DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottságban a kisebbségi vélemény a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának bizottsági tagjai részéről fogalmazódott meg, és e bizottsági kisebbségi vélemény összefoglalása, ismertetése előtt engedjék meg, hogy mindenekelőtt leszögezzem - és korrekt módon erre azért utalt Csákabonyi Balázs képviselő úr is -, hogy az ellenzéki vélemény és a kormánypárti vélemény egyezik abban, hogy a családon belüli erőszak ellen hatékonyabban kell fellépni. Tehát minden olyan, már meglévő jogi eszközt igénybe kell venni, amely a családon belüli erőszak visszaszorítására, felszámolására alkalmas. Azzal is egyetértünk, hogy amennyiben a jelenleg rendelkezésre álló törvényes eszközök nem elégségesek, akkor új jogintézmény létrehozásának a lehetősége is felmerül.
Természetesen, miként a törvényjavaslat indokolásában utalás történik erre, szükséges a társadalmi felvilágosító munka, a média segítsége is a családon belüli erőszak visszaszorítására. Ezzel egyetértünk, de talán abban is egyet kellene értenünk, hogy az a reklám, amely a közszolgálati televízióban naponta elhangzik, ahol testvérek ütik egymást, mondván, hogy játsszunk papás-mamást, vagy a különböző valóságshow-k, amelyek, úgy tudjuk, hogy még közpénzből is támogatásra kerülnek, igazából nem a családon belüli erőszak megszűnésére irányuló tendenciákat erősítik.
Az alkotmányügyi bizottságban azért jogi végzettségű emberek, képviselőként megpróbáltuk elsősorban jogi, alkotmányossági szempontból megvizsgálni ezt a törvényjavaslatot, és sajnos azt kell mondanom, hogy meg kell ismételnem azt, amit ott többen mondtunk, hogy ez egy jogi torzszülemény, de főként az lesz, a netán nagyon-nagyon drasztikus módosítások nélkül ez a jogintézmény bevezetésre kerül a magyar jogban. Ez a kritika nem azt jelenti, hogy mi egy új jogintézmény létrejöttét eleve elvetnénk, és azt sem jelenti, hogy, mondjuk, a nemzetközi tapasztalatok alapján egyfajta hasonló távoltartási intézményt eredendően elutasítanánk.
Bár az is kétségtelen, hogy a magyar jogi hagyományokkal egy kicsit ellenkezik az úgynevezett távoltartás intézménye, de ehhez kapcsolódóan azt a kritikát is azért halkan meg kell ismételnem és jegyeznem, hogy a törvényjavaslatból valahogy nem derül ki, hogy igazából a családi egység, a család védelmét szolgálja ez a törvényjavaslat, hiszen nem is családról beszél; ahogy a magyar nyelvben évszázadokon keresztül a családon a gyermeket értettük, és a gyermek nélküli család nem is volt család, még ma is ez az általában elfogadott meghatározás. Ez hozzátartozói közösségekről beszél, amibe élettársak is beleértendők, lehet, hogy az azonos neműek is. Nem tudjuk pontosan tehát, hogy valóban egy családvédelmi javaslatról van-e szó adott esetben.
De maradjunk a szakmai érveknél! A családon belüli erőszak fogalmát a törvény úgy határozza meg, hogy nem tudjuk pontosan, hogy büntetőjogi, polgári jogi, családjogi intézménynek tekinti-e ezt, és ez a meghatározásbeli bizonytalanság súlyos alkotmányossági érveket vet fel. Mert, mondjuk, a fő kérdést kellene feltenni, hogy a távoltartás, az büntetés, egy polgárjogi következmény, egy közigazgatási beavatkozás-e csupán a családi közösség jogviszonyaiba. Ha ezeket a kérdéseket, tehát a jogági elhatárolás kérdéseit nem tudjuk pontosan megoldani, akkor azt sem tudjuk például, hogy ki fogja végrehajtani a bíróság vagy a rendőrség ez irányú határozatát, a bírósági végrehajtó vagy a rendőrség, ki lesz az, aki kikényszeríti ezt a közigazgatási határozatot. Mert az azért nagyon elfogadhatatlan, hogy eleve az önkéntes jogkövetésre alapozzuk ennek a jogintézménynek az alkalmazását, és ha nem történik önkéntes jogkövetés, akkor konstruálunk egy új szabálysértési tényállást, és azt mondjuk - mondjuk, a rendőr, aki kiszáll, és azonnal formanyomtatvánnyal a házastársat a lakás elhagyására kötelezi -, hogy akkor most kézipoggyásszal, a legszükségesebb tisztasági szerekkel hagyja el a lakást, ha nem tette meg ebben a pillanatban, akkor meg még 100 ezer forint helyszíni bírsággal is sújtjuk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Tehát sok-sok aggályunk van, amelyet az általános vitában nyilván megvitatunk, és talán az a remény is még fönnmarad egy egész picit, hogy ebből egy jogrendünkbe illeszkedő új jogintézmény jön létre.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban. - Németh Erika belép az ülésterembe.)
