DOMOKOS LÁSZLÓ
DOMOKOS LÁSZLÓ
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Köszönteném Lamperth Mónikát és Veres János urat is, hiszen ők készítették elő ennek a vitának az első gondolatait, amelyben rögtön ellentmondásba kerültek, ezért javaslom, hogy beszéljék meg egymással. Lamperth Mónika belügyminiszter asszony azt mondta, hogy nem lehet adóemelés az önkormányzati szférában sem, Veres János viszont azt mondta, az illeték, a gépjárműadó, az iparűzési- és a helyi adó emelése, bizony, a közalkalmazotti béremelések fedezetéül szolgált - és valóban ez az utóbbi az igazság, úgy tűnik, a pénzügyesek ezt jobban nyomon tudják követni.
De én most Csillag István gazdasági minisztert is hiányolom, hiszen azért elég érthetetlen dolog az, hogy a gazdasági tárca korábban a Széchenyi-terven keresztül nagyon jelentős, önkormányzatokat segítő támogatási rendszert is működtetett, és máig nem értem, és máig nem érti az önkormányzati képviselők nagy többsége sem, hogy miért fojtotta meg a szocialista kormány a Széchenyi-tervet. Medgyessy Péter miniszterelnök úr megígérte: nem szűnik meg a Széchenyi-terv. Az önkormányzatok számára, jelentem, megszűnt. Mi lehetett a probléma, ami miatt mégis szószegésre kényszerült a miniszterelnök úr? Itt valami nagyon komoly érvnek kell a háttérben lennie. Gondolkodjunk a kormány fejével, talán akkor megérthetjük a dolgot.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Tegyük fel, a szocialista kormány azt mondja, hogy a Széchenyi-terv nem volt jó, a Széchenyi-terv céljai nem voltak helyesek; nem helyesek a gazdaság- és vidékfejlesztés törekvései, a felzárkózást célzó állami juttatások. Ha mindezt feltételezzük, akkor nem volt helyes az önkormányzati bérlakások ezreit építeni, hiszen csak Békés megyében több mint félezer önkormányzati bérlakás épül. Ezzel az önkormányzatok nehéz helyzetben lévő családok százainak, Békés megyében félezernek segítettek. Ráadásul a hazai és a helyi építőipar megerősödött, javult a foglalkoztatás helyzete, megmozdult a gazdaság, nemcsak Budapesten, hanem a legelmaradottabb térségekben is, az ország legtávolabbi pontjain is.
Ez elviselhetetlen volt a kormány számára? Ezért indokoltnak látta a Széchenyi-terv megfojtását, kérdezem én. De Békéscsaba szocialista országgyűlési képviselőjét is megkérdezem, vagy akár SZDSZ-es polgármesterét - többször volt szó róla, hogy az előző négy évben ki hogy jutott hozzá a forráshoz -, hogy valóban rossz döntés volt-e, hogy a Széchenyi-terv keretében 100 önkormányzati bérlakást építenek és építettek Békéscsabán, vagy épp a gyógyfürdők vagy az ipari park fejlesztésére forrásokat biztosítottak.
Tisztelt Országgyűlés! A közelmúltban Orosházán jártam, ahol megnéztem a Széchenyi-tervből készülő Gyopáros fürdőt. Már-már örültem a létrejött értékeknek, de most már kiderül, hogy a szocialista kormány szerint ez is hiba volt. Végül is szép, európai színvonalú fejlesztések történnek, fejlődik a turizmus, erősödik a térség gazdasága. A kormány szerint ez tűrhetetlen, tehát a Széchenyi-terv értelmetlen. Orosháza országgyűlési képviselőit is kérdezem, valóban értelmetlen volt-e milliárdot költeni fürdőfejlesztésre, valóban nem kell-e Orosházának európai színvonalú fürdő, és a lakások, az ipari park és egyéb más fejlesztések, amelyeket a Széchenyi-terv, illetve az előző polgári kormány időszakában e város is kapott, értelmetlenek voltak-e számára.
A kormány valószínűleg nem tartotta helyesnek, ha nyugdíjas otthonok és szociális intézmények épülnek vagy újulnak meg. A gazdaságfejlesztést szolgáló ipari parkok építését is károsnak ítélte a szocialista kormány, amely munkahelyteremtést, esélyt ad ma már hat városban Békés megyében, az országban közel 100 városban, így engedjék meg, hogy elmondjam, külön a szarvasiak és a gyomaendrődiek számára is egy komoly fejlesztési lehetőséget jelentettek az ipari park fejlesztései. A kormány a Széchenyi-tervvel nem értett egyet, úgy, ahogy volt, így hát megszüntette. Igen ám, de ezzel együtt megszűnt egy rakás fejlődési lehetőség, esélyt kínáló lehetőség is az önkormányzatok számára.
Végül is föltehetem a kérdést, mi volt ennek az értelme, mi a célja. Talán a privatizáció? Hiszen az önkormányzatok, amikor nehéz pénzügyi helyzetben sorra vesszük, tudjuk, hogy nagyon sok pénznek az elvonása történt meg, mintegy 100 milliárd forintnak a 2002-ről a 2003. évre, akkor az is világossá vált, hogy a saját erő valójában lényegesen csökkent az önkormányzatok számára. Másrészről pedig, miután nincs pályázati pénz sem, így tulajdonképpen az ország önkormányzatai számára való fejlesztések értelmetlenné válnak. Ha mégis fejleszteni szeretnének, akár a nemzeti fejlesztési terv keretében is, akkor pedig a vagyonukat adják el, kórházaikat, amiről éppen most folyik a vita, annak a lehetősége, hogy azt hogyan tudják az önkormányzatok megtenni. Ne legyenek kételyeink, ilyen pénzügyi helyzetben meg fogják tenni az önkormányzatok, mint ahogy egyéb más vagyontárgyaik esetében is.
Egy gondolat jut ilyenkor eszembe, hogy végül is akkor mi vette rá Magyarország miniszterelnökét, hogy megszegje adott szavát. Ez lenne a szocialista gazdaságpolitika lényege? Országomat egy lóért?
Köszönöm a figyelmet. (Felzúdulás az MSZP soraiban. - Taps a Fidesz soraiban.)
