FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én az ajánlási pontok szerint az 5482/34-es ajánlás 13. és 21. pontjához szeretnék hozzászólni, majd pedig, ha lesz idő, akkor a 2. ajánlási ponthoz. Megmondom őszintén, nem a helyesírási hibákat szeretném korrigálni, hanem ennek kapcsán néhány, általam tartalmi kérdésnek vélt ügyet szeretnék felvetni, amit majd holnap délig meg fogok erősíteni kapcsolódó módosító javaslatokkal is.
A törvény 27. §-ához szeretnék kapcsolódni. Úgy gondolom, hogy ennek az adózás rendjéről szóló törvénynek a legfontosabb eleme az adóhatósági adómegállapítás intézményének a bevezetése. Ez a legfontosabb kérdés, és azt kell mondani, hogy ez az adózók számára, több százezer ember számára rendkívül kedvező megoldást jelent, hiszen nem kell bíbelődniük az adóbevallás elkészítésével. Úgy gondolom, hogy ez a munkáltatók számára is kedvező megoldás lehet. Már látom magam előtt a munkáltatókat, akiknek egy része azt fogja javasolni a dolgozójának, hogy kérjen adóhatósági adómegállapítást, mert akkor nekik sem, mármint a munkáltatónak sem kell megcsinálni ezt az adóbevallást, majd az APEH fogja ezt elkészíteni. Mondhatni, hogy örülni fognak a munkáltatók ebben a helyzetben, ugyanakkor érzek a törvényben olyan problémát, amelyik számukra veszélyeket is rejt; mindjárt mondanám is.
A tervezet 172. § (13) bekezdésében elő van írva: az adatszolgáltatásra kötelezett az adóhatósági adómegállapításhoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségét ha nem teljesíti, 300 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ez tehát akkor van, ha a munkáltató rossz adatot fog megadni a munkavállalójának, illetve az APEH-nek, és ez alapján történik az adóhatósági adómegállapítás. Ennél kisebb bírságot kell fizetni, ha a munkáltató készíti el a dolgozó adóbevallását, mert akkor csak 200 ezer forint a büntetés. Ha ez igaz, akkor felmerül az a kérdés, hogy miért kell a munkáltatót ebben a tekintetben megkülönböztetni, hiszen neki mind a kétszer egy adatszolgáltatási kötelezettségnek kell megfelelni.
Én úgy gondolom, elvárható a törvénytől, és nem rontja a 27-28. § logikáját - amelyik felsorolja, hogy most már mi minden adómegállapítási lehetőség lehet, és kik csinálhatják milyen esetben -, ha szerepelni fog ennek a törvénynek a 27. §-ában az is, hogy a dolgozó, a munkavállaló nyilatkozik arról, hogy az adóhatóságtól fogja-e majd kérni az adómegállapítást. Ha ezt kéri, és igaz, nem változik meg a törvénynek ez a javaslata, hogy szigorúbb büntetést helyez kilátásba a munkáltató részéről, akkor ez a korrektség elvárható, hogy a munkáltató is tisztában legyen azzal, hogy ha nem neki kell az adómegállapítást tenni, akkor a dolgozónak mi a szándéka: önadózó lesz, vagy pedig az adóhatóságot fogja megkérni, hogy helyette ezt készítse el. Én úgy gondolom, ez feltétlenül korrekt eljárás lenne, és bizonyára még más pontosításra is lehetőséget adna ez a 27. § tekintetében.
Az időt látva nem megyek bele egy másik javaslat ismertetésébe, hanem majd egy következő felszólalásnál.
Köszönöm.
