FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Pap János képviselő úr vágya máris teljesült, elkészült a kapcsolódó módosító javaslat, ami pontosítani fogja, hogy ebben az esetben lakóingatlan alatt mit kell érteni. Ez még ehhez a részhez tartozik.
Ebben az ötperces felszólalásban két módosító javaslatommal szeretnék foglalkozni, amelyeket a 11. és a 21. ajánlási számon nyújtottam be. A 11. ajánlásban én magam is a belvízkárokkal kapcsolatos fogalmakat szeretném tisztázni, és ebben az esetben kivételesen a problémát tekintve közel állok Pap János képviselő úrhoz, hiszen a 10. ajánlási pontban ő is ezt a kérdéskört próbálja körbejárni, hogy mi is a belvíz valójában, és mihez kell kártalanítást adni. Megmondom őszintén, nem találtam olyan definíciót jogszabályokban fogalomként meghatározva, hogy mi az a belvíz, ezért itt egy viszonylag szabad, és véleményem szerint is szűk körű leírás szerepel, amit én magam is szeretnék pontosítani, amikor a felszíni elöntés helyett a belvízi elöntés fogalmat szeretném bevezetni. Mire alapozom ezt? Olyan kandidátusokra, a Tudományos Akadémia tagjainak az álláspontjára, akik a Magyar Tudományos Akadémia keretében 2002-ben a vízgazdálkodással kapcsolatban kifejtették nézeteiket. Csak felolvasom, hogy Solymádi László akadémikus (Közbeszólás: Somlyódi), bocsánat, Somlyódi László akadémikus és Íjjas István egyetemi tanár hogyan fogalmazta meg a belvíz fogalmát, és én ezzel összefüggésben tettem javaslatot. Belvizek okozhatnak elöntéseket, talajvíz megemelkedése, belvízzel borított terület, elöntött terület, feltörő talajvízből keletkező elöntések, a területet borított belvíz - ezek azok a fogalmak, amelyek ebben a körben megjelennek, és úgy gondolom, hogy a felszíni elöntés helyett a belvízi elöntés ebben a körben megfelel ennek az értelmezésnek, annál valamivel pontosabb.
A másik módosító javaslat, amit benyújtottam, a 21. számú, az igazából azzal foglalkozik, hogy a kártalanítás milyen esetekben történjen meg, és az előterjesztés ezt a hullámtérre próbálta korlátozni. Magam is nagyon szűkösnek tartom ezt, hiszen ennél sokkal tágabban kellene ezt értelmezni. Ha csak a hullámtérben tesszük lehetővé az elköltözést, akkor nem nagyon sokat teszünk, hiszen a belvíz éppen egy mentett oldali ártéren is rendkívüli módon jelentkezhet, és olyan károk kialakulhatnak - az elmúlt években ezek meg is történtek -, hogy mondjuk belvíz elleni védekezésként egy ház alapjainak kialakítása körülbelül egy-másfél millió forintba kerül, miközben elképzelhető, hogy az egész ház értéke nem éri el az egymillió forintot. Ilyen esetben őrültségnek tartanám a felújítást és a károk megtérítését, hanem igenis én úgy gondolom, támogatni kell az elköltözést. Ebben az esetben ezért a hullámtérrel szemben az elköltözés lehetőségét a veszélyeztetett területre szeretném kiterjeszteni, mert akkor ezekben az esetekben a belvízkárosult helyeken is lehetővé válna a kártalanítás összekapcsolása az elköltözés esetével.
Úgy láttam, hogy egyedül a környezetvédelmi bizottság támogatta ezt a javaslatomat, mégis úgy gondolom, hogy meg kellene fontolni, és ha még szűkítenénk is a veszélyeztetett terület fogalmát, akkor is túl kellene lépni a hullámtér kategórián, és a kettő között kellene valamilyen kompromisszumos megoldást találni. Egy ilyen tartalmú kapcsolódó módosító javaslatot magam is benyújtottam, kérem képviselőtársaimat és az előterjesztőt, hogy ezt támogassák. Köszönöm szépen.
