FÜLÖP ISTVÁN
FÜLÖP ISTVÁN
FÜLÖP ISTVÁN (MDF): Köszönöm szépen a szót. A Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként kívánok hozzászólni. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az almatermesztők érdekében az idén már többször felszólaltam, legutóbb három-négy héttel ezelőtt azonnali kérdést tettem föl a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez, de márciusban még idejekorán interpellációban hívtam fel a tárca figyelmét, hogy az almatermelők milyen jövő elé néznek. Most ismét szeretném – ezért is, hogy e késői órán vállalkoztam erre – még a huszonnegyedik órában felhívni a kormány és a tárca figyelmét az agráriumnak erre az ágazatára, hiszen az alma nálunk, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megélhetési forrás. Az ország almatermelésének 75-80 százaléka a mi megyénkből, Szabolcs-Szatmár-Beregből származik, a 2002-es adatok alapján 435 300 tonna.
Miniszter úr a múltkori hozzászólásom után elmondta, hogy nem kívánják támogatni a léalmát, hanem a korszerű étkezési alma támogatását tartják fontosabbnak, amivel elméletileg egyet is értek, hiszen az a jövő, hogy a gazdák az Európai Unióban, de a világon mindenütt versenyképes étkezési almával tudjanak előállni. Új, intenzív telepítésű gyümölcsösök vannak, illetve még a régi hagyományos jonatán, delicsesz, gold almákkal is a piacra lehetne menni. Lehetne, ha a kormányzat is komolyan venné azt, hogy a gazdákon segíteni kíván. Mert ehhez bizony meg kell teremteni a feltételeket. Amíg a feltételek nincsenek meg, addig viszont miből fognak megélni a gazdák? Ezért most az utolsó, a huszonnegyedik órában ismét kérem a kormányt és a tárcát, gondolják át, hogy a léalmára milyen támogatást adnak, vagy adnak-e támogatást.
A rendszerváltozás óta az idén éltük meg először azt, hogy egy forint állami támogatást sem kapnak a gazdák a léalmára. Higgyék el nekem, de aki ismerős a gazdák körében, és még az ország keleti részén is megfordult, az tudja, hogy az alma ott több, mint gazdasági szempont. Nem lehet a piacgazdaságot ráereszteni azokra az emberekre, akik a mindennapi megélhetéssel küszködnek. Tehát ott az alma szociális kérdés is. Egy kiló léalma előállítása körülbelül 18-20 forintba kerül, és jelenleg 18 forint körüli összeget kapnak érte a gazdák, ez azt jelenti, hogy egy forint hasznuk sincs rajta.
Amennyiben a kormány úgy gondolja, hogy megteremtette az étkezési almának a piacot és hogy ez azonnal kiváltható, akkor el tudnám fogadni a választ, de ezt önök sem gondolják komolyan. Hiszen olyan nehéz körülmények között kell a gazdáknak ma az almatermesztéssel foglalkozni, túl azon, hogy a piacra jutás nincs megoldva, hogy egyre inkább emelkednek a különböző megmunkálási árak, a földmegmunkálás árai, a permetszerek árai, a biztosítási összegek, az üzemanyagköltségek. Ezek együttesen olyan magas termelési árat eredményeznek, hogy az étkezési almát legalább 100 forinttól kezdődően, 100-150 forint közötti áron kellene eladni, és kellő mennyiségű étkezési alma kell, hogy a gazdák birtokában legyen.
Nekem a gazdák azt mondták, hogy termelnek gyapotot is, ha a kormány ismét ezt kéri, de akkor a gyapotnak legyen piaca. Tehát nem úgy, hogy az Európai Unióra hivatkozva ösztönzi a kormány, mert az Európai Unióra hivatkozik akkor, amikor a piacgazdaságról van szó, de nem hivatkozik az Európai Unióra akkor, amikor a nyugati gazdákkal kell összevetni őket, hisz a nyugati gazdák támogatási rendszere teljesen más. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Még egy mondatot legyen kedves megengedni: nem tudom, nem jutott-e még a piacteremtéssel kapcsolatban a kormány eszébe az - mert én el fogom kezdeni ezt az akciót -, hogy minden iskolásnak almát. Ha csak ezt az egyet támogatná a kormány, hogy minden óvodásnak, minden általános iskolásnak és minden középiskolásnak az ebédjénél lenne egy darab alma, akkor ez elfogadható áron megvalósítható lenne, egészséges lenne, és a gazdákat is támogathatnánk.
Köszönöm szépen.
