MÉCS IMRE
MÉCS IMRE
MÉCS IMRE (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszönöm Kosztolányi képviselő úr felszólalását - bár nem mindenben értettünk egyet, de azt hiszem, ez a normális dolog.
Annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy több vitám volt az adatvédelmi biztos úrral - ahogy elmondtam, különböző fórumokon: tudományos fórumon, bizottsági fórumon -, és ezek a viták, úgy gondolom, hasznosak, fontosak. Én úgy érzem, hogy több alapvető törvényünkben van probléma és hiba; a vizsgálóbizottságokkal kapcsolatban a Házszabályban van hiba - tehát azt feltétlenül meg kell változtatni, és erre szignalizációt is tettem, ennek meg kellett volna történnie -; az adatvédelmi törvényben van hiba, és most sajnos csak egy európai uniós harmonizáció történt.
Azt is meg kell mondanom, hogy '92-ben én egyetértettem az adatvédelmi törvénynek azzal a nagyon határozott rendelkezésével, hogy a személyes adatok körét a lehető legszélesebbre vonjuk, tehát gyakorlatilag minden személyes adat, amiből kivételesen lehet valamit megtudni. Ez negyven évi diktatúra alatt, amikor a lakásunkban mikrofonok voltak elrejtve, a telefonunkat lehallgatták, a leveleinket felbontották, és így tovább, teljesen indokolt volt, de most már egy normális, demokratikus jogállamban élünk, itt viszont előtérbe került a dolog másik, információs oldala.
Most nagyon nagy probléma az áldozatok és egykor a másik oldalon lévők jogvédelme. Míg annak a vizsgálóbizottságnak a munkája során az adatvédelmi biztos úr nagyon határozottan kiállt amellett, hogy személyes adatnak minősítette azt, hogy a miniszterek és az államtitkárok az elmúlt nem demokratikus, nem jogállami rendszer titkosszolgálatával, vagy állambiztonsági szervezeteivel milyen kapcsolatban voltak, addig nekünk az volt az álláspontunk, hogy ezek közérdekű adatok, ahogy ezt az Alkotmánybíróság is megállapította, és a Sólyom-féle bizottság is.
(18.20)
Ugyanakkor a Történeti Hivatalból kihozott nyomozati anyagokat minden további nélkül szélsőjobboldali lapokban közzétették, és akkor nem lépett fel az adatvédelmi biztos. Tehát úgy gondolom, hogy itt egy elég nagy aránytalanság állott fenn, és ezt is orvosolni kell.
Mindenekelőtt sietek hozzátenni még most, mielőtt a végső mondatot elmondhatnám, hogy meg fogom szavazni, el fogom fogadni az adatvédelmi biztos jelentését, de kritikám van ezzel kapcsolatban, és kérem, hogy a jövőben ezen módosítsunk. Ha nem áll módjában az adatvédelmi biztosnak változtatni, mert törvényes kollíziók vannak, akkor azt kell megváltoztatni, mert az is a mi kezünkben van.
Azt is szeretném elmondani, hogy az államtitkok és a szolgálati titkok túlzott kiterjesztése is az információs alapjogot korlátozza. Tehát nagyon fontos lenne, ha korlátoznánk a titkosítható iratok számát, és csak valóban a nagyon fontos iratainkat titkosítanánk, mert kontraproduktív a dolog. Ha mindenféle papírt titkosítunk, akkor egyszerűen nem fogják megvédeni a valódi titkokat, hiszen rengeteg papírra nehéz vigyázni, és nevetséges is, amikor egyszerű kormány-előterjesztéseket vagy másokat 15 évre titkosítanak, amit már egy hónap múlva meg fog tudni a nagyközönség.
Még egy dolgot szeretnék megemlíteni. Úgy gondolom, hogy az adatok védelme az adatok szellemi és társadalmi védelmén kívül az adatok fizikai védelmét is jelenti. Tehát az adatvédelmi biztosnak ki kellene terjesztenie a szemléletét olyan irányba, hogy társadalmi érdek, hogy az adatok megmaradjanak. Ez egy ellentmondásos dolog. Bizonyos adatok tűnjenek el, de jelentős adatoknak meg kell maradniuk. A számítástechnika jelenlegi helyzetében nincs igazán megbízható archiváló memória, ennek következtében az adatmentés rendkívül fontossá vált a szó számítástechnikai, fizikai értelmében.
Tehát adott esetben kötelesség az adatok fizikai mentése, ezt azonban úgy kell megoldani, hogy az adatok védelme ne sérüljön meg, és úgy gondolom, hogy ebben joghézag van, és ebben eltérő vélemények alakulnak ki.
Még egyet szeretnék mondani: egy konkrét esettel kapcsolatban kifogásom van, ez pedig az adatvédelmi biztos beszámolójának 207. oldalán szereplő közlemény, amelyben az adatvédelmi biztos vizsgálta a dr. Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök által a nyugdíjasoknak írt levél ügyében folytatott vizsgálatot. Mint ismeretes, Orbán Viktor úr levelet írt, amit elküldött családoknak, és ez egy másik dolog, amikor valamennyi nyugdíjasnak levelet írt, amiben tájékoztatta őket - nyilvánvalóan a választások előtti hetekről van szó - arról, hogy milyen nyugdíjemeléseket tett a kormány.
Az adatvédelmi biztos úr megállapította, hogy nem történt jogtalan adatkezelés, mert a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság átadta a postának az adatbázist, és a posta elküldte, és külön-külön mindegyik jogosult volt az adatok kezelésére.
Nekem az a véleményem, hogy mind a nyugdíjbiztosító, mind a posta megbízásos jogviszonyban volt, tehát megbízottja volt a pénzügyminiszternek, illetve a miniszterelnöknek, mert kiderül a jelentésből, hogy a pénzügyminiszter adott utasítást az adatbázis átadására. Tehát jóllehet formálisan ők maguk kezelték, de kinek a megbízásából? Megbízásból jártak el, olyan, mint amikor egy reklámügynökséget megbízok azzal, hogy küldjön el egy levelet az én nevemben, akkor a reklámügynökséghez fordulok. Ebben az esetben a reklámügynökség a Magyar Köztársaság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága és a Magyar Posta volt. Úgy gondolom, hogy jogtalan adatkezelés történt, egy miniszterelnöknek nincs ehhez joga, hogy a választások előtt választási propaganda céljára használja fel az állami szerveket.
Tehát bizonyos fokig ezt egy kicsit részrehajlónak tartom. Mindezzel együtt az adatvédelmi biztos általános tevékenységét és más tekintetben való tevékenységét jónak tartom. Az a kérésem, hogy az információs oldallal többet foglalkozzon, és amennyiben itt törvénymódosításokra van szüksége, akkor kérem, hogy éljen a szignalizációval, hogy ezt megtegyük, mert jelenleg nincs meg a kellő egyensúly a két oldal között.
Közös erőfeszítéseket kellene tennünk abban, hogy a személyes adat fogalmát tisztázzuk, klasszifikáljuk, hiszen a valóságos élet és a törvényi definíció között rendkívül széles a szakadék. Ha minden adat, ami valakihez kapcsolható, személyes adat, akkor gyakorlatilag megbénulhat az élet, és gyakorlatilag a nap minden órájában megsértjük az adatvédelmi törvényt. Világos, hogy pontosan meg kell határozni, hogy melyek azok a személyhez fűződő adatok, amelyek fölött valóban csak az illető rendelkezhet vagy törvény felhatalmazása alapján lehet “kezelni” azokat. Ezt a kérdéskört rendezni kell, mert addig állandó politikai viták lesznek ezen a területen.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
