KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatva az ellenzéki felszólalásokat, az már látszik, hogy ebben az országban semmi nem történhet, ami az ellenzék számára jó lenne. Természetesen meg is fordíthatjuk a tételt: semmi jó nem történhet, amit az ellenzék meg ne próbálna azonnal lerombolni, nehogy véletlenül valakinek jó érzése legyen egy-egy ügy kapcsán.
Ami a Postabank privatizációját illeti: az egy sikertörténet. Sikertörténet egyrészt a másfél éve megválasztott postabanki vezetők szempontjából, akik rendezték annak a Postabanknak a helyzetét, amelyiknek ismert története van, és amit önök például képtelenek voltak rendezni. Sikertörténet az ÁPV Rt. részéről, amelyik úgy tudta lebonyolítani a privatizációt, hogy abban valóban nem lehet kifogást találni, és ezzel olyan árat tudott elérni, ami a későbbiek során mindnyájunk javára hasznosul majd, és természetesen dicséri a Pénzügyminisztérium munkatársainak munkáját is.
Itt már elhangzott, hogy a Postabanknak valóban van története, ilyen a 150 milliárdos konszolidáció, amellyel kapcsolatban tényleg vannak még elszámolnivalók. Arra meg hadd emlékeztessem képviselőtársaimat, jelesül például Varga Mihályt, hogy ők el akarták adni mintegy 30 milliárd forintért - csak nem jött be ilyen ajánlat, és ezért nem adták el -, versenytárgyalás és pályázat nélkül természetesen, ahogy önök már csak szokták, mutyiban. Valóban, ami most történt, példaértékű. Ha így zajlik Magyarországon a privatizáció, sőt, ha így történt volna a múltban, akkor nem vitatkoztunk volna róla ennyit. Ezt a pénzt szétosztani természetesen nem lehet, vagyonért vagyont, vagyis valóban a vagyon növelésére kell majd fordítani, például autópálya-építések finanszírozására.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
