DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Hazánk európai integrációs törekvései és az iparjogvédelem területén évtizedek óta folyamatban lévő nemzetközi jogegységesítés következtében a hazai szabadalmi ügyvivői kar két, a szakmát alapjaiban érintő változás alatt áll. E változások egyike az európai szabadalmi egyezményhez történő 2003. január 1-jei csatlakozással már bekövetkezett. A másik alapvető változás az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz kapcsolódik.
A csatlakozáshoz közeledve a jogharmonizációs célú jogalkotás, a magyar jogrendszernek a közösségi joghoz való közelítése az utolsó szakaszába érkezett. Jogszabályainkat nemcsak az egyes területeket szabályozó irányelvekhez vagy rendeletekhez kell igazítanunk, hanem meg kell azt is vizsgálnunk, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés alapján biztosítandó alapszabadságok, azaz az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgásának érvényesülése nem ütközik-e majd valamely magyar jogszabálybeli akadályba, ha Magyarország az Európai Unió tagállamává válik majd.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapvető célja az elmondottakkal összhangban az, hogy a szabadalmi ügyvivők tevékenységére vonatkozó szabályozás a csatlakozás idejére az EK-szerződéssel összhangban legyen. Biztosítanunk kell tehát a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásával kapcsolatban a személyek szabad mozgására vonatkozó alapszabadság részét képező letelepedés szabadságát, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságát is. Mindez azt jelenti, lehetővé kell tennünk azt, hogy a csatlakozást követően azok a szabadalmi ügyvivők, akik az Európai Unió valamely tagállamából érkeznek, gyakorolhassák a szabadalmi ügyvivői tevékenységet a Magyar Köztársaság területén, tudomásul véve egyidejűleg azt, hogy ezzel versenyt támasztanak a hazai szabadalmi ügyvivőknek. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a más tagállambeli ügyvivők felé nyitással párhuzamosan a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságából az is következik, hogy a hazai szabadalmi ügyvivők a csatlakozással Magyarországon kívül más tagállamban is folytathatnak ügyvivői tevékenységet, azaz ügyfeleiket más tagállamokban, az ottani kihívásoknak megfelelve is képviselhetik.
A közösségi jognak megfelelő szabályozás megteremtése érdekében a törvényjavaslat bevezeti az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselő, rövid elnevezéssel: közösségi képviselő fogalmát, és megállapítja a közösségi képviselők Magyarországon mint tagállamban történő működésének szabályait.
Kit is takar a közösségi képviselő fogalma? Közösségi képviselő az, aki valamely tagállam állampolgára, a tagállamok valamelyikében szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosult és a Közösség területén működik. A közösségi képviselő fogalmának megalkotásában az alábbi szempontok játszottak szerepet: egyrészt annak kifejezése, hogy a törvényjavaslatban szabályozott letelepedési és szolgáltatásnyújtási jog az érintett személyeket a közösségi jog alapján illeti meg; erre utal egyébként az "európai közösségi" jelző. Másrészt annak hangsúlyozása, hogy az érintett személyek a szabadalmi ügyvivői törvény értelmében nem tekinthetők azonos jogállásúnak a magyar szabadalmi ügyvivőkkel. Harmadrészt pedig egy olyan fogalom alkalmazása, amely kifejezi az ügyvivői tevékenység hivatásszerűségét, és kellően általános ahhoz, hogy átfogja a tagállamokban iparjogvédelmi képviseleti tevékenységet hivatásszerűen folytató valamennyi személyt.
A közösségi képviselő a törvényjavaslat szerint a szabadalmi ügyvivői tevékenységet a Magyar Köztársaság területén háromféleképpen gyakorolhatja majd a csatlakozás időpontját követően. Az általános szabályok szerint a Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagjává válik, aminek a feltételeit a törvényjavaslat a szükséges mértékben igazítja ki a közösségi jogi elveknek megfelelően. Másrészt állandó jelleggel letelepedett közösségi képviselőként, aminek feltétele a kamara által vezetett közösségi képviselők névjegyzékébe történő felvétel; a közösségi képviselő e letelepedést követően kamarai taggá is válhat az erre az esetre irányadó különös szabályok szerint. Harmadrészt pedig eseti jelleggel szolgáltatást nyújtó közösségi képviselőként, a névjegyzékbe való felvétel lehetőségével és a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján minimálisan megkövetelhető előírásokkal.
A törvényjavaslat tartalmazza a szabadalmi ügyvivői tevékenység közösségi képviselők általi gyakorlásához kapcsolódó szabályokat, így különösen: a közösségi képviselők szakmai elnevezésének használatára, etikai és fegyelmi felelősségére, a közösségi képviselők névjegyzékének tartalmára, a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának módjaira, valamint a kamarai közéletben való részvételre vonatkozó előírásokat. A törvényjavaslat közvetlenül a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának biztosításához szükséges szabályozás megteremtése mellett elvégez néhány, a hazai jogszabályok változásához és a gyakorlati tapasztalatokhoz igazodó módosítást is.
A törvényjavaslat tárgyánál fogva szorosan kapcsolódik az ügyvédi törvény módosítását célzó, imént tárgyalt törvényjavaslathoz, és egyben épít az ügyvédi törvény módosításának előkészítésében alapul vett kodifikációs megoldásokra.
Összefoglalóan tehát: az előttünk fekvő törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény módosításával a közösségi képviselők a csatlakozást követően élhessenek a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás EK-szerződésben biztosított szabadságával. E módosítás pedig biztosítja a szabadalmi ügyvivők tevékenységére vonatkozó szabályozás és a közösségi jog lehető legteljesebb mértékű összhangját.
Kérem önöket, hogy a vita lefolytatása után támogassák majd a javaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps.)
(14.10)
