LABODA GÁBOR
LABODA GÁBOR
LABODA GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban a mai ülésünk egy drámai címmel lett összehívva, de úgy érzem, hogy ez a drámai cím egy felesleges riogatás az ellenzék részéről. Egy felesleges riogatás, ráadásul úgy érzem, hogy kormányellenes hangulat teremtése a célja.
Úgy gondolom, hogy képviselőtársaim az előbb említették, hogy ne menjünk vissza a múltba, ne részletezzünk. Márpedig vissza kell menni, hiszen ez az alapja annak, hogy a 2003-as önkormányzati költségvetés megszületett. Vissza kell menni azért is, hogy mindannyian részletesen lássuk azt, hogy melyik ciklusban milyen tevékenység, illetve milyen helyzetek befolyásolták és alakították ki a mostani helyzetet.
Ezért részletesebben visszamennék a '89-94-es (Sic!) ciklusra, amikor a vagyontárgyak állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba adása is történt, mégsem volt biztosított számos, különösen a kistelepülési önkormányzatok számára a kötelezően ellátandó feladatok százszázalékos forrása. Ennek okai részben abból fakadtak, hogy az önkormányzatok terhére a korábbi évek öröksége is, valamint a ciklus elejétől az utolsó évre a személyi jövedelemadó átengedett része száz százalékról 30 százalékra lecsökkent.
A '94-98-as időszakot is természetesen meg kell említeni. Ebben a ciklusban az önkormányzatok többsége már négyéves tapasztalat birtokában jobban odafigyelt a településen élők sajátságos társadalmi jellemzőire, így a döntések rangsorolására is.
(12.00)
Ebben a ciklusban került sor többek között az oktatásfinanszírozás reformjára, jelentős privatizációs bevételek realizálására, önfinanszírozó képességük erősítésére a helyi adók - például, amiről mindannyian beszéltünk, az iparűzési adó - bevezetésével. Erre az időszakra az önkormányzatok gazdasági és gazdálkodási önállóságának jogi háttere is kialakult.
Az előbb Kontrát képviselőtársam említette, hogy önök az előző ciklusban helyre rakták, illetve rendbe rakták az önkormányzatokat. Én most felsorolnék néhány pontot, amiben önök rendbe rakták az önkormányzatokat. Szerintünk egyértelmű, hogy az Orbán-Torgyán-kormány alatt romlott az önkormányzatok finanszírozása, de felsorolom, hogy önök miket tettek az előző ciklusban.
Egy gyorsabb ütemű gazdasági fejlődés mellett csökkent az önkormányzatoknál visszamaradt személyi jövedelemadó mértéke. Ez tény, ezen nem tudunk vitatkozni. A költségvetési törvényben évről évre alultervezték az inflációt, a tervezett és a tényleges infláció közötti különbözetet az önkormányzatoknak kellett kigazdálkodni. Ez is tény, ezek számadatok. Rögtön a ciklus elején az önkormányzatok költségvetésének 1,6 százalékát, több mint 7 milliárd forintot zároltak el, elméletileg fél évig, mely zárlatot elfelejtettek feloldani. Az Orbán-Torgyán-kormány fókuszált béremelést hirdetett meg, melyből az első évben a pedagógusok 16 százalékos bérfejlesztésének biztosította részben a fedezetét. A fennmaradó rész fedezetét a pedagóguslétszám csökkentéséből jelölte meg finanszírozni. Derék dolog volt! Megjegyzem, ezt a béremelést a tervezettnél magasabb infláció két év alatt elvitte, a fókuszált béremelés pedig más társadalmi csoportok vonatkozásában is elmaradt. (Dr. Kovács Zoltán: Ti még ennél rosszabbat is csináltatok.) Az okmányirodákat úgy telepítette át a Belügyminisztériumtól, hogy nem biztosította a teljes költségeket. (Dr. Kontrát Károly: Nem igaz, a teljes költséget biztosította.) A teljes költségeket nem biztosította, bocsánat. (Dr. Kontrát Károly: Nem igaz, amit mondasz. Az igazat mondd!)
Az Orbán-Torgyán-kormány - mint a korábbi kormányok is - pályázati pénzeket biztosított az önkormányzatoknak. Eltérés csak abban volt, hogy ilyen pénzekhez szinte csak a számukra kedves önkormányzatok juthattak. (Dr. Kontrát Károly: Nem igaz! - Kósa Lajos: A Nemzeti Színház mikor épült fel szerinted?) Így büntették azokat a településeket, amelyek lakossága szerintük - önök szerint - nem jól szavazott. (Dr. Kontrát Károly: Demagógia! - Nagy zaj az ellenzéki oldalon.) A számukra kedves önkormányzatok közül kiemelkedett Alcsútdoboz, amely esetében az egy főre eső támogatás mértéke meghaladta az 1 millió forintot. Nesze neked demokrácia!
Ilyen előzmények után vette át a kormányzást 2002-ben a Medgyessy-kormány. Tény, hogy az önkormányzatok többsége kedvezőbb helyzetbe került, mert a helyben maradó bevételek növekedtek. A növekvés megvolt. (Dr. Kontrát Károly: Alapvető tévedés.) Ez még akkor is igaz, ha csak a saját településem számadatait nézem. (Kósa Lajos: Hol élsz te? Melyik országban?) Én is megállapítom, hogy mindig szükséges a működtetés költségeinek saját forrással történő kiegészítése, de korántsem olyan mértékben, mint az előző ciklusban. Míg 2002-ben az állami támogatások és hozzájárulások, továbbá az átengedett személyi jövedelemadó együttes összege nem érte el a 900 milliárd forintot, addig 2003-ban ez az összeg az 1131 milliárd forintot is meghaladja.
Mindezek mellett magam is tudom, a modellszámítások tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyensúlyi állapot nem valamennyi önkormányzatra igaz. Azt is tudom, hogy vannak olyan települések, ahol a helyben képződő és maradó személyi jövedelemadó- és gépjárműadó-bevétel nem jelentős, tehát az átengedés mértékének növelése nem képes mindenhol a többletforrást biztosítani, s mindemellett az iparűzési adóból számításba vett növekményre sem támaszkodhat minden önkormányzat. Ezeknek az önkormányzatoknak a száma az előzetes becslések szerint hat-hétszáz. Ennek megszüntetésére azonban egy év alatt egyetlen kormány sem vállalkozhat.
Emellett szeretném megemlíteni, hogy 2003-ban lehetőség van az önkormányzatok különböző forrásainak a kiegészítésére: címzett és céltámogatások, területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztések támogatása, területfejlesztési tanácsok, európai uniós előcsatlakozási támogatások, egyes ágazati minisztériumokból igényelhető fejlesztési források, beruházást ösztönző előirányzat. Úgy gondolom, hogy a hangzatos, az állampolgárokat sokkolni szándékozó kijelentések helyett az okokat kellene vizsgálni, mégpedig folyamatában.
Amiről most szót ejtettem és amiről valóban értelmes párbeszédet kellene folytatnunk, az történelem: az önkormányzatok tizenkét éves történelme. A települések működtetését illetően a problémák fennállnak, ez tény. Most az a feladatunk, hogy az okok feltárása és elemzése után azokat a gátló tényezőket, melyek az önkormányzatok gazdasági autonómiáját gátolják, felszámoljuk, illetve kiküszöböljük - közösen.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
