyilvántartási rendszer ügyfélszolgálatának működtetése és az információfeldolgozó központ biztonsági feltételeinek megteremtése és folyamatos biztosítása.
Balsay István képviselőtársamat szeretném megnyugtatni abban, hogy igen, ez egy megfelelően elkészített, és információtechnológiai szempontból is jól összerakott központ lesz, amely megfelelő biztonsággal fogja a munkavállalók és a munkaadók adatait tárolni. A bejelentési kötelezettség keretében a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyok létesítéséről és megszűnéséről kell bejelentést tenni a munkaadóknak. A munkaviszony keletkezését legalább addig az időpontig kell bejelenteni, ameddig a munkavállaló munkavégzés céljából a munkahelyén megjelenik. A munkaviszony megszűnését pedig legkésőbb a megszűnést követő napon kell bejelenteni.
Tehát ebből következően, kedves képviselőtársaim, a munkaadó bejelentési kötelezettségét teljesítheti személyesen, telefonon, elektronikus levél formájában vagy postai úton, tehát mindazon modern információs technológiai eszközök segítségével, amely ma rendelkezésre áll, amely megkönnyítheti az információ adását. A munkáltató az első bejelentkezéskor a törvényben meghatározott azonosító adatait, valamint a munkaviszonyt létesítő vagy megszüntető munkavállaló azonosító adatait és az esemény dátumát köteles bejelenteni. A munkaadó, valamint a munkavállaló az adatbázisban lévő saját adatait önmaga ellenőrzése céljából is a kérésre rendelkezésre bocsátott egyéni azonosító kód felhasználásával megismerheti, azaz növekszik a munkavállalói biztonság.
A munkaügyi ellenőrzést folytató szervek, mint például az OMF, hozzáférhetnek az ellenőrzés alá vont gazdálkodó szerv valamennyi adatához, hogy azt megismerhessék. Minden törvényben meghatározott jogosultsággal rendelkező szerv, APEH, OEP részére az ellenőrző szerv kérelmére a foglalkoztatási hivatal munkaügyi nyilvántartó központja rendelkezésre bocsátja az általa igényelt egyedi adatokat; a munkaügyi nyilvántartás egyre nagyobb rendszere, valamint a taj-számokat felhasználó államigazgatási szerv működését támogató információs rendszer kialakításának első lépcsője, amely döntően a munkaügyi ellenőrzés feladatait is segíti. A rendszer nyitottsága lehetővé teszi egy későbbi fázisban több érintett partner igényeinek kielégítését, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek egyszerűsítését és csökkentését.
A törvényjavaslat várhatóan 2004. május 1-jén lép hatályba, amihez képviselőtársaim hozzájárulását kérem azzal, hogy közösen megszavazzuk az előttünk lévő, hiányt pótló koncepciót, amellyel sok munkáltató és munkavállaló élete válik egyszerűbbé. Egyetértek az előttem szóló, MDF-et képviselő képviselőtársammal, hogy egy jó célt szolgál ez a törvényjavaslat, amely megérdemli azt, hogy a parlamenti pártok frakciói támogassák.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(12.30)
