PÜSKI ANDRÁS
PÜSKI ANDRÁS
PÜSKI ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A 2003. évi költségvetésről szóló törvény 117. §-a rendelkezik arról, hogy a Magyar Államkincstár Rt.-t és az Államháztartási Hivatalt 2003. június 30-áig össze kell vonni, mert így a költségvetés végrehajtása, az ezzel kapcsolatos információszolgáltatás és a pénzforgalom lebonyolítása racionálisabbá és gazdaságosabbá válik. Az összevonás eredménye a Magyar Államkincstár lesz, melynek feladatai bizonyos területeken bővülnek.
Az összevonási folyamatot és az átnevezést a törvényjavaslat körültekintően és részletesen szabályozza. (Dr. László Csaba távozik az ülésteremből.)
Az előttünk fekvő, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra és az Államháztartási Hivatalra vonatkozó egyéb törvényi rendelkezésekről szóló törvényjavaslat meghatározóan technikai jellegű, annál is inkább, mert mindazon változásokat, melyek részletezését fejti ki, már a 2002. évi LXII. törvény elrendelte a 2003. június 30-i hatálybalépéssel együtt.
A kincstári rendszer ezen fejlesztésének és változtatásának soron lévő eseményét most nincs értelme minősíteni és értékelni. Az észrevételek éppen ezért - egy kivételtől eltekintve - csak és kizárólag jelen törvényjavaslat technikai kérdéseit érintik. Ezek a következők.
A törvényjavaslat több helyen is foglalkozik a kamatokkal, a pénzjövedelmekkel, de ezek egy része hiányos és nem elég gondosan, aprólékosan kimunkált. A törvénytervezetben részletezett, a helyi önkormányzat számára nyújtott megelőlegezéshez társuló kamat mértéke meghatározott, ugyanakkor a szövegrész nem tartalmazza ennek elszámolását. A 7. § rendelkezik a jogtalanul igénybe vett önkormányzati támogatás, a felhasználás igénybevételéhez kötődő kiegészítő kamatról, ám ennek sorsáról nem nyilatkozik.
A javaslatban olvashatunk arról, hogy az állam átmenetileg szabad pénzeszközeivel való aktív gazdálkodást a Magyar Nemzeti Banktól az Államadósság-kezelő Központ Rt.-hez rendeli. Amennyiben ez az EU-gyakorlat, a módosítás nem kifogásolható, ellenkező esetben azonban a Magyar Nemzeti Bank politikai indíttatású megszorítása vélelmezhető, mely a jegybanki felügyelet alóli kivonással a kormány mozgásterét növelő intézkedésnek tűnik.
Pozitív változásnak minősíthető a 9. § azon módosítása, mely a helyi önkormányzati költségvetési szervekre és a kisebbségi önkormányzati szervekre - pénzeszközeik kezelését tekintve - azonos szabályokat rendel. Az államháztartásról szóló törvényen kívüli további törvényekkel való, jogharmonizációt szolgáló törvénytervezeti elemei logikusak és indokoltak.
Köszönöm figyelmüket.
