DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Magam is az ipari forradalommal kezdtem volna a felszólalásomat, és onnan vezettem volna le a szabadalmi ügyvivők ma igen fontos tevékenységét, de természetesen nem ismétlem meg ezeket a gondolatokat, hiszen egy ilyen rövid, ötperces hozzászólásban valóban arra van lehetőség, hogy kifejtsem a frakcióm álláspontját.
A szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény módosítása némileg összefügg az ügyvédi törvény módosításával. Abból a szempontból függ össze, hogy kénytelenek vagyunk két szempontnak megfelelni, a Magyar Országgyűlés két szempontnak kell hogy megfeleljen egy ilyen törvényalkotás során. Az egyik szempont az, hogy az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségünknek eleget tegyünk, azaz biztosítsuk a külföldi ügyvédeknek, illetőleg külföldi szabadalmi ügyvivőknek a magyarországi munkalehetőséget, a magyarországi szolgáltatásnyújtás lehetőségét. A másik szempont, ami szerintem legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, hogy a Magyar Országgyűlésnek figyelembe kell vennie azt, hogy a magyar ügyvédek és magyar szabadalmi ügyvivők a lehető legtöbb jogot kapják meg addig a határig, ameddig még ez az Európai Közösség jogával összeegyeztethető.
Nos, szeretném leszögezni, hogy megítélésünk szerint a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény módosítása esetén sokkal jobban sikerült ezt a két szempontot egyszerre érvényesíteni, jobban sikerült a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó szabályozás esetén a jogharmonizációs szempontok figyelembevétele mellett a magyar szabadalmi ügyvivők érdekeit képviselni.
(14.20)
Éppen ezért frakciónk támogatja a törvény elfogadását. Nem szeretném azt részletezni, hogy melyek az újdonságai ennek a törvénynek, és melyek azok a lehetőségei, amelyekkel valóban élhetnek a magyar szabadalmi ügyvivők is.
Nagyon fontosnak tartom azt, hogy egy olyan többlépcsős rendszert vezet be ez a törvény, amely kapcsán a külföldi szabadalmi ügyvivők bizonyos fokozatokban - eltérő formákban - kapcsolódhatnak be a magyarországi szabadalmi tevékenységbe. Bárcsak az ügyvédeknél is meg tudnánk oldani, hogy egyfajta széles, fokozatos skálája legyen meg azoknak a lehetőségeknek, ahogyan bekapcsolódhatnak, mondjuk, a külföldi ügyvédek a magyar jogi képviseletbe!
Nem kívánom nagyon hosszan elemezni ezt, mert részben rövid az idő, részben pedig egyetértek azzal, amiket az előttem szóló szocialista képviselőtársam is elmondott. A szabadalmi ügyvivői tevékenység, szemben az ügyvédi tevékenységgel, egy viszonylag későn szabályozott tevékenység a magyar jogban, éppen ezért könnyebb is hozzáigazítani az európai uniós gyakorlathoz és az európai uniós joghoz. Ezzel szemben az ügyvédi tevékenységnek jóval nagyobb hagyományai vannak a magyar jogban, valószínűleg ezért is nehezebb az ügyvédi tevékenység szabályait és az érdekeket összeegyeztetni.
Összefoglalva: a kormány és az Igazságügyi Minisztérium a jogharmonizációs szempontok mellett itt megfelelően tudta érvényesíteni a magyar szabadalmi ügyvivők érdekeit. Azt tudom mondani, hogy Magyarország maximálisan kihasználta azokat a lehetőségeket és azt a mozgásteret, amelyet az uniós szabályozás meghagy a magyar jogalkotó számára.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
