DONÁTH LÁSZLÓ
DONÁTH LÁSZLÓ
DONÁTH LÁSZLÓ,az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Igazság szerint nemcsak a biztos uraknak, hanem a képviselőtársaimnak is köszönettel tartozom, mert ez a második fordulója a beszámolóknak, illetve az általános vitának talán még érdekesebbre sikerült, mint akár a bizottsági meghallgatás. Azzal együtt, hogy némileg elgondolkodtató Péterfalvi Attila érvelése, csak a saját magam konkrét kérdését visszaidézve az őszintesége lebilincselő, de azért ez mégiscsak azt jelenti, hogy az önök mestersége nagyon rész szerinti, nemcsak abban az értelemben, hogy a jogszabályok, törvények mennyire kötik, gátolják, szabják medrét az ombudsmanok tevékenységének, hanem önmagában a jog sui generis alkalmatlannak látszik arra, hogy bizonyos nagyon fontos kérdéseket megoldjon. Ebben az esetben természetesen nyilván semmi jogszerűtlen nem történt a Terror Háza Múzeumban, csak éppen erkölcstelen, mégpedig történeti értelemben, ami a dolog súlyát tekintve talán még rosszabb, mintha csak jogsérelem történt volna. Én így fordítom le és értelmezem azt, amit mondott.
Mindazonáltal a bizottságom képviseletében is szeretném támogatásunkat fölajánlani azért, hogy ne kelljen immáron sokadik esztendeje újra és újra elmondania azt, hogy javaslatai, kérései, ötletei újra és újra bezárt fülekre vagy értetlenségre találnak csupán, hátha mégis előbb-utóbb inkább önnek és ennek a fajta tevékenységnek lesz igaza, semmint az én szkepszisemnek.
Köszönöm, elnök úr.
