DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy fontos nemzetközi kötelezettségének tesz eleget az Országgyűlés, amikor napirendre tűzi az államtitokról és a szolgálati titokról szóló, még 1995-ben született törvény módosítását, valamint ezzel összefüggésben más törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez a mostani kezdeményezés és beterjesztett törvényjavaslat nem egy mindent átfogó, de egy lényeges előrelépés ennek a kérdéskörnek a törvényi szabályozásában.
Az Európai Unió minősített információinak védelmét az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság és az Európai Atomenergia Közösség biztonsági szabályzatainak megfelelően kell biztosítani. Az említett biztonsági szabályzatok előírásainak Magyarországnak mint az Európai Unió leendő tagállamának, maradéktalanul meg kell felelnie, továbbá kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az együttműködés során kapott minősített információkat a tagállamokban érvényes biztonsági normák szerint kezeli és őrzi.
A csatlakozási szerződés aláírását követően a Magyar Köztársaság részt vehet az Unió döntéshozatali eljárásában, ami már most megköveteli az Európai Unió minősített információinak megismerését is. Következésképpen az Európai Unió minősített adatainak védelme, valamint az interim megállapodás alapján a minősített adatforgalom feltételeinek megteremtése szükségessé tette a magyar titokvédelmi rendszer átalakítását, méghozzá harmonizációs céllal, ezen belül a négyszintű, kár alapú minősítési rendszer bevezetését, a minősítési automatizmusok kiiktatását és a fent említett uniós intézményekben használatos minősítési jelöléseknek a magyar minősítési jelöléseknek való megfeleltetését, továbbá a NATO-hoz hasonlóan ki kell jelölni az Európai Unió minősített adatainak komplex védelméért felelős nemzeti hatóságot is.
Első lépésben az úgynevezett minősítési automatizmusok hatályon kívül helyezéséről kívánok szólni. A magyar titokvédelmi jogszabályok európai szintű végrehajtását hátrányosan befolyásolják egyes, ma még meglévő jogszabályi ellentmondások, valamint az államszervezetben tapasztalható végrehajtási hiányosságok, elsősorban a minősítőknek az adatok valós védelmi igényét figyelmen kívül hagyó, automatizmusokra épülő minősítési gyakorlata. A cél, tehát a jogszabályi harmonizáció célja az, hogy a minősítéssel védett adatok mennyiségét a valós védelmi igényekhez igazítsuk. Tekintettel arra, hogy nagy mennyiségű, magas szinten minősített adat befogadását az Európai Unió nem tartja elfogadhatónak, hatályon kívül kell helyezni azokat a jogszabályhelyeket, amelyek minősítési automatizmust sugallnak.
Fontos és az előbbiekkel összefüggő intézkedés a négyszintű, kár alapú minősítési rendszer bevezetése. Ebben az új szisztémában a jelenlegihez képest több védelmi szint áll majd rendelkezésre, mármint a minősített információk besorolására. Az Európában leggyakrabban alkalmazott, négyfokozatú minősítési jelölési szisztéma átvétele úgy oldható meg, hogy az államtitkokhoz egy minősítési jelölés, a - és most idézem - „szigorúan titkos” társul. A szolgálati titok esetében javaslatunk szerint három védelmi fokozat áll majd rendelkezésre: a titkos, a bizalmas és a korlátozott terjesztésű.
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a minősítési jelölések számának kettőről négyre történő emelése a minősítések alkotmányosságának kérdését nem érinti, ugyanakkor a védelmi intézkedések differenciálását teszi lehetővé. A titokvédelmi törvény új melléklettel is kiegészül, amely a kár megállapításához irányadó szempontokat határozza meg. A minősítés során a minősítőnek fel kell mérnie, hogy a minősített adat illetéktelen részére történő hozzáférhetővé tétele esetén milyen mértékű káros esemény bekövetkezésével lehet számolni, vagyis azt, hogy az adott minősített adat védelmére mennyit érdemes és szükséges költeni.
Az Európai Unió Tanácsában, az Európai Bizottságban és az Európai Atomenergia Közösségben használatos minősítési jelöléseknek – nevezetesen: szigorúan titkos, titkos, bizalmas és korlátozott terjesztésű - a magyar minősítési jelöléseknek való megfeleltetését, hasonlóan, ahogy azt a NATO, illetve a Nyugat-Európai Unió minősített információk megfeleltetésénél már alkalmazta a Magyar Országgyűlés, ekvivalenciatáblázat tartalmazza. Az egyeztetést megkönnyíti, hogy az eddigi kétszintű minősítés helyett immár négyfokozatú rendszer áll rendelkezésre.
Az Európai Unió biztonsági szabályzatai előírásainak mint leendő tagállamnak, a Magyar Köztársaságnak is maradéktalanul meg kell felelnie, következésképp a NATO által támasztott igényekhez hasonlóan az EU-nál is elvárás egy nemzeti biztonsági hatóság kijelölése. A nemzeti biztonsági hatóság felállítására és működésére, valamint a minősített információk személyi, fizikai, dokumentum- és elektronikus információ biztonságára vonatkozó alapelveket és szabályokat az Európai Unió biztonsági szabályzatai tartalmazzák. Ezen biztonsági követelmények betartását az Unió felé a tagországok nemzeti biztonsági hatóságai szavatolják.
Az Európai Unió biztonsági szabályzatai a NATO biztonsági szabályzatrendszerét követik, így azonos intézményi struktúra létrehozását teszik kötelezővé. Megvizsgálva a NATO és az európai uniós tagállamok gyakorlatát, az figyelhető meg, hogy az egységesség jegyében minden tagországban a nemzeti biztonsági hatóságok látják el mind a NATO, mind az Európai Unió minősített információk védelmének felügyeletét. Tehát a NATO és az Európai Unió biztonsági szabályzatai közötti hasonlóságból következik, hogy az Európai Unió minősített információk védelmének területén azonos típusú és hasonló volumenű feladatokra lehet számítani.
A törvényjavaslat ezért az Európai Unió minősített információk védelmére a NATO, illetve a NYEU minősített információinak védelmét már hatékonyan ellátó Nemzeti Biztonsági Felügyeletet jelöli ki. A Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek ugyanis 1999 óta feladata, hogy nemzeti szinten érvényesítse a NATO, illetve a Nyugat-Európai Unió biztonsági szabályzataiban meghatározott azon biztonsági alapelveket és minimális szabályokat, amelyeket minden tagállamnak alkalmaznia és érvényesítenie kell, hogy a minősített információk megfelelő védelmet kapjanak kémtevékenység, egyéb veszélyeztetés, engedély nélküli nyilvánosságra hozatal ellen, valamint védelmet nyújtsanak az őrizendő objektumok számára szabotázs és szándékos károkozás vagy más veszélyeztetés ellen.
(15.10)
A NATO-csatlakozást követő időszakban több mint 160 ezer NATO, illetve Nyugat-Európai Unió minősített információ érkezett hazánkba, melynek védelmét a már említett Nemzeti Biztonsági Felügyelet szavatolja. Ennek érdekében hatósági jogkört gyakorol, tehát van tapasztalata. Kiadja a szükséges biztonsági ellenőrzések lefolytatása után az erről szóló igazolást, gondoskodik a minősített információt kezelő szervezeteknél a személyi, fizikai, dokumentum- és elektronikus információbiztonsági szabályok betartásáról.
Ennek során először is a minősített adatok megismerésére, illetve kezelésére felhatalmazott személyekről biztonsági tanúsítványt ad ki. Eddig egyébként 6700 ilyen tanúsítvány kiadására került sor.
Másodszor: egyetértési jogot gyakorol a titokbirtokos szervek biztonsági megbízottainak kinevezésével kapcsolatban.
Harmadszor: engedélyt ad helyi nyilvántartók megalakítására, adott esetben felszámolására, erről tájékoztatja a szövetség illetékes szervezetét. Egyébként jelenleg Magyarországon 114 darab, NATO minősített információk kezelésére felhatalmazott, úgynevezett NATO nyilvántartó helyiség található.
Negyedszer: gondoskodik a minősített adatok védelmi követelményeinek oktatásáról, a szükséges továbbképzések és vizsgáztatások lebonyolításáról.
Ötödször: biztosítja, hogy a minősített adatok szükségállapotban történő védelmére a megfelelő tervek kidolgozásra kerüljenek, azok tartalma alapján biztosítva legyen, hogy a minősített adatok illetéktelen személyekhez ne kerülhessenek.
S végül: kivizsgáltatja a minősített adatok elvesztésével, illetéktelen személy tudomására jutásával kapcsolatos eseményeket, arról jelentést tesz az illetékes magyar és külföldi szervezeteknek.
A Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladatrendszerét érintően külön kívánok szólni az iparbiztonsági feladatokról is, amelyeket a NATO biztonsági szabályzata határoz meg. Az iparbiztonsági feladatok körébe tartozik a szerződések alapján a gazdálkodó szervezetek részére átadásra kerülő minősített információk védelme. Ennek keretében előzetesen meg kell vizsgálni az adott gazdálkodó szervezetet, hogy a minősített információk védelmének feltételei fennállnak-e, s azt a NATO felé úgynevezett telephely-biztonsági tanúsítványban kell igazolni. Jelenleg 123 magyar gazdálkodó szervezet rendelkezik az említett tanúsítvánnyal.
A későbbiek során hasonló feladatok várhatók az Európai Unió minősített információk vonatkozásában is, azonban a vonatkozó szabályozás egyelőre magában az Európai Unióban is kidolgozás alatt áll.
A Nemzeti Biztonsági Felügyelet az előzőekben felsorolt feladatok végrehajtása során - mint ahogy említettem - jelentős tapasztalatra tett szert, amit többek között alátámasztanak a NATO Biztonsági Hivatala által készített jó eredményű országjelentések is.
Tisztelt Ház! Összefoglalásul megállapítható, hogy jelen törvényjavaslat megteremti a kiinduló feltételeket annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaságban létrehozzuk az Európai Unió minősített információk fogadásának személyi, fizikai, dokumentum- és elektronikus információbiztonsági feltételeit. Ezzel legfontosabb jogharmonizációs kötelezettségeinknek törvényi szinten maradéktalanul eleget teszünk, a titokvédelmi rendszer teljes felülvizsgálatára ezt követően kerülhet sor.
Tisztelt Ház! Kérem a beterjesztett törvényjavaslat támogatását és a vita után annak elfogadását.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
