KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: (A mikrofonja nem működik.) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindaz, amit elmondott a kubai rendszer és ezen belül a kubai vezetés lépéseiről, valóban felháborító és valóban ellentétes az emberi jogokkal.
(Hordozható mikrofonba:) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindaz, amit képviselő úr napirend előtti felszólalásában elmondott a kubai rendszerről, a kubai vezetés legutóbbi lépéseiről, valóban felháborító és valóban ellentétes az alapvető emberi jogokkal. Nincs véleménykülönbség ebben ön között és énközöttem, a Fidesz-frakció és a magyar kormány felfogása között.
Magyarország diplomáciai kapcsolatokat tart fenn Kubával, csakúgy, mint a világ szinte valamennyi országa, ami nem azt jelenti, hogy egyetértünk mindazzal, ami Kubában történik. Korábban is és most is diplomáciai kapcsolatban állunk és álltunk az iraki rendszerrel is, ami soha nem jelentette azt, hogy egyetértünk azzal, amit Szaddám Huszein rendszere tesz, és ami Irakban történik. A diplomáciai kapcsolatoknak van egy olyan lehetősége is, hogy ezen keresztül bizonyos közvetett hatást lehet gyakorolni, és ezzel a lehetőséggel igyekszünk is élni.
Aminek őszintén örülök, képviselő úr, hogy úgy tűnik – legalábbis az ön szavaiból –, hogy a Fidesz álláspontja változott Szaddám Huszein rendszerének megítélésében. Az elmúlt hetekben, amikor megindult a katonai akció, a Fidesz egyes politikusaitól még olyasmit is hallottunk, hogy Irakban honvédő háború folyik; Szaddám Huszein, a köztársasági gárda, a különleges köztársasági gárda, a félkatonai egységek honvédő háborút folytatnak az amerikai, brit, ausztrál, nem tudom pontosan, minek minősítették, de nyilván valamiféle behatolók ellen, hogy egy udvarias kifejezést használjak.
Mi viszont úgy gondoltuk, hogy ez a katonai akció az ENSZ-határozatok kikényszerítésére irányul, utolsó lehetőségként használták a katonai erőt, mert a Szaddám Huszein-rendszer nemcsak saját népére, de a térség és a világ biztonságára is fenyegetést jelentett. Az akció egyébként nem a rendszer megdöntésére irányult és indult; ha úgy tetszik, ez egy kedvező mellékhatása annak, hogy a katonai beavatkozás megakadályozta a rendszer további fegyverkezését, további tömegpusztító fegyverek előállítását és felhalmozását.
