FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA, a társadalmi szervezetek bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A társadalmi szervezetek bizottsága is a múlt héten vitatta meg a szóban forgó törvényjavaslatot, és bizottságunk is általános vitára alkalmasnak ítélte azzal az eltéréssel az előbbiekhez képest, hogy a mi bizottságunkban a szavazás egyhangú igen volt.
A vitában először is elégedetten, mondhatni, dicsérőleg állapítottuk meg, hogy a tavaly áprilisban elfogadott országgyűlési határozatnak megfelelően egy egészen picike késéssel, határidőre a törvényjavaslat elkészült, és elfogadása esetén bevezethető lesz az a jogintézmény, amely a családon belüli erőszakot bünteti.
Az elismerésen túlmenően természetszerűleg a társadalmi szervezetek bizottságában a civil szervezetek szerepével, részvételével kapcsolatos kérdéseket firtattuk a problémakör kezelésében kétféle értelemben. Az egyikről itt már több bizottság előadója előadásában is esett szó, ez a társadalmi szervezetek, különösen az országgyűlési határozatot, illetőleg magát a családon belüli erőszakkal szemben való határozott fellépést szorgalmazó civil szervezetek részvételére irányult a törvény előkészítésében. Mi is megtudtunk már ott, a bizottság ülésén is, amiről az államtitkár úr az expozéban is beszélt, hogy az egyeztetések több menetben példásan lezajlottak. Talán a picinyke csúszás, késés egyik oka is az volt, hogy komoly és alapos egyeztetéseket folytattak.
A másik, amit ugyancsak már a bizottsági ülésen is megtudhattunk, és szó is esett róla, hogy alapvetően elégedettek a kezdeményező civil szervezetek, teljes mértékben azonban nem.
(10.40)
Mi tudomásul vettük azt, hogy egy jogos társadalmi igény, egy ennek megfelelő, ha szabad így mondanom, érthető civil türelmetlenség mellett a törvényalkotó felelőssége más, és a szempontjai is mások. Számunkra a végrehajthatóság feltételeinek a mérlegelése, a végrehajtásra való felkészülés mérlegelése, ennek az időigényességének és a ráfordításigényességének a mérlegelése is szükséges. Azt hiszem, mi úgy foglaltunk állást, hogy meg lehet találni ebben a törvényjavaslatban e két szempont közötti megfelelő egyensúlyt.
A másik kérdéskör, amire mi a bizottságban kitértünk, nemcsak az előkészítéshez és a civil szervezetek kapcsolatához, hanem a törvényjavaslat és a civil szerveztek kapcsolatához kötődött. Kérdésként merült fel, hogy a törvényszövegben, a végrehajtásban miért nem kapnak helyet, szerepet civil szervezetek, miért nem nevesülnek civil szervezetek. Ezzel kapcsolatban ugyancsak tudomásul vettük azt a választ, hogy ez a törvényjavaslat szorosan véve magáról a hatósági eljárásról szól, amely hatósági eljárásban nincs helye, nincs szerepe a hatóságon kívüli szervezeteknek. Egy példa is elhangzott erre vonatkozóan: ha netán civil szervezetek kapcsolódnának be, az adott esetben személyiségi jogokat érinthetne, és alkotmányossági problémákat is felvethetne.
Ezzel együtt egyetlen ponton maradt némi aggály, illetve maradt olyan felvetés, aminek tisztázására a későbbiekben talán még lesz mód, ez a 6. §, amikor a családsegítő szolgálatok, illetve a gyermekvédelmi szolgálat szerepére, segítő feladatára tér ki a törvényjavaslat. Itt elképzelhetőnek tartjuk ennek esetleges bővítését. Ezen túlmenően, ismétlem még egyszer, általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság a törvényjavaslatot, és elfogadásra ajánlja.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
