PÁL TIBOR
PÁL TIBOR
PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az országban lévő közel 40 ezer nyilvános telefonkészülék közül mintegy 16 ezer úgynevezett pénzbedobásos, 18 ezer kártyás, és 6 ezer a különböző közösségi helyeken üzemelő, megbízott kezelésű telefonkészülék. Ezek a számok egy viszonylag jól kiegyensúlyozott ellátást mutatnak, ugyanis mindhárom működési módnak megvannak az előnyei és a hátrányai. A működés biztonságát tekintve például a legrosszabb statisztikát a pénzbedobós készülékek mutatják, ami teljesen érthető, hiszen ez van kitéve leginkább a rongálásoknak, mert ott közvetlenül elérhető pénzről van szó. A szolgáltatók ennek ellenére nem vonják ki ezeket a készülékeket a forgalomból, sőt egyes körzetekben az igényekhez igazodóan a számukat a kártyás készülékekkel bővítve vagy pedig lecserélve oldják meg.
Ami Cún község esetében felvetődött: a 260 körüli lélekszámú településnek mindössze egyetlen nyilvános készüléke van. Teljes mértékben egyetértek képviselő úrral abban, hogy amennyiben egy nyilvános készüléke van a kis közösségnek, akkor az legyen olyan, amely a lakosság elvárásainak valóban megfelel, és a legtöbben tudják használni. Tájékoztatom is képviselő urat arról, hogy a szolgáltatótól kapott tájékoztatás alapján az ott lévő nyilvánoskészülék-cserének nincs különösebb akadálya. Amennyiben az önkormányzat kezdeményezi, akkor a társaság rövid határidőn belül le fogja cserélni ezt a készüléket annak megfelelően, ahogy azt az ott lakók kívánják.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
