DR. MAGYAR BÁLINT
DR. MAGYAR BÁLINT
DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Képviselőtársaim! A kormány az európai uniós választási kampányban nem véletlenül használja azt, hogy modern köztársaságot építünk, és ennek a modern köztársaságnak az alapja nem lehet más, mint a tudás. Tehát nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy a tudás köztársaságát építjük. Hiszen a XXI. században az egyéni boldogulásnak nem igazán lehet más záloga, mint maga a tudás.
Ehhez a tudáshoz, amelynek legfőbb közvetítője maga az iskolarendszer és az oktatás Magyarországon, egyrészt meg kell szerettetni gyermekeinkkel a tanulást, és az egy életen át tartó tanulás képességét, készségét kialakítani bennük, hiszen olyan gyorsan változik az életük, olyan gyorsan változik a munkaerőpiac, hogy csak az tud boldogulni, aki képes a változó körülményekhez maga is alkalmazkodni, és ennek a legfőbb eszköze maga a tanulás.
Másrészt használható tudással kell rendelkezniük, tehát nem egyfajta lexikonismerettel, hanem olyannal, hogy a megfelelő ismeretekre, lexikális ismeretekre olyan készségek épülnek, amelyek valóban használhatóvá, alkalmazhatóvá teszik ezt a tudást.
Harmadrészt kreatív tudással kell rendelkezniük, hiszen egy folytonosan változó világban a kreativitás az egyik legfőbb hajtóereje egy társadalomnak. Az iskolarendszernek, az oktatásnak biztosítania kell a lehető legszélesebb hozzáférést mindezekhez az ismeretekhez, készségekhez, tudáshoz, akár a közoktatás, szakképzés vagy éppen a felsőoktatás, majd pedig a későbbiekben a felnőttoktatás területén is.
2002 tavaszán a szabad demokraták egy óriásplakátot jelentettek meg, amely úgy szólt: “Nagy Magyarországot akarsz? Becsüld meg a tudást! Diplomás minimálbért!” Ezt a követelésünket, ezt az ígéretünket teljesítettük, hiszen a szabad demokraták választási ígérete és követelése a diplomás minimálbérről ugyanakkor összhangba került a szocialisták 50 százalékos alapbéremelésével, és bekövetkezett a magyar oktatás történetének legnagyobb béremelése. Sem korábban nem történt - azóta sem - ilyen, sem az előző kormányzat alatt.
Természetesen annak idején, 2002 tavaszán a nemzetgazdasági átlagkeresetek 111 ezer forint körül mozogtak, az oktatási szférában az átlagkeresetek 106 ezer forint körül. Egy évvel később, 2003 tavaszán a nemzetgazdasági átlagkeresetek 128 ezer forint körül mozogtak, az oktatási ágazatban - a közoktatást, a felsőoktatást beleértve - 159 ezer forintra nőttek. Tehát nemcsak az emelkedés volt hihetetlenül nagy, hanem az is rendkívül fontos, hogy megfordultak az arányok, az oktatás társadalmi megbecsültségét kifejezte az, hogy a nemzetgazdasági átlagkeresetek fölött 25 százalékkal kerestek a pedagógusok, illetve kerestek azok, akik a tudáságazatban dolgoznak.
A közoktatási, szakképzési, felsőoktatási reformok és a kutatás-fejlesztési reformok mind ebbe az irányba mozognak, és a tudás gazdaságának, a tudásalapú társadalom feltételeinek biztosítását szolgálják egy összefüggő, egymásra épülő, egymáshoz kapcsolódó reformsorozattal.
A közoktatásnál négy fontos területet lehet kiemelni. Egyrészt a közoktatás tartalmi reformját, a kerettantervek kötelező jellegének az eltörlését, a tartalmi reformban a Nemzeti alaptanterv, az új Nemzeti alaptanterv megszületését, ami az Országos Köznevelési Tanács egyetértésével és hathatós támogatásával találkozott. Az egyetlen olyan kormányzati tárca az oktatási tárca, ahol egy szakmai grémiumnak, lényegében civil szakmai grémiumnak vétójoga van az oktatáspolitikai kérdésekben, illetve az adott tárcát érintő politikai kérdésekben.
A második terület, amelyen jelentős előrelépést kell tennünk, az a nyelvtanulás kérdése, hiszen ezen a téren a magyar állampolgárok idegennyelv-tudása a felét sem éri el az európai uniós állampolgárok nyelvtudásának, és a csatlakozó országok között is az utolsó helyen állunk. Ezért hirdettük meg a világnyelvprogramot, amelynek a központi intézkedése, a legfontosabb lépése a nyelvi előkészítő évfolyamok megjelenése a középiskolákban, ahol a diákok a tanítási idő minimum 40 százalékát nyelvtanulásra fordíthatják. Ezáltal változtatunk azon a helyzeten, hogy az iskolán kívül, drága különórákon kelljen a diákoknak idegen nyelvet tanulni, ha meg akarnak tanulni egy idegen nyelvet. Mondhatnám talán azt is, hogy magyar és európai uniós polgárokként szinte alanyi jogként kell biztosítani a fiatal honfitársaink számára, hogy az iskolarendszeren belül elsajátíthassanak legalább egy idegen nyelvet, legalább egy európai uniós nyelvet. Emellett a felnőttképzésben adókedvezménnyel támogatjuk az akkreditált nyelvtanfolyamokon való részvételt is, és a kétszintű érettségi, az emelt szintű érettségi sikeres letétele 2005-től egyben nyelvvizsga-bizonyítványt is ad a diákjaink számára.
A harmadik terület a közoktatásban a diákok informatikai kultúrával, digitális kultúrával való megismertetése: 2005 végére Magyarország összes iskoláját rákötjük az internethálózatra, 2006 végére ellátjuk belső információs rendszerekkel, belső hálózatokkal. Megindult a digitális tananyagok rendkívül széles kifejlesztése, és a Sulinet Expressz program irányított adókedvezmény-csomagja lehetővé teszi, hogy ha valakik a saját, családi informatikai infrastruktúrájukba fektetnek be, akkor ezt támogassa a kormány, és levonhassanak az adójukból maximum 60 ezer forintnyi összeget. Júliustól változik ez a program: kiszélesedik, mindenki számára elérhetővé válik, ugyanakkor a rászorultsági elvet is érvényesítjük ebben a programban attól kezdve.
A közoktatási reform utolsó eleme az esélyegyenlőség programjának megteremtése, mert miközben minden egyes lépés az esélyegyenlőség irányába mutat, eközben külön egy pozitív diszkriminációs intézkedési sort léptetünk életbe, amelynek első eleméről a miniszterelnök úr is szólt már: az óvodákban lehetővé tesszük azt, hogy a rászoruló gyermekek ingyen étkezéshez jussanak, és ezáltal lehetővé tegyük azt, hogy már hároméves kortól lehetőleg minél több kisgyerek óvodába járjon, és ezáltal megkönnyítsük később az iskolakezdésüket.
(9.40)
A szakképzés területén a legfontosabb változás az, hogy a gazdaság igényeihez közelíteni kívánjuk a szakképzést. Soha a gazdasági kamarák és az oktatási tárca között ilyen szoros együttműködés nem volt. A gazdasági kamaráknak a törvénymódosítás nyomán lehetőségük nyílik arra, hogy beleszólhassanak a képzési és vizsgakövetelményekbe, a képzések tartalmába, az iskolai tanulóműhelyek működésébe és a tanulói szerződések rendszerébe, és lehetővé tettük azt a különböző törvény- és rendeletmódosításokkal, hogy 2004 januárjától már valójában gazdaságos és kifizetődő tanulókat alkalmazni szakképzésben, gyakorlati munkában a különböző gazdasági vállalkozásoknál.
A felsőoktatás reformja a következő nagy terület, amely szintén előttünk áll. Az előkészületei megtörténtek, nemsokára a kormány elé kerül a magyar universitas program csomagja, amelynek a legfontosabb eleme egyrészt a bolognai folyamathoz történő csatlakozás révén az angolszász, skandináv felsőoktatási modell átvétele a magyar felsőoktatásba is, amelyhez Bolognában még '99-ben az előző kormány csatlakozott. Ennek a lényege az, hogy egy többciklusú, egymásra épülő, lineáris képzési modell teszi lehetővé azt, hogy a tömegképzés és az elitképzés szempontjai egyaránt érvényesüljenek a felsőoktatásban. Ehhez kapcsolódik egy intézményvezetési, -irányítási reform, amely lehetővé teszi a felsőoktatási intézmények számára, hogy a kibővülő európai felsőoktatási piacon világos, határozott döntéseket hozzanak, és az akadémiai vezetés némileg elkülönüljön az intézményi menedzsmenttől.
Kibővítettük a diákjogok rendszerét. 2005-től szeretnénk bevezetni azt, hogy az európai uniós országokban történő tanulás esetén is felvehető legyen a diákhitel. Szeretnénk lehetővé tenni 2005 szeptemberétől azt, hogy ha a hallgatók az európai uniós országok egyetemein olyan részképzésen vesznek részt, amelynek a kreditjei kiváltanak magyarországi krediteket, akkor a képzési normatívát, támogatást - idézőjelben - magukkal vihessék, és ezáltal az ottani tandíjat tudják ebből fizetni, mert úgy gondoljuk, hogy egy magyar diáknak európai állampolgárként lehetőséget kell adni arra, hogy ha magyar egyetemen tanul, akkor is legalább egy fél évet valamilyen európai egyetemen is elvégezhessen. S a diákjogok ezernyi módon bővülnek, hiszen a bírósághoz fordulhatnak, magyarul nagykorúsítottuk a diákságot az egyetemen belüli konfliktusok vonatkozásában, bővítettük a diákmunka lehetőségét és alkalmazási lehetőségét az intézményeken belül, és növeltük az ösztöndíjakat, növeltük a diákhitel mértékét 2002 szeptemberében. A lakhatási támogatást és a kollégiumi támogatást 2004-től kezdve 5 ezer forintra emeltük, jövőre 8 ezer forintra, és a kormánydöntés értelmében 2006-ban átlagosan 10 ezer forintra növeljük, megteremtve ezzel azokat a kompenzálási mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik azt, hogy adott esetben, ha a kollégiumi díjak emelésére sor kerül, legyen miből kompenzálni ezeket.
Másrészt: beindul egy nagy beruházási program, amely a magántőke bevonásával teszi lehetővé azt, hogy 10 ezer új kollégiumi férőhely épüljön. Az előző kormányzati ciklusban kevesebb mint 2500 kollégiumi férőhelyet újítottak fel (Pokorni Zoltán közbeszól.); 2800-at újítottak fel, illetve építettek. Ennek a többszörösét építi meg a kormány ez alatt a négy év alatt, és újítja föl egy jóval nagyobb részét, és beindul egyébként az az oktatási infrastruktúra-fejlesztés is, amely a hagyományos költségvetési források mellett a magántőkét nagy ütemben bevonja.
Az egymással összefüggő reformoknak nagyjából ez az a sorozata, amely lehetővé teszi, hogy egy tudásalapú gazdaságban és egy európai uniós versenyben Magyarország és fiatal polgárai megállják a helyüket.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
