DR. PÉTERFALVI ATTILA
DR. PÉTERFALVI ATTILA
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az adatvédelemnek az a célja, és erre utaltam a beszámolóban, hogy a biztos üzenete, hogy ne hagyjuk veszni az alkotmányos alapelveket, és a biztos időről időre megállapít dolgokat. Most a hozzászólásokból is ugyanezt a következtetést lehet megerősíteni, illetőleg levonni. Az itt elhangzott kérdéskör kapcsán egyetlenegy olyan ügy nem került felvetésre, amellyel hivatali elődöm ne foglalkozott volna, és ne ugyanazt a választ adta volna, amit én tettem, és talán az is indokolja ezt, ami itt elhangzott valamelyik képviselő felszólalásából, hogy ugyanaz a hivatali stáb és ugyanazok a személyek készítik az anyagokat előkészítésre, aláírásra, mint korábban. Tehát már csak ezért sem lehetne változás az ügyek megítélése szempontjából.
(18.30)
Ugyanez a helyzet azzal a problémával kapcsolatban, amit Donáth képviselő úr is felvetett. Valóban azt a választ adtam, hogy annak a kérdésnek a megítélése, hogy valaki adatának a nyilvánosságra hozatala szükségeltetik-e vagy sem a történelmi események bemutatásához, az a kutató, a történész felelőssége. Az adatvédelmi biztos kompetenciáját meghaladja, hiszen nem jogkérdésről van szó, hanem egy történelmi kérdés eldöntéséről van szó, hogy kell-e egy személyes adatnak a nyilvánosságra hozatala vagy sem egy történelmi esemény bemutatásához. Nyilvánvalóan egy bírósági eljárásban van arra lehetőség, hogy adott esetben a bíróság történészeket hallgasson meg szakértőként, tanúkat idézzen be, és itt nem a jogkérdésről van szó, hiszen az adatvédelmi törvénynek egy külön paragrafusa foglalkozik a tudományos kutatással, és ez a paragrafus így rendelkezik.
Nekem a paragrafus kitöltésére történészi szemmel nincs kompetenciám, a dolog jogi része pedig rendben van. És nem tudtam mást csinálni, mint hogy szinte szó szerint megismételtem Majtényi László Schmidt Máriához írt levelét. Tulajdonképpen az aláírás és az időpont más a levélen, de itt is ugyanaz volt az ügyintéző, és ugyanazt tartalmazza a levél.
De ugyanez a helyzet azokban az esetekben is, amelyeket Mécs képviselő úr vetett fel. Visszatérő probléma a parlamenti vizsgálóbizottságok kérdése. Nemcsak én állapítottam meg, Majtényi László is megállapította, hogy személyes adatok kezelésére országgyűlési vizsgálóbizottságnak nincs joga parlamenti határozat alapján, mert az adatvédelmi törvény azt mondja, hogy személyes adatot kezelni csak vagy az érintett hozzájárulásával, vagy törvény alapján lehetséges. Az Alkotmánybíróság határozata nem azt mondta ki, hogy mik közérdekű adatok, hanem azt mondta ki, hogy az adatvédelmi törvénytől eltérő módon is lehet közérdekű adatokhoz hozzájutni. De azt nem mondta ki, hogy ne kellene törvényi szabályozás, hiszen hatályban is van egy átvilágítási törvény, és ezt a törvényt kell olyan formában módosítani, amely választ ad azokra a kérdésekre, amelyeket az országgyűlési vizsgálóbizottság kívánt megállapítani, de ez törvényi felhatalmazás nélkül nem lehetséges.
Gusztos képviselő úr olyan kérdéseket vetett fel, amelyek az adatvédelmi biztos hatáskörének a mezsgyéjére mutatnak rá.
Mind a két kérdés, amit felvetett, tartalmaz adatvédelmi vonatkozásokat is, és messze túlnyúlik az adatvédelmi biztos hatáskörén, hiszen az adatvédelmi törvény azt mondja, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatban van a biztosnak hatásköre, és nem tágan értelmezi a törvény a magánélethez fűződő jog egészére vonatkozó hatáskört. Addig tudom az eseményeket figyelemmel követni, amíg személyes adatok kezeléséről van szó.
Ez a helyzet sajnos a közterületen működő videomegfigyelő rendszerekkel. Ez egy nagyon vitatott kérdés, nincs is egységes álláspont ebben az Európai Unióban sem. Sokat foglalkozunk ezzel a kérdéssel ebben a bizonyos 29-es munkabizottságban is. De utalni szeretnék arra, hogy például Londonban az összes közlekedési járművön működik kamera, és ráadásul - ugyan súlyos esetekben - a teljes közterületi kamerarendszer arcfelismerő képességgel is párosul. Azt is tudjuk nagyon jól, hogy kijátszható a kamera. Azt is elfogadom érvként, ahol kamera van, onnan a bűnözés nyilván átvonul egy olyan területre, ahol nincs kamera, vagy egyszerűen a fejére húzza a csuklyát vagy a kapucnit, és ugyanúgy nem azonosítható.
Az adatvédelmi biztos akkor tud fellépni, amikor személyes adatok kezeléséről van szó. Önmagában véve a kamera léte, ha az nem rögzíti a képet - hanem tulajdonképpen a poszton álló rendőrt helyettesíti -, a magyar adatvédelmi törvény szerint a megfigyelés nem minősül adatkezelésnek, hiszen a személyes adatok felvétele, tárolása, az, hogy valaki néz valakit, súlyosan sértheti a magánélethez fűződő jogot, de nem minősül adatkezelésnek. Nem szeretném a labdát visszadobni, de nagyon örülök annak a képviselői hozzászólásnak, hogy az Országgyűlés kompetenciája az, hogy milyen törvényt alkot. Nyilvánvalóan ha azt mondja, hogy ez a fajta megfigyelés is adatkezelésnek minősül, akkor fel tudok lépni, vagy eleve szabályozza az Országgyűlés direkt módon - ennek sincs akadálya - a közterületen működő kamerarendszereket. Én akkor tudok fellépni, ha ez személyes adatok kezelésével jár, és ígérem, hogy fel is fogok lépni, mint ahogy megtettem eddig is. Ezért is utaltam arra a paradox helyzetre, hogy a megfigyelők megfigyelése, amikor szinte kommandóakcióként mentem ki váratlanul és mondtam azt, hogy ezt azonnal leszerelni, mert ez nem működik. Végül is ennek a határozott fellépésnek köszönhetően került a kamera levételre.
Ugyanez a helyzet egyébként a választási marketinggel kapcsolatban is. Érint adatvédelmi kérdéseket is, de nagyon sok olyan kérdést érint, ami már a magánélet sérelmét jelentheti. S valóban fel lehet tenni a kérdést, hogy a választási kampány során milyen terjedelemben és milyen mélységig, mikor van szükség akár az időpontokat tekintve, akár pedig az eljuttatott információk mennyiségére, formájára vonatkozóan a választópolgárral való közvetlen kapcsolatra lépésre. Elképzelhetőnek tartanék olyan kampányt is, hogy erre ne kerüljön sor.
Azt is meg kell mondanom, hogy az uniós népszavazás kapcsán nem támogattam azt a megoldást, hogy igényelni lehessen adatokat a központi hivataltól. Úgy gondolom, többek között az én fellépésemnek is köszönhető, hogy ez a kampány úgy folyt, hogy nem lehetett a személyes adatokat, tehát a névjegyzéket megvásárolni. De ez megint a parlament kompetenciája. Én csak addig mehettem el, hogy megfontolásra ajánlottam az igazságügy-miniszternek ennek a szabályozásnak a lehetőségét. Ha szükséges, példákat is tudunk mondani. Franciaországban például van olyan szabályozás, amelyik megmondja, hogy mikor lehet felhívni a választópolgárt, a nap melyik szakában, nem lehet automata megszakíthatatlan üzemmódban telefonálni. Tehát lehet erre nemzetközi példákat hozni. Az én kompetenciám addig terjed, hogy felvetettem ezt a kérdést, de a megoldás a parlament hatáskörébe tartozik.
Arra is szeretnék utalni, hogy én magam mint szakértő az anyakönyvi igazgatásról szóló törvénynél a névváltozással kapcsolatos dilemmák miatt javasoltam a polgári törvénykönyv egy szakaszának módosítását 1999-ben vagy 2000-ben, és akkor azt a választ kaptam, hogy majd az anyakönyvi átfogó kodifikáció kapcsán lesz rendezve. Ez tulajdonképpen azóta is várat magára. Az anyakönyvi törvény megszületése valóban indokolt lenne.
A számok igazolják azt, amit Mécs képviselő úr mondott, de én sajnos nem tehetek többet annál, mint hogy jogpropagandát folytatok. Az én lelkiismeretem a közérdekű adatok nyilvánossága vonatkozásában teljesen tiszta. Utalni szeretnék az üvegzsebprogramra, amit maximálisan támogattunk, utalni szeretnék arra is, hogy minden fórumon hirdetem a proaktív adatkezelést, mint a hozzászólásomban jeleztem.
Minden fórumon javaslom, hogy forduljanak hozzánk bizalommal konzultációs jelleggel - az angol szabályozás példa erre -, hogy mely adatokat kelljen kötelezően közzétenni az internetre. Nem tudom, hogy miért, például az e-governmenttel kapcsolatban az adatvédelmi biztost nem szokták megkeresni, pedig egyébként mind a két területet igényli, akár a személyes adatok védelmét, akár a közérdekű adatok nyilvánosságát. Ebben az ügyben talán most történik valami. Egyébként a kapcsolatfelvételi szándékom jeleztem az informatikai miniszternek is, és úgy gondolom, hogy ebben történt előrelépés.
(18.40)
Amit az informatikai bizottság ülésén felvetett képviselő úr, utánanéztem, változatlanul BSA-val kapcsolatban konkrét ügyek a hivatalnál nem jártak. Szeretném jelezni, hogy abban az esetben, ha ilyen érkezik hozzánk, nyilván kivizsgáljuk. Maximálisan egyetértek azokkal a kérdésekkel, amiket felvetett. Utalni szeretnék arra, hogy az adatvédelmi biztos hatásköre megint csak szűk, hiszen a nyomozással kapcsolatos intézkedések jogossága esetében az ügyészséghez lehet jogorvoslattal fordulni, én abban az esetben tudok eljárni, ha ez személyes adatok sérelmével jár. Az valóban igaz egyébként, hogy a számítógépen lévő adat minden személyes adat, de zárójelben tenném hozzá, hogy ugyanez a helyzet, ha papír alapú dokumentumokat foglalnak le, tehát itt én nem látok különbséget. Annyi csak esetleg, hogy a számítógépben sokkal több adat van és jobban párosítható, mint a papír alapú dokumentumoknál, tehát sokkal sérülékenyebbek a személyiségi jogok. De abban az esetben, ha a rendőrség jogszerűen foglalhatja le ezeket, én addig tudok elmenni, hogy arra figyelek oda, hogy ezekkel nem lehet visszaélni, nem lehet nyilvánosságra hozni, és tulajdonképpen itt meg is áll az adatvédelmi biztos hatásköre.
Szeretnék utalni arra, maximálisan egyetértek azzal is, hogy az államtitok és a szolgálati titok mennyiségét korlátozni vagy csökkenteni kellene. Itt is mondhatnám, hogy semmi új nincs a nap alatt, a mindenkori adatvédelmi biztos például a mindenkori KEHI-elnökkel ugyanarról vitatkozik, hogy minden jelentés szolgálati titok-e vagy nem. Ezek a kérdések is olyanok, amelyek nem az én időmben jöttek elő, és ugyanazokat képviselem, de változatlanul nincsen ebben előrelépés.
Egy konkrét ügyre szeretnék még utalni, amit fölvetett az Orbán-levéllel kapcsolatban. Tulajdonképpen ebben az esetben is az a helyzet, hogy megállapítja a közlemény és a panaszosoknak írt levél is, hogy itt a posta igénybevétele adatfeldolgozóként történt, a posta nem jutott személyes adatokhoz, tehát nem történt jogellenes adattovábbítás. Azt is megállapítja egyébként a közleményem, hogy eleve nem lett volna olyan kötelezettsége a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, hogy minden biztosítottat személy szerint értesítsen a nyugdíjemelésről, hiszen ez a jogszabály kihirdetésével megtörténik, de tulajdonképpen miután a nyugdíjfolyósító jogszerűen kezeli a személyes adatokat, ezért nem történt jogellenes adattovábbítás. Azt is megállapítja a közlemény egyébként, hogy nem felel meg a levél annak a követelménynek, hogy értesíteni kellett volna minden címzettet arról, hogy a személyes adatok átadására nem került sor, tulajdonképpen eddig egyébként ezzel a közleménnyel, illetőleg ezzel a válaszlevéllel kapcsolatban semmilyen érdemi kritikát vagy észrevételt nem kaptam.
Más volt a helyzet egyébként a Millenniumi Országjáró ügyében, mert a Millenniumi Országjárónál az adatok átadásra kerültek a Miniszterelnöki Hivatal részére, tehát ott volt egy olyan jogellenes adattovábbítás, amelynek nem volt meg a jogszabályi háttere, ezt a bíróság is megállapította. Itt egy adatfeldolgozásról volt szó, egyébként azt is megállapítottuk, hogy az adatfeldolgozót viszont be kellett volna jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásban.
Befejezésként: valóban nekünk is lettek volna még ötleteink arra nézve, hogy mit lehet tenni, mit lehetne módosítani az adatvédelmi törvényen. Nekünk is volt sok javaslatunk, nagyon sok javaslatunk volt egyébként a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatban. Sajnos, tudomásul kell venni, hogy kétharmados törvény, és azt is tudomásul kell vennünk, hogy a közérdekű nyilvánossága nem uniós jogharmonizációs kérdés, ezért már akkor is azt mondtam, és a munkatársaimmal meg is beszéltem, hogy mindazokat a kérdéseket, amelyeket nem tudtunk jogszabály-módosítás keretében érvényesíteni vagy a jogszabály-véleményezések során, alsóbb szintű jogszabályoknál fogjuk érvényesíteni. Azt kell hogy mondjam, erre jó alkalom egyébként az üvegzsebprogram és az üvegzsebprogram most készülő végrehajtási rendelete, ahol már beépül ez a bizonyos proaktív közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala, de ami még ebben a vonatkozásban sem megy, ott nem tudunk mást tenni, mint ajánlással fogjuk népszerűsíteni.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
