HALMAI GÁBORNÉ
HALMAI GÁBORNÉ
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetés általános vitájának mai vége felé szeretnék egy szerintem stratégiai ágazatról, a kultúra területéről szólni.
Ma már nagyon gyakran elhangzik több terület kapcsán is a jövőbe való beruházás szándéka és szükségessége. Mondhatjuk, minden olyan törekvés, amely a családokat segíti, amely a gyermekek esélyegyenlőségéhez járul hozzá, a jövőnek szóló beruházás; vagy ha a gazdaság területéről vesszük a példát, nyilvánvaló, hogy az autópályák építése segíti a gazdaság előremozdulását. Ugyanakkor a humán infrastruktúra fejlesztése még mindig talán kevésbé megfogható, kevéssé egyértelműsíthető feladat, pedig mi, akik a kultúra területén dolgozunk, évek, évtizedek óta pontosan tudjuk, hogy az erre a területre irányuló beruházások gyakran más erőforrásokat is ki tudnak váltani.
(16.40)
Hogy a kultúra olyan társadalomfejlesztő erő, amely nagyon jól konvertálható. Mert a gazdaság fejlődéséhez - a nyersanyagok és a tőke jelenlétén túl - természetes módon szükséges az innováció, a képzett munkaerő, a kreatív ember. És mi itt, Magyarországon ezekben az alapképességekben mint erőforrásokban gazdagok vagyunk. A kérdés, hogy mennyire tudjuk bevonni ezeket a jövő építésébe. Természetesen azt is tudjuk, hogy ugyanúgy, ahogy az autópályák esetében, ahhoz, hogy azok valóban lendítsenek a gazdaságon, a rávezető utaknak is meg kell épülniük. Ugyanúgy a kultúra területén is egyaránt fontos az alkotás, a közvetítés és a befogadás feltételeinek kialakítása, fenntartása és fejlesztése.
Amikor tehát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának költségvetéséről beszélünk, nemcsak arról kell szólnunk, hogy a minisztérium költségvetése 16 százalékkal emelkedett, hanem arról is fontos beszélni, hogy ezen a területen, mint ahogy másutt is, megmaradtak az elinduló folyamatok. Hogy ez a költségvetés, bár nem elegendő ahhoz, hogy ezt a jövőképet igazán alátámassza, de az elindított beruházásokat megtartotta, és azok mellé újakat társított. Hogy ez a költségvetés, legalábbis a kultúra területén, a meglevő beruházások mellett folytatja a múzeumi rekonstrukciót, sőt, hogy ne csak az alkotás oldaláról és annak bemutatásáról, hanem a befogadás oldaláról is beszéljek, azt mondhatom, hogy a közösségfejlesztési hálózat építéséhez is nagyban hozzájárul. Ennek a hálózatnak a fejlesztésére, azaz a revitalizációra a 2001-es költségvetés először 200 millió forintot, a 2003-as már 700 millió forintot, a mostani költségvetés pedig 800 millió forintot irányoz elő. S ha minden területet végignézünk, ugyanezeket tapasztaljuk.
Összességében tehát azt szeretném mondani, hogy amikor a költségvetési javaslatot általános vitára alkalmasnak tartom, azzal nem azt jelzem, hogy elégedettek lennénk azzal, ami a tervezetben áll. Hanem azt mondom, hogy láthatók olyan fontos irányok, melyek meggyőződésem szerint szolgálják a kulturális területet és ezzel a társadalom fejlődését. Azt mondom, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére sem állított meg fontos folyamatokat (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), hogy törekszik a kulturális alkotások létrejöttének feltételeit is segíteni, ugyanakkor nem feledkezik meg a köz művelődéséről. Ezért tehát alapja lehet egy kulturált vita kiindulási pontjának.
Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)
