BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Általános vitáról beszélünk, a mai nap ezt a célt szolgálja. Úgy gondolom, nagyon sok értékes gondolat elhangzott, mégis háttérbe szorult a környezet védelméről és a természet védelméről szóló törvény módosításának általános értékelése. Ha egy kicsit a mai állapotoktól hátrébb lépünk, akkor az a sajátos magyar viszonylat látható, amely egyébként Európa nagyobb országaiban már bekövetkezett, máshol éppen ellenkező irányú, hogy egy természeti erőforrások minisztériuma bontakozik ki, amelyben már a vízügy, megítélésem szerint az erdőgazdálkodás jelentős része, a vadgazdálkodás jelentős része és más területek is igen komolyan e törvény által érintettekké válnak.
Ezért hiányolom tehát, nem kétségbe vonva államtitkár úr kormány-felhatalmazását, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter vagy képviselője jelenlétét a vitában. Azért is hiányolom, mert jelentős mértékben érinti azokat a területeket, amelyeket ő felügyel, illetve az ő statútumához tartozik, akkor is, ha előzetesen a kormány egyeztetést hajtott végre, és a kormány nevében nyújtották be e törvénytervezetet.
Helyes-e az az irány, amit magunk elé tűztünk, és amely már korábbi időszakokról is megy maga előtt. E törvény ezt a vonulatot megerősíti, azaz a természet- és környezetvédelem a vízügyön túlmenően számos más, új területet is a maga ellenőrzése alá von, és úgy gondolja, hogy nem elegendő a törvény ereje ahhoz, hogy azok a szigorú EU-s és hazai előírások érvényesüljenek, hanem szervezeti formában mind a központi államigazgatásban, mind a területi államigazgatásban is ennek helyet kell adni. Véleményem szerint, amely lehet, hogy sajátos, a természet- és környezetvédelemnek olyan erős központi és területi igazgatással kell rendelkeznie, amely mentes minden vízügyi, erdészeti, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és egyéb feladatoktól, natúrparkok felügyeletétől, működtetésétől, nem sorolom, mert ez csak zavarólag hat, illetve a kellő erélyes fellépéstől elvonja a figyelmet.
Általánosságban megállapítható, hogy a törvénytervezet kisebbik része az európai uniós jogharmonizációval foglalkozik, nagyobb része olyan, ami régi hiányt pótol, vagy úgy gondolták egyesek, hogy itt az idő, hogy hétéves adósságot helyre tegyenek. Stílusában és tartalmában e törvénytervezetnek nagyon sok pontja van, főleg a zárórendelkezések, valamint az azt megelőző rendelkezések sorában, amelyek olyan jogszabályokra utalnak vissza, amelyeket számokkal, bekezdésekkel, szakaszokkal jelöl, amiből csak a felkészült ember fejti meg, és úgy gondolom, hogy a fideszes hozzászólások erről tettek tanúbizonyságot, hogy a törvény előterjesztője mire is gondol.
Igen lényeges változások jelentkeznek. Milyen időszakban került ez a nagyon fontos törvény benyújtásra, az összes hibájával együtt? Olyan időszakban, amikor tudjuk, hogy az önkormányzatokból, a 3167 önkormányzatból mintegy 40 rendelkezik olyan rendezésiterv-típussal, térszerkezeti tervvel és helyi jogszabálynak minősülő szabályozással, ami felülvizsgált. Most mégis, helyesen, hozzárendeljük, hogy különleges esetekben és meghatározott esetekben zajtérképet és hatásvizsgálatokat kell készíteni. Nagyon helyes! De a kormánynak ahhoz, hogy a szubszidiaritás elve érvényesüljön, gondoskodni kell arról, hogy azok a szintek, amelyek számára a parlamenten keresztül feladatot ad, teljesíteni is tudják. Nem tudják teljesíteni az önkormányzatok, nemcsak ezt nem, hanem a 75 ezer, az Európai Unió által előírt helyi jogszabály felülvizsgálatát sem. Óriási lemaradás van!
Egyrészt tehát fontos, hogy elkészüljenek ezek a helyi szabályozások, másrészt nem tartom elegendőnek azt, hogy lélekszámhoz kötjük. Mondok egy példát: például egy 100 ezres várostól távolabb lévő kistelepülés közigazgatási területén megvalósuló nemzetközi repülőtér zajvizsgálatát, hatásvizsgálatát e törvény alapján nem kell elkészíteni, más törvény előírja ugyan, ugyanakkor szerintem az egész térségre kihatással van, nemcsak a kistelepülésre, hanem a környezetre, az élővilágra és természetesen a nagyvárosokra is. Itt tehát pontosítások szükségesek. Nem csak a közúti közlekedésből fakadó zajártalmakkal van probléma; igen súlyos probléma előtt állunk például a légi kikötők, repterek létesítésénél, ahol ősi magyar szokás szerint minden nagyobb város és falu körzetében létesülni fog regionális repülőtér.
Lényegesnek tartom, és a magyar erdők érdekében szólok, nekem ehhez jogom van: nem tartom helyesnek azt a szándékot és azon jogszabályi megnyilatkozást, hogy az erdőgazdálkodótól, az erdésztől a területet ilyen mértékben elvonva védjük akár a természetet, akár a környezetet, akár az erdőt. Mindannyian tudjuk, hogy a gazdálkodásnak olyan irányúnak kell lenni, amely az értékeket megvédi. Ennek a törvénytervezetnek az indoklásában látható, hogy a védett területek, főleg az erdő tekintetében 10 százalékról 20 százalékra növekszik annak hatása, ahol különleges, különös eljárásokat írnak elő. Milyen időszakban? Olyan időszakban, amikor a tűzifa felhasználása jobban megéri a gazdálkodó számára, mert többet fizetnek érte erőművekben az elégetésre, mint hogy abból akár félkész vagy késztermék készüljön.
(13.00)
Nagyon lényegesnek tartom tehát, hogy létrehozzon, nem e törvény keretein belül, hanem a közeljövőben egy olyan erdészeti, erdőgazdálkodási erdőstratégiát a magyar parlament, a magyar kormány, és azt tartsa is be, amely a legnagyobb területfelhasználás egyik formájának és várhatóan mint újabb, több százezer hektárral bővülő területnek az ügyeit rendezi. E törvény belenyúl a gazdálkodás folyamatába, és ezen keresztül olyan változásokat indít el, ami lehet, hogy éppen e törvény szándékával ellentétes.
Szükségesnek tartom tehát még egyszer hangsúlyozni, hogy ezzel a törvénnyel egy időben, de ezen törvény egyes előírásainak a pontosításával, módosításával is szükséges a természet- és környezetvédelem, az erdészet, az erdőgazdálkodás, az erdő védelme ügyének összhangba hozása és rendezése. Néhány esetben azt látom, hogy túlzott mértékű a ragaszkodás, az igazgatási, a terület tulajdonlási, kezelői jogának a birtoklása és azon keresztül az erdő művelése, a vadászati jog megszerzése, szemben a természet- és környezetvédelem érdekével. Hangsúlyozni kívánom, hogy ez a jogszabály nagyon nagy fontosságú, mégis szükséges, hogy egyes területeken a valósághoz úgy igazítsuk hozzá, hogy lehetővé váljon annak teljesítése.
Beszéltem a rendezési típusú tervekről. A másik ilyen terület a közlekedési hálózat fejlesztése. Az egyik lábbal vagy ugyanazzal a lábbal nyomjuk a féket és nyomjuk a gázt. Nemrégiben fogadtuk el a gyorsított, egyszerűsített eljárással történő gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztést, ahol tiltakozásunk ellenére olyan formákat is lehetővé tesz ez a szabályozás, ami leegyszerűsíti a folyamatot; itt pedig - nagyon helyesen - azt mondjuk, hogy nagyon lényeges, hogy minden ilyen beavatkozást megelőzően elkészüljenek a hatásvizsgálatok.
Vajon e törvénynek elkészült-e a hatásvizsgálata? Ki tudja, ma tudja-e mérni valaki, az előterjesztő, a kormány, hogy ennek milyen hatása lesz? Milyen gyorsasággal valósulhatnak meg azok a projektek, ahol az európai uniós benyújtásnak az a feltétele, hogy készüljön - nagyon helyesen - hatásvizsgálat?
Tisztelt Ház! Az általános vitánál tartunk. Ez a törvény nagyon sok olyan területet érint, ami nem az EU-jogszabályokkal, -harmonizációval függ össze, belenyúl más területek szabályozásába. Nagyon sok módosítással, pontosítással és újabb jogi szabályozások előterjesztésével alakítható ki a helyes arány, és a helyes hangsúlyok meghúzásával javítható vagy megállítható a magyar természet- és környezetvédelmi romlás mértéke. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
