DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság a tegnapi napon tárgyalta a törvényjavaslatot, és azt többségi szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta.
A kormánypárti többség véleményének vezérgondolata a részletes tárgyalás során az volt, hogy valamit tenni kell. Kapcsolódóan egyébként az államtitkár úr befejező mondataihoz, az a többségi vélemény alakult ki, hogy ez a helyzet, ami az elmúlt évtizedekben kialakult Magyarországon, tarthatatlan, megengedhetetlen az, hogy önmagukat nehezen védő, kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek, időskorúak, asszonyok, de a társadalom bármelyik tagja egyfajta családi köteléken, szorosabb vagy szűkebb családi köteléken vagy tágabb családi köteléken belül olyan bántalmazásokat szenvedjen el, amelyek a tisztességes együttélés határait túllépő módon méltánytalanok, és indokolatlan fájdalmat, keserűséget, akár testi sértést is okoznak.
(10.00)
Ebből a helyzetből kiindulva kell ezt a törvényjavaslatot vizsgálat tárgyává tennünk, és az alkotmányügyi bizottság is ezt tartotta ülésén az elsődleges szempontnak.
Mindjárt hozzá kívánom tenni azt, hogy az ellenzéki képviselőtársaink is egyetértettek a törvény céljával, csak az volt a számunkra és a számomra rendkívül meglepő dolog, hogy amikor azt mondták, hogy a céljaival egyetértenek, ezzel az egyetértés összes kritériumát kimerítették (Derültség az MSZP soraiban.), és azt is hozzátették, hogy aztán ezenkívül semmivel sem értenek egyet, és még olyan erős kifejezéseket is használtak, hogy ez egy salátatörvény, hogy ez gyakorlatilag fércmunka, és nem kívánom felsorolni azokat a bizony nem dicsérő jelzőket, amelyeket a törvényjavaslattal kapcsolatban megfogalmaztak.
Mindenkinek szíve joga véleményt mondani, azonban a vitában hozzátettük, hogy kedves képviselőtársaink, tessék akkor jobb javaslattal előállni, tessenek akkor kidolgozni egy olyan koncepciót, amely az önök véleménye szerint jobban meghatározza azt a személyi kört, amire ennek a törvénynek ki kell terjednie, és jobban meghatározza azt az intézményrendszert, avagy jobban elhelyezi a magyar jogrendszerben, mint ez a törvényjavaslat. Majd az általános vitában el fogom mondani az ezzel kapcsolatos részletes véleményünket, és nem kívánom itt a kisebbségi véleményeket idézni, hiszen azokat majd nyilván a kisebbségi véleményt megfogalmazó képviselőtársaink el fogják mondani.
Visszakanyarodva a bevezető gondolatokhoz: részletesen megvitattuk mindazokat az alkotmányossági kifogásokat, amelyeket felhoztak ellenzéki képviselőtársaink, hiszen a bizottság tevékenységi köre elsősorban az alkotmányossági kérdések vizsgálatára terjed ki, és egyezően az előterjesztéssel és az államtitkári expozéban elmondottakkal, a többségi vélemény arra az álláspontra helyezkedett, hogy a javaslatban megfogalmazott alkotmányos alapjogokat korlátozó lehetőségek és intézkedések megfelelnek az Alkotmánybíróság többször kinyilvánított véleményének és állásfoglalásának, miszerint a szükségszerűség és az arányosság kritériumait kell figyelembe venni akkor, amikor alapjogok törvényben történő korlátozására sor kerül.
A részletekbe nem bocsátkozva kifejtettük azt is, hogy végeredményben igaz az, hogy a tulajdonjognak bizonyos korlátozása is megtörténik - mint ahogy utalt rá egyik képviselőtársunk a vitában -, azonban nem az alapjog teljes lényegét érintő korlátozásról van szó, tehát nem a tulajdon elvonásáról van szó, hanem csak egy időleges korlátozást jelent a tulajdonjog egyik részjogosítványának, a használati jognak a korlátozása. Megítélésünk szerint ez kiállja az Alkotmánybíróság próbáját is. Természetesen, ahogy jelezték ellenzéki képviselőtársaim, ők Alkotmánybírósághoz kívánnak fordulni. Semmi akadálya nincs, reméljük azt, hogy most a törvény előterjesztője már előre körültekintő gondossággal vizsgálta ezeket a szükségszerű és arányossági kérdéseket, amelyek a jog korlátozását lehetővé teszik.
Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
