DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Időszerűen módosítjuk a törvényt, hangzott el a többségi vélemény szerint. Szeretném megjegyezni, hogy időszerűen és harmonizációs céllal az elmúlt időben többször is módosítottuk. Ennyit az időszerűségről.
Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság az előttünk lévő törvényjavaslatot - amely egyszerre kívánja módosítani, harmonizálni a környezetvédelem szabályairól szóló törvényt, illetve a természetvédelemről szóló törvényt - valóban megtárgyalta, és azt kisebb számú vélemény, de nagyobb számú részvétel mellett a kormánypárti többség sajnálatos módon általános vitára alkalmasnak tartotta, miközben az ellenzék részéről megfogalmazódott, hogy nagyrészt nem EU-jogharmonizációs célokat szolgál, hanem egészen mást, amiről mint bizottsági előadó nem tudok hosszasan szólni, de néhány dolgot azért szeretnék kiemelni.
Nem értjük, hogy mi indokolja ennek az anyagnak a sürgősségét, ha csak az nem, amit úgy fogalmaztunk meg, hogy sok és hibás anyagrész található benne. Ha alaposabban átolvassuk, akkor az is kiderül belőle - mint már említettem -, hogy nem az EU-jogharmonizáció, tudniillik a jogharmonizáció nem azt jelenti, hogy egy az egyben átveszünk dolgokat, mert azt a szabályozást, amely ma nálunk szigorúbb, nem biztos, hogy fel kell puhítani. Ezért is látszik ebből az anyagból egyértelműen az, hogy a háttérben lobbiérdekek húzódnak meg, amely lobbiérdekek elsősorban az infrastruktúra-fejlesztés és a területfejlesztés teréről érkeznek, és a tárca ezeknek kíván megfelelni. Ennek aztán az lesz a következménye, hogy az eddigi jó vagy keménynek is mondható szabályozásunkhoz képest a környezetvédelmi jogszabályon jelentős puhítást szeretne végrehajtani a kormány. Jó példa erre az, hogy amíg eddig környezetvédelmi hatásvizsgálatra volt szükség, ezután a vizsgálandó terveket, programokat a miniszter rendeletben fogja meghatározni, míg ezt eddig törvény szabályozta.
Sőt, a kormány most már a környezetvédelmi tanácsokat is a saját szárnyai alá akarja vonni azzal, hogy azok működési szabályait és azok kereteit meghatározza. Talán megfeledkeztek arról - vagy talán nagyon is nem -, hogy a tanács nem a minisztérium szerve. Az is nyitott kérdés maradt, vajon miért nem mutatják be a hivatkozott és kapcsolódó EU-rendeleteket és irányelveket. Jó volna látni, hogy hol kapcsolódunk azokhoz. Valószínűleg azért nem látjuk ezeket, mert nincs kapcsolódás.
Tisztelt Képviselőtársaim! A természetvédelmi törvény módosításánál még nagyobb a zavar, egyrészt a fogalmi meghatározás vagy teljesen rossz és tudománytalan, vagy pedig hiányzik. Azt gondolom, az egyiket pótolni kell, a másikat pedig javítani. Mi az, ha nem lobbiérdek, ha ezek után a vadászható állatfajokat rendelet határozza meg? Ez vajon kinek az érdeke, illetve miért nem lehet ezt törvényben szabályozni? Mint ahogy az sem érthető, hogy miért nem a természetvédelem határozza meg az ökológiai vízmennyiséget, és a vízügy biztosítja ehhez a vizet, tudniillik mind a ketten ehhez értenek a legjobban. Ha így történik annak idején, akkor talán soha nem következik be Bős. Azt hiszem, nem kell ecsetelni azokat a károkat, amelyek ebből keletkeztek. Az is furcsa, hogy a védetté nyilvánítást ezután rendelettel kívánják megoldani. Talán úgy lenne jó, ahogy eddig volt.
Államtitkár úr beszélt a natúrpark kérdéséről, ami a bizottsági ülésen is felmerült. Nem hiszem, hogy attól lesz valami natúrpark, ha a miniszter megengedi a használatát, viszont a fogalom a törvénybe még csak véletlenül se kerül be, tehát nem mondja meg, hogy mi a natúrpark. Államtitkár úrtól természetesen el lehet fogadni azt, amit az előbb mondott, hogy mi a natúrpark, amely a határon átnyúlik - egyébként a nemzeti park is átnyúlik a határon -, de a natúrpark ettől még nem lesz benne a törvényben. Attól, hogy a miniszter megengedi a használatát, a natúrpark törvényi szabályozása még nem lesz meg. Néhány ember natúrparkot szeretne csinálni a Szigetközből, mert valljuk be, picit erről van szó, ezért szeretnék ezt a semmit érő mondatot a törvénybe betenni.
Azt is sajnálattal kell megállapítani, hogy puhít a védett és a szigorúan védett kategórián is. Az sem érthető, hogy a gazdasági miniszter az ökológiai folyosó kijelölésénél miért jelenik meg, miért kellett őt ide bevonni a nyilvánosság és a civil szervezetek helyett.
Mit keres itt a törvény helyett a több tucat rendelet, illetve miért nem mutatják be, hogy miről van szó? A hatályba léptetésnél tapasztalható kétnapos különbség - július 18. helyett július 20. - pedig a kapkodásra, az oda nem figyelésre, illetve ki tudja, hogy mire vezethető vissza. Nem hiszem, hogy a hatályba léptetésnél különbséget kellene tenni két nap miatt, és lehet, hogy pont péntek, szombat, vasárnapra esik ez a két, illetve így három nap.
Az észrevételeinket, mint mindannyiszor, most sem vették figyelembe, így a törvényjavaslatot 11 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartották mindazok, akik a lobbistáknak és a puhítóknak szeretnének eleget tenni a környezet- és a természetvédelem ellenében születő módosításnál.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
