PARRAGH DÉNES
PARRAGH DÉNES
PARRAGH DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az eddigi vitában már igen sok vélemény elhangzott, és eléggé körbejártuk a két törvény módosítását. Én csak néhány szempontot szeretnék kiemelni az eddig elhangzottak után.
Először is abban, azt hiszem, meg tudtunk állapodni, hogy EU-s jogharmonizációs kötelezettségnek teszünk eleget, amikor a két törvény módosítását a kormány beterjesztése alapján a parlament tárgyalja. Igazából a vita arról alakult ki, hogy minden, a törvénybe bekerült módosítás a jogharmonizációs kötelezettség következménye, és követünk el esetleg hibákat a két törvény módosításakor.
A másik fontos szempont pedig az, mint minden törvény létrehozásakor vagy akár módosításakor is, hogy a részletszabályozás mikor és hogyan történik. Azt hiszem, az eddig elhangzott kérdések egy része is pont erre kívánt utalni. És elhangzottak olyan vélemények is, amelyek teljesen jogosak, amelyek olyan környezet- és természetvédelmi problémákat vetettek föl, amelyek nem a törvényből vagy nem a törvénymódosításból következnek, de meglévő problémák, amire képviselőtársaim is itt céloztak. Ezek viszont azt kell hogy üzenjék a tárcának, hogy milyen részletszabályozásokat kellene még tovább javítani.
A környezetvédelmi törvény módosításai közül én a már a képviselőtársaim által is kiemelt zajtérképről szeretnék szólni. Számomra az egyik legjelentősebb módosítás ez. Tulajdonképpen azon valóban lehet vitatkozni, és abban igaza van Pap Jánosnak, hogy a “leginkább terhelt” kifejezés megfelelő-e, vagy a “100 ezertől nagyobb települések” behatárolás megfelelő-e. Én inkább azt szeretném még ezen túl kiemelni, hogy valóban nagyon fontos lesz, hogy az ezen törvényi szabályozások mögé kerülő kormány- vagy miniszteri rendeletek mit fognak előírni - amiről már szóltunk korábban -, és milyen forrásokból kell ezt elvégezni, ki fogja elvégezni, akár még az is, hogy kik végezhetik el, hiszen látjuk, hogy ez sem mindegy, és ez sem kellően szabályozott a környezetvédelem területén. Illetve - ami számomra talán a legfontosabb -, hogy milyen hatással fog ez járni. Amiről képviselőtársaim beszéltek, ezek a vendéglátó-ipari és egyéb zajterhelések, zajszennyezések, amelyek valóban a lakosságot a legjobban irritálják, nem ebbe a körbe tartoznak, tehát erre nem fognak megoldást adni.
A másik, ami engem kicsit tamáskodással tölt el, hogy jelenleg is a lakott területen átmenő nagy forgalmú utak mind határérték feletti zajterheléssel járnak, mégsem tudunk mit tenni. Ezen zajtérképek mit fognak ezen segíteni? Milyen szankciók vannak? Tehát összességében fogunk-e ebben előrelépni? Számomra ez a nagy kérdés ezen törvénymódosítás esetében. Talán majd, amit mondtam, a részletszabályozásban jó lenne ebben előrelépni, illetve nagyon fontos lenne az, hogy ne az önkormányzatok kerüljenek megint egy kutyaszorítóba, és ne az önkormányzatok kerüljenek olyan helyzetbe, hogy nem tudják a megfelelő megoldást megtenni.
A természetvédelmi törvény talán több vitát váltott ki. Valóban, egyetértek az előttem felszólaló képviselőtársaimmal az ügyben, hogy egyrészt zavaró megfogalmazások vannak a módosításban, másrészt pedig mindkét oldallal - államtitkár úr is elmondta a kormány álláspontját - néhány dologban én is szeretnék vitatkozni.
Az egyik ez a sokat emlegetett egyed. Abban Pap János képviselőtársamnak igaza van, és államtitkár úr is elmondta, tehát mind a két oldal érthető, de talán egy kicsit ezeket össze lehetne a magyarázatban is hozni, hogy érthető legyen az, hogy az egyedből készült termék is egyed minősítést kap a védelem és a bírságolás szempontjából. Tehát lehet, hogy ha ezt valahogy bevennénk, akkor nem lenne ilyen zavaró ez a dolog. Egy dolog van, ami engem nagyon zavar: az elpusztult élő szervezet. Módosító indítványban be is adtam, hogy vagy elpusztult, vagy élő. Az elpusztult szervezet számomra ugyanúgy elmondja a lényeget; azt hiszem, hogy ez a két jelző egymás mellett fölösleges. Ez egy apró dolog, de mégiscsak egy kicsit szépíti a dolgot.
Ökológiai zöld folyosó: államtitkár úr és az MSZP-frakció vezérszónoka és képviselője elmondta a hivatalos álláspontot. Én is azt mondanám, mint képviselőtársam - maradjon a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi ágazat, jelenleg ez a hármas egységben lévő minisztérium -, hogy a kormányrendeletek, miniszteri rendeletek előterjesztésekor tárcaközi egyeztetésen úgyis megtörténik minden más tárca álláspontjának véleményezése, képviselete, jelenleg azonban, és igaz, amit államtitkár úr mond, nem tartunk Magyarországon itt. Mindnyájan tudjuk, kimondjuk vagy nem mondjuk, hogy más tárcák tudati szintje nem éri el a környezet- és természetvédelem területén azt a szintet, ami a konstruktív együttműködéshez kellene. Elég, ha csak az FVM ezen a területen végzett folyamatos gáncsoskodásait tekintjük. Tehát ez ügyben jogos aggodalom tölt el bennünket az együttes rendelet esetében. Még a tárcaközi egyeztetések esetében is túlzott akadályoztatása történik a környezet- és természetvédelmi ügyeknek. Félünk, hogy a törvény ez irányú módosítása a másik oldalból nem azt a gesztust váltja ki, hogy közösen szabályozzuk és közösen tartsuk majd be, hanem közösen akadályozzuk meg a természetvédelmi érdekek érvényesítését. Tehát ez ügyben ezt a módosítást én sem tartom jónak.
Egy apró módosítás: több helyen szerepel, hogy a természeti terület kijelölésénél, védetté nyilvánításnál korlátozás elrendelése esetén az igazgatóság az ingatlan-nyilvántartásba kérheti a bevezetést. Megítélésem szerint “a korlátozás elrendelése esetén” kitétel fölösleges; minden védetté nyilvánítás, természeti értékké nyilvánítás a törvényből fakadóan is - 5. § (2) bekezdés - valamilyen korlátozást jelent. Tehát ezt a részt javaslom kihagyni; nem javítja a törvény érthetőségét, nincs azzal összhangban.
Szó volt a kártalanításról is. Engem Orosz Sándor képviselőtársam és Józsa István képviselő úr nem nyugtatott meg. A tulajdonos kártalanítása elsődlegesen indokolt. Ez természetesen EU-konform, ez így van.
(12.50)
Lehet, hogy vannak olyan speciális esetek, amikor a jogszerű használót érdemes beemelni, összességében így, ebben a formájában nem támogatandó. A tulajdonos és a jogszerű használó is elvégezheti ezt a formulát egyrészt, másrészt pedig adott esetben állam állami érdekeltséget fog kártalanítani, lényegesen megnőhet a kártalanítás mértéke. Nem biztos, hogy ez a törvény hatékonyságát növelni fogja. Tehát ebben a formájában nem tartom elég jónak, feltéve, még egyszer mondom, hogy lehetnek speciális esetek, ahol ez esetleg indokolt. A törvény szerintem mostani formájában nem ezt tartalmazza.
Nos, mint mondtam, tán a két törvény módosításának legfontosabb ismérve, megítélése az lesz majd, hogy a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek és miniszteri rendeletek hogyan készülnek el, mikorra, milyen hatékonysággal, hiszen tudjuk, hogy a Natura 2000 esetében most is késedelemben vagyunk. Államtitkár úr is megfogalmazta, és nagyon örültem annak, amit elmondott, hogy a területek kijelölésében és az abból fakadó korlátozásban nem a korlátozást, hanem a megszerezhető támogatásokat és a védelmét kellene tulajdonképpen sugallni.
Igazából azt várnánk, hogy ezt ne csak a környezetvédelmi tárca képviselje, hanem az egész kormányzat. Az elmúlt hónapokban a magyar gazdák, a magyar tulajdonosok is már ezt szemléletet tették volna magukévá, ez ügyben is késésben vagyunk, ezért mondom azt, hogy ha további rendeletek megalkotása, tartalma, azok megismertetése is ilyen késést fog szenvedni, akkor még ezen két törvénymódosítás jó szándékú és jogos részének hatékonysága, hatása sem lesz olyan, mint ahogy szeretnénk. Ezért nagyon fontos az, hogy a továbbiakban a kormány ezen a területen milyen munkát fog végezni.
Köszönöm szépen. (Taps.)
