GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha valaki a Ház munkájába menet közben kapcsolódott be a mai délelőtt folyamán, és nem látta a Kis Zoltán államtitkár úr által elmondott expozét, vagy például nem hallotta a bizottsági véleményeket, vagy például nem hallotta a Szocialista Párt frakciójának álláspontját ismertető Orosz Sándor képviselőtársam vezérszónoklatát, akkor könnyen azt gondolhatná, hogy nagyon nagy bajban van a hazai környezet- és természetvédelem, mert a szocialista-liberális koalíció már megint egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely nem a zöld érdekeket, nem a környezetvédelmi szempontokat képviseli. Ezen túl, ha Pap János képviselő úr minden egyes mondatát és szavát elhinné a gyanútlan tévénéző, akkor azt is gondolhatná, hogy a kormány képviselője, az államtitkár úr azzal a két meglehetősen higgadt hangú közbeszólásával, amellyel az előttem szóló képviselő úr tárgyi tévedéseit javította ki, mintha meg akarta volna akadályozni azt, hogy hányattatott sorsú képviselőtársam elmondja a véleményét erről a törvényjavaslatról. Nos, mindez nincsen így, és hogy mennyire nincsen így, azt alátámasztják egész egyszerűen a tények, a törvényjavaslat szándéka, céljai és a törvényjavaslat ezzel összhangban lévő tartalma.
A helyzet az, hogy ha jól emlékszem, a környezetvédelmi bizottság ülésén mondta azt az előttem szóló Pap János képviselő úr, hogy ez a törvényjavaslat olyan, mint a diákcsemege, az ő véleménye szerint: látványos dolog, de amikor az ember elkezdi enni, akkor kiderül, hogy ez vagy az avas benne, és már nem jó. Nem gondolom, hogy ez így lenne, de hogy a képviselő úr által, illetve - az eddig megismert ellenzéki véleményekről beszélhetek általában - az ellenzék által elmondottak engem emlékeztetnek a diákcsemegére, az bizony így van, mert abban sok minden van, egymással nem összefüggő dolgok. Így például rácsodálkozhatunk arra, hogy az önkormányzati bizottság fideszes képviselője, aki az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményét ismerteti, ő az önkormányzati bizottság ellenzéki kisebbségi véleményének ismertetésekor többször elmondja azt, hogy bizony, EU-jogharmonizációs szempontból fontos passzusok vannak ebben a törvényjavaslatban. Én nem számoltam hat után, hogy Pap János tizenöt perc alatt hányszor mondta el azt, hogy ennek a törvénynek nem az alapvető célja az EU-jogharmonizáció és nem ezt célozta meg, mert igazából hat után már nem tartottam érdemesnek számolni.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat, ahogy ez itt korábban elhangzott a vitában, két törvényt módosít, a környezet védelmének általános szabályairól, illetve a természet védelméről szóló törvényt. Ha megnézzük azt, hogy a tények szerint mi indokolja a törvények módosítását, akkor el kell azt mondani, hogy az Európai Közösség tervek és programok vizsgálati irányelvét 2004. július 21. előtt a tagállamoknak a nemzeti jogba át kell ültetniük. Tehát a Pap képviselő úr által elmondott véleménnyel ellentétben igenis nagyon konkrét és nagyon komoly jogharmonizációs kényszer van. A tervek és programok vizsgálati irányelvet azzal a céllal alkották meg, hogy előmozdítsák a fenntartható fejlődést a környezeti szempontoknak a környezetre jelentős hatást gyakorló tervek, illetve programok kidolgozásának és elfogadásának folyamatába történő beillesztésével.
Ha megnézzük azt, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat a környezet védelméről szóló törvényt hogyan módosítja, akkor talán a legfontosabb két dolgot kiemelni, amelyről itt a vitában már korábban esett szó. Az egyik a környezeti vizsgálat kereteinek megteremtése, a másik pedig a vitában többször előkerült zajcsökkentés kérdése. A környezeti vizsgálat bekerülése a magyar környezetvédelmi jogba egy új jogintézményt jelent: a környezeti vizsgálat az új szabályozás hatálya alá tartozó, ahogy a törvény szövege fogalmaz, várhatóan jelentős környezeti hatású tervek és programok kidolgozási, egyeztetési és jóváhagyási folyamatába fog illeszkedni.
Ezzel kapcsolatban az előttem szóló Fidesz-vezérszónoknak meglehetősen sarkos álláspontja az volt, hogy ez az új környezeti vizsgálat, mint új jogintézmény, ez a meglévő, a magyar környezetvédelmi jogban erre vonatkozó más jogintézmények felpuhításával lenne egyenlő. Tudjuk azt, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálat rendszere 1995 óta, illetve ezt követő és ezt megelőző kormányrendeletekben már ismert volt. Az az irányelv, amelynek a bevezetését ez a mostani törvényjavaslat megcélozza, e közé a két rendszer közé illeszthető, ékelhető. Itt nem arról van szó, hogy felpuhítás történne, nem arról van szó, hogy megszűnne egy már létező jogintézmény, hanem arról van szó, hogy megjelenik egy új jogintézmény, egy olyan, amely azokban az esetekben, amelyekben nem normatív szabályozás történik, tehát nem törvényjavaslat, nem rendeleti szabályozás vagy nem egy konkrét beruházás egyedi környezeti hatásainak vizsgálatára vonatkozik, amikor is a hivatkozott környezeti hatásvizsgálatot kell lefolytatni, hanem programok, tervek, átfogó koncepciók környezeti értékelését, környezeti hatásainak a vizsgálatát célozza meg. Ez egy olyan intézmény, amely jelen idő szerint hiányzik a magyar jogrendszerből, tehát ennek a beillesztése nem felpuhítja a vonatkozó hatályos magyar jogrendszert, hanem kiegészíti, ha tetszik, cizellálja.
Ez nagyon fontos ügy, gondoljunk konkrét példákra. Hosszan lehetne ezeket sorolni, nekem most csak egy jut az eszembe: nem is olyan régen interpelláltam az informatikai és hírközlési miniszter urat a posta átszervezésének ügyében, és most, ha erről a törvényjavaslatról beszélgetünk, akkor eszembe jut az, hogy adott esetben, ha néhány évvel ezelőtt létezett volna már hasonló jellegű jogintézmény a magyar jogban, akkor könnyen lehet, hogy nem fordulhatott volna elő vagy nem fordulhatott volna elő olyan könnyen az, ami megtörtént az előző kormányzati ciklus ideje alatt. Arra gondolok, hogy a posta logisztikai átszervezése úgy történt meg, hogy azt a nem elhanyagolható szempontot, hogy a teljes magyar postai szállítás áthelyezése megtörténik a posta átszervezésével vasútról közútra egyetlenegy döntéssel, nos, lehet, hogy nem történhetett volna meg az, hogy egy ilyen súlyú döntést, amely egyáltalán nem volt tekintettel környezetvédelmi szempontokra, meg lehetett hozni úgy, ahogy meghozták, vagyis tekintet nélkül a környezetvédelmi szempontokra.
A másik eleme a környezetvédelmi törvény módosításának az a Pap János képviselő úr által szintén meglehetősen negatív megközelítésben tárgyalt zajügy volt. A zajcsökkentés érdekében stratégiai zajtérképek, valamint erre épülő intézkedési tervek kidolgozásának kötelezettségét írja elő a nagyvárosi agglomerációkra és a forgalmas közlekedési létesítményekre ez a jogszabály. A Szabad Demokraták Szövetségének meggyőződése szerint helyes ez a cél, hiszen itt nem történik más, mint az, hogy ez a szabályozás egy új helyzetet, gyakorlatilag egy esélyegyenlőséget jelentő helyzetet teremt a környezeti zajra vonatkozó információkhoz való hozzájutáshoz. (Balsay István: Elméletileg!) Ez pedig, azt gondolom, bekiabáló képviselőtársaim véleményével is minden bizonnyal megegyezik.
A módosítás, ha a részleteibe is beletekintünk, tulajdonképpen pontosítja a jelenleg fennálló önkormányzati kötelezettségeket azzal, hogy nagyobb települések esetében ezeket a feladatokat a környezeti zaj tekintetében stratégiai zajtérkép és zajcsökkentési intézkedési terv formájában kell elvégezni. Ezért ezzel a törvénymódosítással a környezeti zaj kezelésére vonatkozó, az úgynevezett zajos irányelvben foglalt feladatokat az önkormányzatok részére a valójában már meglévő kötelezettségek zajterhelés kezelésére vonatkozó formáját kell meghatározni, illetve a részletes szabályozás kidolgozására történő felhatalmazást kell előírni.
(11.50)
Ahogy azt többen elmondták, és én is említettem korábban, a törvényjavaslat módosítja a természet védelméről szóló törvényt is. Ennek egyik legfontosabb pontja, hogy a természetvédelem alaptörvényében hozunk létre felhatalmazó rendelkezést az európai jelentőségű természetvédelmi területek kijelölésére. A módosítással az eddigi védetté, illetve fokozottan védetté nyilvánítás ténye mellett más természetvédelmi jogi státus is feltüntethető lesz a tulajdoni lapon, mint például a Natura 2000 területek, az ökológiai zöldfolyosók, amelyekre speciális természetvédelmi rendelkezések vonatkoznak. És ahogy az korábban szóba került, a kártalanítási szabályokkal kapcsolatban is van egy fontos változás. A kártalanítási szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés is módosul, és ennek az a célja, hogy ne csak a földtulajdonosok, hanem a földet használók is igénybe vehessék a kártalanítást, így a tényleges károsult számára legyen rendelkezésre álló az igényérvényesítési lehetőség.
Természetesen azt gondolom, hogy mindaz, amit Orosz képviselő úr ebben a tekintetben elmondott, miszerint itt fontos garanciális feltételeknek kell megfelelni az új jogi szabályozásnak, az természetesen igaz. Ebben egyetértünk.
Itt a vezérszónoklat vége felé, már csak azért is, mert úgy hozta a sors, illetve a parlamenti szokásjog, hogy az előttem szóló képviselő úr a legnagyobb ellenzéki párt véleményét ismertette, és utána van lehetőségem felszólalni, még itt a végén szeretnék kitérni egy konkrét érvre, amely Pap János képviselő úr hozzászólásában többször elhangzott. A képviselő úr egyik alapvető állítása az volt, hogy a törvényjavaslatnak nem a jogharmonizáció, az EU-jogharmonizáció a legfontosabb célja, hanem mindenféle más, ködös, nehezen megfogható vagy esetleg jól körülírható gazdasági lobbiérdekeknek a képviselete. Ezt többek között azzal kísérelte meg alátámasztani a képviselő úr, hogy azt mondta: a kormány, a kormány minisztere, a kormány államtitkára, vagy a környezetvédelmi bizottság ülésén is elhangzott ez, az ott megjelent minisztériumi tisztségviselő nem mutatta be a vonatkozó irányelveket és a vonatkozó európai előírásokat.
Na most, Pap János, aki legjobb tudásom szerint több időt töltött el a köztársaság Országgyűlésében, mint jómagam, és ezért jóval nagyobb törvényhozói rutinnal rendelkezik, bizonyára pontosan tudja, hogy egy törvényjavaslat szövegében a törvényjavaslat normaszövege és annak az indokolása található meg. Ilyen esetekben a hivatkozott különböző európai irányelvek mellékletként vagy bármilyen más formában való becsatolása meglehetősen idegen lenne a magyar törvényhozás szokásaitól. De természetesen ezek az irányelvek hozzáférhetők, és én azért is hallgattam csodálkozva a képviselő urat, mert sokkal nagyobb rutinnal rendelkező, a környezetvédelem területén működő politikusként minden bizonnyal nálamnál sokkal jobban is ismeri ezeket az irányelveket, és tudja, hogy melyek ezek az irányelvek.
Felszólalásának a végén hosszasan kifogásolta az egyed meghatározását a most előttünk fekvő törvényjavaslatban, és hogy mennyire nincsen igaza ebben a dologban, azt gondolom, ez általánosításra is kiváló lehetőséget teremt a kívülálló, elfogulatlan szemlélő számára abban a tekintetben, hogy vajon a vezérszónoklat és általában a kifejtett ellenzéki kritikának az egésze mennyire hiteles. (Balsay István: Az SZDSZ véleményéről beszélj!) Ugye… (Balsay István: A vezérszónoklatot kell elmondani!) A parlamenti vita, tisztelt képviselő úr, az bizony ilyen, hogy egymás hozzászólásaira reagálunk… (Dr. Pap János: Nincs vélemény!)
A véleményünk az, tisztelt képviselő urak, ha megengedik, akkor elmondom, hogy önök által is ismert a Tanács 92/43-as irányelve, amely szabályozza, definiálja azt a fogalmat, amely az egyed fogalmaként megjelenik az előttünk fekvő törvényjavaslatban is. Pap János képviselő úr ezt kifogásolta, mondván, hogy ennek semmi köze nincsen az európai uniós jogharmonizációhoz. A helyzet az, hogy az ebben az európai uniós irányelvben meghatározott definíció szó szerint kerül be a magyar jogba. Gyakorlatilag betűhíven kerül át az a három sor a magyar jogi szabályozásba ebben a definícióban, ami a Tanács irányelvében szerepel. Azt gondolom, ez jó példázata mindannak, hogy mennyi köze van az előbb elhangzottaknak ahhoz, ami valójában az előttünk fekvő törvényjavaslat célja és a tartalma.
A Szabad Demokraták Szövetsége természetesen nyitott az épeszű és ésszerű módosító javaslatokról való vitatkozásra, és adott esetben ezeknek az elfogadására is, de alapjaiban ezzel a törvényjavaslattal, céljával és tartalmával egyetért, és ezt támogatni fogja a parlamentben.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
