DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Igen tisztelt Ház! Valóban igaz lehet az a mondás, annak a mondásnak egy része, amit Orosz képviselő úr mondott, hogy egyszerre több érdeket kell kiszolgálni. Azonban azt gondolom, hogy minden környezetvédelmi és minden természetvédelmi törvénynek egyszerre hármas célt kell szolgálni. Mégpedig egyúttal kell szolgálni a ma élő emberek érdekét, egyszerre kell szolgálni azoknak az érdekét, akik utánunk jönnek; ezt nagyon sokszor úgy szokták megfogalmazni, hogy unokáinktól örököltük a földet. És egyszerre kellene talán azt a célt szolgálni, amikor a természeti értékeket védjük meg és azoknak az érdekeit. Azt gondolom, hogy ebben a kettős törvényjavaslatban - ezt úgy szoktuk fogalmazni, hogy salátatörvényben, ami jelen esetben igaz is, egy zöld törvény, ami egybefügg, és együtt jöhet a Ház elé - ez most nem valósul meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat, mint államtitkár úr is elmondta, és többen megfogalmazták már, egyszerre kívánja harmonizálni a környezetvédelmi és a természetvédelmi törvényt, a jelenleg hatályos két törvényünket. Némiként ellentmondásos az, hogy ezt már többször megtettük, és olyan uniós határozatok, irányelvek is bekerültek most a jogharmonizációba, amelyek néhány éve érvényben vannak, mégsem kerültek eddig a jogharmonizáció cím alatt a törvénybe, amikor módosítottuk. Az sem titok, hiszen elmondta államtitkár úr a környezetvédelmi bizottság ülésén, hogy nemcsak jogharmonizációs célokat kívánnak szolgálni, hanem néhány olyan dolgot is a helyére szeretnének tenni, ami eddig nem volt a helyén.
Vajon miről van itt szó, amikor azt mondom, hogy nemcsak jogharmonizációról van szó? Arról, hogy nem elsősorban a jogillesztés a cél, még akkor sem egyébként, ha a zajjal kapcsolatban azt lehetne mondani, hogy a zajrendelet átvétele, illetve a törvényünkbe való beillesztése egyértelműen harmonizációt szolgál. Majd be fogom mutatni, hogy mennyire nem így van a zajnál, és akkor rá fogunk jönni, hogy miért is nem harmonizációval kapcsolatos ez a módosítás, amit most teszünk.
Sokkal inkább az derül ki számomra, hogy a harmonizáció leple alatt még utoljára a csatlakozás előtt szeretne a kormány lazítani, puhítani azért, hogy megfelelhessen különböző lobbiérdekeknek. Amikor Orosz képviselő úr arról beszélt, hogy mindenki jól járjon, akkor nem tudom, hogy miért éppen a környezet szempontjából, a természet szempontjából ellenérdekelt lobbinak kellene engedni e törvény módosítása kapcsán. S nem értem, hogy ha már ezt meg kell tenni, akkor miért éppen a környezetvédelmi tárca terjeszti be, miért nem a gazdasági tárca, ha már szeretne beleavatkozni bizonyos dolgokba, ami egyébként a környezet és természet ellenére van.
Sajnos, ez a tendencia mind a két törvénynél kiderül és egyértelmű. Ha ez nem így lenne, akkor azt gondolom, nyugodt szívvel bemutatta volna a tárca azt, hogy milyen határozatokhoz, irányelvekhez kapcsolódunk, és ez a kapcsolódás gyakorlatilag miben jelentkezik. (Dr. Kis Zoltán felmutat egy iratot.) Mert ezt nem mutatták be. Államtitkár úr ugyan most ezt mutatja nekem, de ha bemutatta volna ezt korábban, akkor lehet, hogy az a furcsa helyzet állt volna elő, hogy lehet, hogy az EU-ban talán tényleg így van, de azt is tudjuk, hogy a tagországokban és azok széles körében az a gyakorlat, hogy az EU-irányelvekhez képest szigorúbb szabályozás lehet, lazább és puhább nem. És bizony ezzel a tagországok élnek is.
Nos, tisztelt képviselőtársaim, akkor, amikor mi jó szabályozással rendelkezünk, szigorú és erős szabályozással rendelkezünk, joggal merül fel a kérdés, hogy miért, kinek az érdekében kell nekünk lazítani, puhítani. Semmi sem indokolja, és, még egyszer mondom, ezt megtehettük volna már az elmúlt 3-4 évben, amikor jogharmonizáció címén törvényt módosítottunk. Nagy kár, hogy ez most így történt, hogy önök lazítanak, illetve puhítanak, mert ezzel a környezet- és a természetvédelem pozíciója, az egyébként eddig sem túl erős pozíciója tovább romlik. (Dr. Józsa István: Nem így van!) Igen tisztelt képviselőtársam, majd önnek is lesz lehetősége, hogy kifejtse, így van-e vagy sem.
Miközben az Európai Közösségek tervek és programok vizsgálati irányelvéhez kapcsolódunk, tudnunk kell, hogy a környezeti hatásvizsgálatot mi már ennek szellemében alkottuk meg jó néhány évvel ezelőtt, és alkalmaztuk is egyébként sikeresen. Az más kérdés, hogy például amikor az autópályákról volt szó, a kormány egyszerűen ezzel a lehetőséggel, bár ez nem lehetőség, hanem a törvényi kötelezettségével nem élt, és nem mutatta be ezeket a hatásvizsgálatokat. Ez már egy másik probléma, de ezzel mi, azt gondolom, már éltünk.
Hiába hivatkozik az indoklás arra, hogy ez a joganyag a fenntartható fejlődés érdekében alkottatott meg; lehet, hogy ez így van, de ha a miénk erősebb, akkor talán a fenntartható fejlődésünk is picit jobb vagy picit előrébb járunk. Ennél azonban sokkal fontosabb az, hogy a hatályos környezeti hatásvizsgálat, értékelés és elemzés konkrétabb, erősebb, és jobban szolgálja a fenntartható fejlődést, mint a javasolt módosítás. Miért akkor az igyekezet a módosításra? Valakiknek, mégpedig a környezetvédelemben, mint már annyiszor említettem, ellenérdekelteknek megfelelésképpen leszűkítik azt a kört, ahol környezeti hatásvizsgálatot kell folytatni.
(11.30)
Helyette külön jogszabály alapján, tehát nem törvényileg garantáltan, csak környezeti vizsgálatot kell folytatni. Ez olyan, mint a vajas kenyér meg a vaj és a kenyér külön-külön: némi különbség van köztük.
De ezen túl még azt is külön jogszabály dönti majd el - erről mit sem tudunk -, hogy hol kötelező és hol kell majd ezt alkalmazni. Tehát ezt is beírják a törvénybe, hogy külön jogszabály, de majd még az is el fogja dönteni, hogy hol szükséges és hol kell. Nos, ezek után mondja még valaki azt, hogy a módosítás után a törvény jobban szolgálja az egészséges ember környezethez való jogát, mint teszi azt a hatályos törvény. Tehát ez az első olyan puhítás, ami mi lenne más, mint nem könnyítés, hiszen kimaradt a környezeti hatásvizsgálat alól többek között a regionális terveknek a tömege, a társadalmi-gazdasági tervek és a területfejlesztési koncepció is. Vajon miért?
Itt aztán az a gyanú is felmerül, ami a természetvédelmi törvény módosításánál testet is ölt, hogy az infrastrukturális fejlesztéseknek szeretnének tág kaput nyitni, és az engedélyeztetést gyorsítani, egyszerűsíteni, az útból eltenni azokat, akik eddig a környezetvédelem érdekében úgymond elvszerű lépéseket, illetve hatásvizsgálatokat kértek. Annyit azonban még meg kell jegyezni, hogy olyan esetben szünteti meg a hatásvizsgálatot - ezt a javaslat szövege fogalmazza meg, tessék jól elolvasni -, amikor azt mondja, hogy a környezetre várhatóan jelentős hatással bíró terv, illetve program készül.
Tisztelt Képviselőtársaim! Vajon hol kell csinálni hatásvizsgálatot, ha nem abban az esetben, ha a környezetre várhatóan jelentős hatással bíró terv és program készül? Miközben ezt megfogalmazzák, eközben a hatásvizsgálat alól kiveszik ezeket a területeket, ki tudja, hogy miért.
Továbblépve - és mielőtt a zajjal kapcsolatos szabályozásnak az ellentmondására is fölhívnám a figyelmet, miközben valóban igaz, hogy a zajtérképek és a zajjal kapcsolatos szabályozás valóban egy EU-harmonizációs igény, azt így kell beépíteni, de ott is van egy hatalmas ellentmondás, és mindjárt felhívom erre az önök figyelmét -, a kormány most már az Országos Környezetvédelmi Tanács belső életébe is beleavatkozik: szűkíti a hatáskörét - nem tágítja, szűkíti, igen tisztelt képviselőtársam -, amikor azt mondja, hogy a feladatait a kormány által meghatározott szabályok szerint látja el.
Eddig törvény szerint látta el, most a kormány szerint látja el; a kormánynak pedig, ha úgy tetszik, akkor ilyen szabályokat hoz, ha úgy tetszik, olyat hoz, és nem hozza be a Ház elé. Tehát ha ez tágítás, akkor ez egy furcsa értelmezés valószínűleg - szerintem ez szűkítés. Tehát nem úgy, mint eddig, hogy törvény szerint születnek, hanem a kormánynak mintegy a kinyújtott karja, azt szeretné legalábbis a kormány, hogy a tanács az legyen, pedig tudtommal - és az államtitkár úr szerint is így van szerintem - a kormány tanácsadó testülete a tanács. Mire föl vajon ez a durva beavatkozás? Nem tudni.
Aztán azt sem értem igazából, hogy amikor a tanács feladatai között azt sorolják föl, hogy az iparfejlesztéssel kellene foglalkozni. Megszűnt ezek szerint a gazdasági bizottság, a gazdasági tanácsadó testület? - vagy én nem is értem igazából. Ha környezetvédelmi háttériparról van szó, akkor azt meg kell fogalmazni. Iparfejlesztéssel a Környezetvédelmi Tanács? Bocsánatot kérek, de akkor összekeverünk valamit. Én azt gondolom, hogy ha rá lehet bízni a környezetvédőkre a vasútfejlesztést és a közútfejlesztést, biztos vagyok benne, hogy környezetbarát vasút- és közútfejlesztés lesz, és ez nagyon helyes is lenne - csak lehet, hogy mindannyiunk ahhoz ért, amelyik területen van. (Dr. Kis Zoltán közbeszól.) Így van.
Amennyiben a környezetvédelmi háttériparról van szó, ahogy itt az államtitkár úr kérdezi... (Dr. Kis Zoltán egy papírra mutat.) Nincs odaírva, államtitkár úr, akkor be kell írni, módosítani kell az indítványt. Én olyan türelmesen végighallgattam önt, nem tudom, hogy ön miért nem tud végighallgatni. Nincs benne, államtitkár úr, de szívesen meditálhatunk ezen később is - nincs benne, olvassa el!
Még mielőtt itt az államtitkár úr beszólása kapcsán elfelejteném a zajjal kapcsolatos szabályozást: nos, tisztelt képviselőtársaim, itt is könnyítünk ám egy nagyot, mielőtt még azt gondolnánk, hogy EU-harmonizációt csinálunk. Kíváncsi vagyok, hogy az államtitkár úr ismeri-e az eredeti szöveget, mert ha ismeri, és ezek után is azt mondja, hogy a zajnál nem csinálunk semmi olyan dolgot, ami rontja az eddigi szabályozást, most akkor egy kicsit szomorú vagyok. Nézzük, hogy miről van szó!
Igen tisztelt Képviselőtársaim! A VI. fejezet, az eredeti törvényjavaslat VI. fejezete a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatainál a 47. § e) pontjában a következőt mondja - és most tessék figyelni - ahhoz képest, amit a javaslat tesz: “A lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, településüzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj, rezgés és légszennyezés elleni védelem.”
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a pont megszűnik. E helyett a pont helyett jön, amit úgy hívnak báránybőrbe bújtatott farkas képében, hogy EU-jogharmonizáció. Nos, nézzük akkor, mi is került most be a törvénybe: “A légszennyezés, a zaj és rezgés elleni védelem a külön jogszabály alapján, stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzat esetében a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervek.”
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Százezer fő fölött kell ezt megtenni. Tessék mondani, a háromezer, négyezer, tízezer, ötvenezer fős falvakban, illetve városokban mi lesz a zaj-, légszennyezés- és rezgésvédelemmel? Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kiemelték! Arcátlan módon kiemeltek innen egy olyan paragrafust, egy olyan pontot, ami igenis fontos védelem volt - hiába rázzák a fejüket, én azt gondolom, hogy egyébként onnan nincs véleményalkotási mód, igen tisztelt hölgyeim és uraim, de hiába rázzák a fejüket, ez a pont kikerült onnan. Tehát lehet vitatkozni, ez a pont nincs benne. Ezek után a százezer fő fölötti településen kell zajtérképet készíteni, és ez a pont eltűnt, mert ehelyett hozták be az új pontot.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ugye, a különbség jól érzékelhető az eredeti és az új javaslat között? Eddig kötelező feladata volt az önkormányzatnak a zaj elleni védelem, és a lakossági, illetve a közszolgálati zaj elleni védelem is benne volt ebben; most egyrészt nem kötelező, másrészt olyan zajtérképet kell készíteni, amit majd egy önálló, új rendelet ír elő, amiről azt sem tudjuk, hogy mi az.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ez a dolognak az egyik része. Másrészt, és én azt gondolom, hogy... - na, erre mondta azt Nyul képviselő úr, hogy ez megnyugtató, ami most történik. Nyul képviselő úrnak az egészségügyi bizottságba üzenem, hogy ha neki az megnyugtató, hogy ezek után a településeken élőket a környezeti zajtól nem védi meg semmi, legalábbis törvényi szinten kiemeltük, akkor ez egy eléggé furcsa egészségügyi bizottsági hozzáállás. De lelke rajta, én azt gondolom, hogy ezek a fontos kérdések, és nem pedig ha csak átsiklunk rajta.
Talán az lehet a probléma, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy az utóbbi időben a településekről - és ez legyen kisváros vagy falu - nagyon sokan keresnek meg, és panaszkodnak arra, hogy a szomszédban, két házzal odébb diszkó, kocsma van, és egyéb olyan zajok szűrődnek ki, amit az önkormányzat nem képes megakadályozni.
Nos, tisztelt képviselőtársaim, most teszünk egy lépést: törvényileg garantáljuk azoknak, akik a zajt eredeztetik, hogy innentől kezdve nincs semmi probléma, a zajt továbbra is el kell viselni azoknak, akik eddig elviselték, most már törvényi garancia is van arra, hogy az önkormányzatnak egyébként nem kell közbelépni, ahogy ezt nagyon sokszor nem is tette meg sajnálatos módon. Nagyon sok embernek pszichés és egyéb problémát okozott úgy, hogy a nap egyetlenegy órájában nem tudtak békésen és nyugodtan ott élni, mondjuk, egy szép kertes házban, mert a szomszédban egy - még adott esetben szabálytalanul üzemelő - kocsma ment, ahol egész nap bömböltették a zenét.
Szeretném jelezni, hogy eddig ez a törvényben benne volt, hogy ezt az önkormányzatnak kötelessége megoldani, most ezt kiemeltük. Államtitkár Úr! Kiemeltük! Akkor tessék módosítani, tisztelettel, de amiről ön tartotta a tájékoztatót, az, biztos vagyok benne... (Dr. Kis Zoltán: Szabálysértési törvény!) Jó, hát láthatólag nem akarja hagyni az államtitkár úr, hogy elmondjam végig - azért írtam is le, hogy ne csak szabadon legyen, mert számítottam ilyenre, hogy akkor tudjak a vezérfonalnál maradni.
Tisztelt Államtitkár Úr! Nincs benne, de ha szeretné, hogy benne legyen, akkor én módosító indítványt adtam be, tessék szíves lenni támogatni, ha nem, akkor a kormánypárti oldalról módosító indítványokkal megerősíteni, és akkor, én azt gondolom, hogy ez jó lesz. A személyes megtámadtatást én kaptam, nem ön.
Tisztelt Ház! Én úgy látom, és ezért kértem a vezérszónoki felszólalás mellett ismét felszólalási lehetőséget, mert hiszen salátatörvényről lévén szó, ez olyan salátatörvény - nem negatív értelemben mondom -, hogy nem lehet, azt gondolom, egy szuszra elmondani a dolgokat. A tizenöt percet kihasználva természetesen a természetvédelmi törvénybe is bele fogok fogni, de ott is olyan dolgok vannak, ami messze nem úgy van, ahogy az expozéban hallottuk - de erre is kitérek, amennyire az idő engedi, tisztelt képviselőtársaim.
A természetvédelmi törvény módosításánál semmivel sem jobb a helyzet, mint a környezetvédelmi törvénynél, sőt, igen tisztelt képviselőtársaim, maga az előterjesztő elismerte, és ez az a szakasz, ahol az előterjesztő bevallotta, hogy nemcsak jogharmonizáció történik, hanem ennek leple alatt becsempészett néhány apróbb - szerinte apróbb, de egyébként komoly és jelentős - módosítást.
Én azt gondolom, hogy ugyanaz érvényes, mint amit a környezetvédelmi törvénynél elmondtam: ezek a határozatok, közösségi irányelvek már akkor is éltek, amikor a törvényeket alkották egyébként még két ciklussal ezelőtt, már akkor is volt olyan rendelet és irányelv, ami élt, és az azóta megszületett irányelvek és határozatok pedig az eddigi módosításkor is léteztek, tehát be tudtuk volna építeni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy dolgot mondok el, mert azt hiszem, hogy annyi fér bele, ez pedig az egyed. Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, ennek a törvényjavaslatnak a legnagyobb szégyene az egyed. Olvassák el, miről szól az egyed! Egyébként ha, mondjuk, azt mondták volna, hogy ebbe az ember nem tartozik bele, mert ilyenkor bele szokták tenni, az egy nagyon megnyugtató dolog lett volna; ha pedig az embert is beleértik, akkor egyszerre örülök és egyszerre vagyok szomorú, tudniillik ha benne van az ember, akkor annak minden fejlődési alakja benne van, akkor innentől kezdve a magzat kérdése megoldódott, ezért csak gratulálni tudok, ha így gondolják - egyébként egy természetvédelmi törvénybe az embert nem szoktuk beemelni. De annál egy kicsit szomorúbb vagyok, tisztelt képviselőtársaim, hogy, mondjuk - és ezt még majd kifejtem részletesebben a következőkben -, egyed az is, ami az egyedből készül.
Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez éppen olyan fából vaskarika, mint ez a törvénymódosítás, ennek a két törvénynek a módosítása EU-jogharmonizáció címén. Olvassák el az egyedet, és az egyed az a fénykép, amivel a kormány dicsekedhet ezen két törvény módosítása kapcsán (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) egy törvényjavaslat keretén belül.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
(11.40)
