DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Politikai Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapvető célja jogharmonizációs jellegű. Ennek következtében mindazok a felvetések, amelyeket kisebbségi vélemény címén hallottunk, eleve megalapozatlanok. Nem lehet egy jogharmonizációs célú jogszabály-változtatástól elvárni azt, hogy egy átfogó, komplex törvénymódosítást valósítson meg, netalán egy új törvényben foglalja össze az állam- és a szolgálati titok védelmével kapcsolatos állami feladatokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Annak ellenére, hogy ez a törvényjavaslat jogharmonizációs célú, mégis tartalmaz pótlólagos, nem e tárgykörbe tartozó rendelkezéseket is, éppen azért, mert néhány alapvető probléma megoldása elodázhatatlannak tűnik. Mind Körömi Attila, mind Demeter Ervin képviselőtársam felszólalásából úgy tűnik, mintha az lenne az alapvető gond ma Magyarországon, hogy nem részesül kellő védelemben az államtitok. Valójában a helyzet némiképp éppen fordított.
Automatikus minősítésekről ír a törvényjavaslat indoklása, és éppen ennek az automatikus minősítésnek a megszüntetése érdekében három fogalmat is módosít az előttünk fekvő törvényjavaslat. Egyfelől magának a minősítésnek a kategóriáját is újraértelmezi, annak érdekében, hogy valóban érvényesüljön az államtitokká nyilvánítás négy kritériuma: vagyis az, hogy az adott adatfajta szerepeljen az államtitokköri jegyzékben; az, hogy törvényben meghatározott érdeket sértsen az államtitok nyilvánosságra hozatala, vagyis az adott adat közzététele bárki számára is, aki illetéktelen; szükséges az is, hogy a törvényben előírt minősítési eljárás szabályait betartsák; illetőleg szükséges az, hogy az minősítsen, aki megfelelő felhatalmazással rendelkezik.
A változtatás, amellyel a törvényjavaslatban találkozunk, ennek a négy kritériumnak az egységes alkalmazását kívánja a mainál egyértelműbben megkövetelni, noha a mai szabályozás is utal arra, hogy ezek a feltételek konjunktívak. Ennek következtében, hogy módosul a minősítés fogalma, át kell értékelni a szolgálati titok fogalmát is, hiszen számtalan adat, amely ma államtitkoknak minősül, ebbe a titokköri fajtába kerülhet át.
Végezetül magának az államtitoknak a fogalma is módosul, mégpedig egy olyan elemet emel ki a törvényjavaslat az államtitok fogalmi köréből, amelyet éppen a Fidesz vezette kormány helyezett el benne 1999-ben, az 1999. évi CXIII. törvény 1. §-ával. E törvény a kormány, illetőleg a kormány ügyrendjének döntése alapján létrehozott testületek zavartalan működéséhez fűződő érdekek alapján eleve, szinte automatikusan lehetővé tette az államtitokká minősítést. A mostani szabályozási elképzelés visszatér az 1999 előtti időszakhoz, amikor is ezek az adatok, amelyek a kormányülésen keletkeztek, önmagukban, annak folytán, hogy a kormány zavartalan működését veszélyeztetheti a nyilvánosságra hozataluk, még nem minősülnek államtitoknak, hanem jelentős részük a szolgálati titok kategóriájába kerül át.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat teljes mértékben eleget tesz a jogharmonizációs követelményeknek, felruházza a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet azokkal a jogosítványokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy most már ne csak a NATO és a NYEU, hanem az Európai Unió esetében is érvényesíteni tudja a biztonsági követelményeket. Ez volt valójában, mint korábban már említettem, és ez hangzott el a politikai államtitkári expozéban is, a törvényjavaslat megalkotásának elsődleges szándéka.
Nagyon röviden ki kell térnem arra, hogy milyen okok húzódhattak meg az ellenzéki álláspontok hátterében. Úgy tűnik, hogy ők jelen pillanatban minden Európai Unióval kapcsolatos kérdésben az úgynevezett nemzeti oldalt kívánják képviselni, s úgy látják, hogy a nemzeti oldal képviseletéhez tartozik az is, ha egy ilyen egyszerű, jórészt technikai jogharmonizációs törvényjavaslaton is a nemzeti információk fokozottabb védelmét kérik számon. Ez azonban itt semmiképpen nem lehet cél, hiszen nem ez a törvényjavaslat feladata. Ráadásul meg is tévesztik a közvéleményt (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.), hiszen jelenleg nagyon szűk, nagyon szigorú rendje érvényesül az államtitkok védelmének.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt indítványozom önöknek a szocialista képviselőcsoport nevében, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Szavazzák meg, függetlenül attól, hogy önök a nemzet kérdésében milyen álláspontot foglalnak el. Elképzelhetik, nemcsak önök (Az elnök ismét csenget.), hanem a kormánypárti oldal is alapvető feladatának tartja a nemzeti érdekek védelmét.
Köszönöm a figyelmet.
