PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament elé kerülő törvény bizonyos szempontból régi adósságot igyekszik törleszteni azáltal, hogy a korábban törvényileg szabályozott kérdésekben pontosításokat tesz, illetve az uniós csatlakozással kapcsolatban a szigorításokat, kötelezettségeket most már törvényi szinten is szabályozni kívánja. Az előterjesztett törvényjavaslat az uniós csatlakozás előtti utolsó nagyobb jogharmonizációs célú nekifutása a parlament által jól ismert, a környezet, illetőleg a természet védelméről szóló törvényeknek, ezért is különös figyelmet és megkülönböztetett érdeklődést jelent valamennyiünk számára.
A környezet védelméről szóló törvény módosítása kapcsán két olyan irányelv átültetése történik meg a törvény elfogadása során a hazai jogrendbe, amely részben ez év júliusától, részben 2007-től válik az Unió tagországai számára hatályossá. Az egyik ilyen a zajtérképezési kötelezettség. A stratégiai zajtérkép egy konkrét szakterülethez kapcsolódó feladat. A nagy forgalmú közlekedési létesítmények, nagyvárosi agglomerációk esetében a módosítás pontosítja a jelenlegi kötelezettségeket azzal, hogy a nagyobb települések esetében szükséges zajtérképezési kötelezettséget egy zajcsökkentési intézkedési tervvel is ki kell egészíteni. Az itt szükséges lépések és ennek megfelelően azok költségvonzata egy későbbi időpontban fog jelentkezni, nevezetesen 2007-ben, illetve 2012-ben. Azonban a törvényalkotás szintjén ezt a harmonizációs lépést most meg kell tenni. Ebben a törvényjavaslatban végre megjelenik az, hogy azt minek kell értékelni, hogyan kell megcsinálni, és minek a szerves részét fogja képezni.
A környezet védelméről szóló törvény módosítása során - a másik irányelvet említve - a jelen változatnál az EU tervek és programok vizsgálati irányelveit, amelyek a fenntartható fejlődés előmozdítását jelentik, a környezeti szempontoknak a környezetre jelentős hatást gyakorló tervek és programok kidolgozása és elfogadása rendszerébe kell ezentúl integrálni, amelynek során figyelemmel kell lenni az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatára is. Ez azt jelenti, hogy a jövőben e törvénymódosítás értelmében az ENSZ-EGB-egyezményhez kapcsolódó stratégiai környezeti vizsgálati jegyzőkönyveknek megfelelően kell a jogharmonizációt kialakítani.
A módosítások alapjaiban nem változtatják meg a környezetvédelmi törvényben már korábban megfogalmazott előírásokat, szabályokat, amelyek a szabályozott vizsgálati elemzésben, valamint a területfejlesztési törvényben előírt környezeti, társadalmi, gazdasági hatásvizsgálatoknál előírásra kerültek, csak egy egységes szemléletű törvényi szintű szabályozásban foglalja össze azokat a kötelezettségeket, amelyek a tervek és programok vizsgálati irányelv alapkövetelményeinek megjelenítéséhez elengedhetetlenül szükségesek, és amelyek a törvényi szintű szabályozást indokolják.
A törvény bizonyos pontosításokat, meghatározásokat is rögzít, mint a hatály vagy a környezeti vizsgálat és a környezeti értékelés mint fogalmak általános meghatározását. Ugyanakkor meghatározza az elkövetkezőkben azokat a részleteket, amelyeket a későbbiekben kormányrendeletekkel - ez bizonyos aggályokat vet fel - kell szabályozni. A környezeti hatásvizsgálatok esetében a bekövetkező változások bizonyos kiegészítéseket, szigorításokat jelentenek, amelyek egyedi beruházásokhoz kötődnek, és ezáltal ennek a rendszere is tovább szabályozottá válik.
(12.00)
A környezetvédelmi hatásvizsgálat rendszere hazánkban ugyan már 1995-től szabályozott és beépült a hazai jogrendszerbe, de ebben a módosításban arról van szó, hogy olyan esetekben, amelyek nem normatív szabályozást jelentenek, tehát nem törvényjavaslat, rendeleti szabályozás, és nem konkrét beruházás egyedi környezeti hatásainak vizsgálatára vonatkozik - amire egyébként környezeti hatásvizsgálatot kell lefolytatni -, hanem programok, tervek, átfogó koncepciók környezeti értékelését, környezeti hatásainak vizsgálatát célozza meg, ezeknél is kell a jövőben elemzéseket végezni. A törvényjavaslat ennek a kötelezettségnek tesz eleget, ez azért is nagyon fontos, hiszen ezen törvényjavaslat módosításának értelmében a jövőben olyan ügyeknél, mint az autópálya-építési program vagy egy komolyabb folyószabályozási rendszer terve esetében már szükséges egy előzetes vizsgálat, amely globálisan és átfogóan vizsgálja a tervezett beavatkozás esetleges környezeti következményeit, hatásait.
Nyilvánvalóan amennyiben konkrét, egyedi beruházások történnek a programterv megvalósítása során, nem iktatódhat ki a rendszerből a környezeti hatásvizsgálat. Ez a módosítás azonban bizonyos tekintetben nem biztos, hogy a szigorítás irányába jelent módosítást, és nem harmonizál teljes mértékben az EU-val. Eddig törvény szabályozta ugyanis, hogy milyen tervekhez, programokhoz kell hatásvizsgálatot végezni, és most már ezeket a programokat, terveket is meg kell tenni.
A természetvédelmi törvény bizonyos módosítása a harmonizációs feladatokon túl néhány feladatnak is megfelel, azonban egyes részei vitathatók, illetve elfogadhatatlanok, de erről majd később. Kiadásra kerültek ebből az alkalomból olyan apróbb pontosítások, amelyeket a jogalkalmazói gyakorlat hozott a felszínre; nevezetesen, azon kiegészítések, hiányosságok kiküszöbölése, amelyek egy hét éve elfogadott törvény esetében jelentkeznek, mint az egyed meghatározása, amely a jogalkalmazásban eltérő értelmezésekre adott eddig lehetőséget.
Ez különösen sok problémát jelentett a tekintetben, hogy mind a törvény, mind a végrehajtásra kiadott jogszabályok rendelkezései az egyedre vonatkoznak, illetve a Btk. a természetkárosítás elkövetési tárgyaként az egyedet határozza meg. A törvényjavaslatban az egyedre vonatkozó megfogalmazás további pontosítást igényel, jó lenne, ha a törvény - ha már módosítunk rajta - pontos meghatározásokat, EU-konform definíciókat tartalmazna.
A benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban a természetvédelmi törvény módosításával kapcsolatos részhez megjegyzést nem kívánok tenni, a továbbiakban csak néhány megfontolandó észrevételt engedjenek meg megjegyezni. Ezekre vonatkozóan az MDF módosító javaslatokat fog benyújtani, hogy a törvény még inkább megfeleljen az elvárásoknak.
Gondokat jelent az ökológiai vízkészlettel, ökológiai vízmennyiséggel kapcsolatos kérdés, nevezetesen az, hogy ezt ki határozza meg. A javaslatban - ez a kérdés erősen vitatható, nem elfogadható ilyen megfogalmazásban - a vízügy feladataként jelenik meg, annak ellenére, hogy ez egy ökológiai, természetvédelmi feladat, hiszen ők ismerik azt az igényt, amely az ökológiai vízigényhez szükséges. A vízügy feladata véleményünk szerint ennek biztosítása.
A közösségi jog által előírt követelmények a jövőben sem valósíthatók meg az életközösségek ökológiai vízmennyiségének meghatározása nélkül. Ennek megfelelően nem feltétlenül a vízügyi hatóság a legkompetensebb ebben a kérdésben. Ez tényleg szakmai kérdés, ugyanakkor ez jogalkotás-technikai kérdést is felvet.
Történt egy átszervezés - nem biztos, hogy ez volt a legjobb, de most ezt ne vitassuk -, amely szerint a vízügyi hatósági feladatokat egy olyan szervezet látja el, amelyikben a vízügyi hatósági feladatok mellett a környezetvédelmi hatósági feladatok is egy szervezetben kerülnek ellátásra. Akkor érthetetlen, hogy a törvénymódosításban miért a vízügyi hatóság kerül megfogalmazásra. Az ökológiai víznek nemcsak az a következménye, hogy azt biztosítani kell, hanem az, hogy természetes állapotú vizes élőhely, amelyiknek van vízpótlása, amit a szolgáltató üzemeltet szolgáltatáson keresztül, akkor nemcsak arról van szó, hogy ezt biztosítani kell, hanem az a nagy kérdés, hogy aki ezt bevételezi, azért teljesíteni kell valamit.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi törvényben a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításánál a vízügyi és környezetvédelmi miniszter egyetértése szükséges a védett természeti értékek esetében. A jelenlegi előterjesztésben a régészeti lelőhelyek esetében a védetté nyilvánításhoz helyesen a kulturális örökségvédelmi miniszter egyetértésének szükségességét írja elő. Ennek következtében a jövőben a természetvédelmi és régészeti értékek hatékonyabban kerülnek figyelembevételre.
Külön kérdésként jelenik meg a törvényjavaslatban a helyi védetté nyilvánítási eljárásban eddig problémát jelentő visszacsatolás törvényi szintű szabályozása. Remélhetőleg ennek a törvénynek az elfogadásával a minisztérium végre teljes képet kaphat, hogy az önkormányzati rendeletek során valójában hazánkban mekkora a védetté nyilvánított természeti területek nagysága, és mennyi védett természeti értékkel rendelkezünk Magyarországon.
Nem támogatható a törvényjavaslat azon része, amely a természetvédelmi korlátozások után járó kártalanításokra vonatkozik. A kártalanítások kifizetésének kiterjesztése a földtulajdonoson túl a föld használóira is olyan mértékben megnyitja a kártalanításra kötelezhetők körét, amire sem a természetvédelem, sem az ország jelenlegi költségvetése nem készült fel. Ezen túl felesleges is ez a rész, mivel a föld tulajdonosa a kapott kártalanítást a haszonbérlőre szerződésben átszármaztathatja. Erre vonatkozóan is az MDF javaslatot fog benyújtani.
A törvényjavaslat a természetvédelmi ismeretterjesztés és a fenntartható turizmus érdekében egy új fogalmat kíván bevezetni, az úgynevezett natúrparkot. Az előzőekben felvetett feladatok ellátására az EU tagországaiban számtalan natúrpark létezik, melyek bizonyos szempontból kedveltek és szélesebb körben terjedtek el. De nálunk itt, a Kárpát-medencében még megvannak azok a természetes, illetve természet közeli állapotok, amelyek megőrzése elsődleges. Nem kellene lemondani további nemzeti parkok kialakításáról sem.
Elfogadhatjuk ugyan azt, mármint az úgynevezett natúrpark kifejezést abban az esetben, ha ez nem megy a nemzeti parkok létesítésének kárára. Hivatkozhatunk a közösségi támogatási rendszerhez történő megfeleltetés szükségességére, melynek értelmében a miniszter engedélyezheti a natúrpark használatát különböző védett területeken, de a törvényjavaslatban nem került megfogalmazásra, hogy mi is valójában a natúrpark, milyen státussal rendelkezik, milyen költségvetési támogatást kap, illetve egyáltalán miért az. De az a megfogalmazás sem fogadható el általában, hogy a natúrpark egy területfejlesztési kategória és nem ökológiai fogalom. Vélhetően a nemzeti parkokra a jövőben a Közösségtől is, illetve egyéb helyekről is jelentősebb, nagyobb támogatásokat lehet kapni, mint az úgynevezett natúrparkokra, tehát a támogatásokra vonatkozó okfejtés is vitatható ezen a ponton.
A Natura 2000 területekre, a természeti területekre és az ökológiai, zöld folyosókra az eredeti törvény szigorú előírásokat írt elő. Az ezzel kapcsolatos módosítások a törvény eredeti szellemét - nevezetesen, a védett területeket és a védett területeknek a védősávjait köti össze az ökológiai folyosó - kedvezőtlenül módosítják. Lehetőség nyílik az infrastruktúra-hálózat további kedvezőtlen, természetvédelmi területeket érintő térhódítására, mivel lehetőséget kap több miniszter együttes döntésre, amelynek következtében a természetvédelem erősítése helyett a természetvédelem háttérbe szorul.
Azért, hogy a természetvédelmi területek további szabdalására lehetőség nyíljon, egyéb tárcák bevonási lehetőségének megteremtésével a törvényt ilyen módon nem szabad módosítani. A tárcaegyeztetések során ugyanis - a benyújtott törvényjavaslat lehetőségéből következően - egyes tárcavélemények ilyetén való elfogadása sok esetben a természetvédelem érdekeit sértheti.
Végül a tárca hatósági szervezeti rendszerének megjelenítése a törvényjavaslatban bizonyos szempontból kérdéses, hiszen a hatósági szervezetrendszer átalakítása még mindig nem zárult le. Ezek véglegesítése nélkül a törvénymódosítás csak egy átmeneti állapotra vonatkozhat, elég lenne a törvényjavaslatban csak azt jelezni, hogy a másodfokú természetvédelmi hatóság látja el a jövőben az ilyen jellegű feladatokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja csak lényeges változtatásokkal tudja támogatni az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MDF soraiban.)
