KISS PÉTER
KISS PÉTER
KISS PÉTER, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Talán még emlékeznek rá, hogy amikor az 1980-as évek elején a Rubik-kocka világsikere tartott, világversenyeket, világbajnokságokat is szerveztek ebből. Akkor az Egyesült Államokban a simlis ügyeskedőkre azt mondták, ők azok, akik a Rubik-kockát átfesteni akarják, és nem kirakni. Mi, úgy gondolom, a társadalom Rubik-kockáját türelmes és módszeres munkával napról napra rakjuk ki, erre törekszik a kormány; egy biztos: hogy nem a kifestéssel-átfestéssel foglalkozunk. A kormányzat tehát a hozzáállásában, a kormányzati filozófiájában váltást kezdeményezett ebben a vonatkozásban is.
A rendszerváltáskor - önök is tudják jól - mindannyian, ma már mondhatjuk, azzal az illúzióval voltunk, hogy Magyarországon milliók fognak nagyobb szabadságban és jólétben élni. S bár látjuk, hogy a demokratikus intézmények, a gazdasági és politikai rendszerváltás által írott módon megvalósult a nagyobb szabadság, mégis milliókat korlátoz az egzisztencia, a szegénység. A jólét korlátai azt a szabadságot is mérsékelik, amit a rendszerváltás a demokratikus intézményekben, az alkotmányos rendben megteremtett. Ezért kulcskérdés és ezért indítottuk útjára a kormányprogramban a jóléti rendszerváltás programját, hogy a hétköznapok szabadságát azok is elnyerjék, akiket ma még korlátoz a szegénység, a jólét hiánya megakadályoz abban, hogy jogaikkal európai módon élhessenek.
Az első évben ennek érdekében meghatároztuk a lépések irányát, és úgy hiszem, a száznapos programokkal hitelesítettük is azokat. Ez kiigazítás volt, súlyos adósságok rendezésének megkezdése az emberek felé, de jó irányú lépés, és nem jelentéktelen, hiszen a bérekben majd' 25 százalékos reálérték-javulás következett be, olyan területeken tudtunk jelentősen javítani a korábban kialakult méltatlan bérhelyzeten, mint az egészségügy és az oktatás. Úgy hiszem, az ország egésze büszke lehet arra, amilyen irányban végre elindultunk, hiszen a haladó kormányzás egyik pillére éppen az emberek számára megélhető hétköznapi szabadsághoz szükséges jólét feltételeinek a biztosítása.
Ezt követte - amiről miniszterelnök is szólt - a fenntartható növekedéshez szükséges gazdasági kiigazítás. Fejlesztésre csoportosítottunk át az állami élet költségeiből azért, hogy a gazdaság motorjai felpöröghessenek, hiszen a jólét tartós alapjainak megteremtése igényli, hogy a 2-3 százalékos gazdasági növekedés helyett 4-5 százalékos - Európa utolérésére és a jóléti programok megvalósítására is alkalmas háttérül szolgáló - gazdasági növekedés alakulhasson ki.
Mindemellett három fontos társadalompolitikai követelményt egyidejűleg tűztünk a figyelem középpontjába. Elsősorban az igazságtalanságok, a méltánytalanságok további orvoslását. Ennek sorában bevezettük a tizenharmadik havi nyugdíjat, választási ígéreteinknek megfelelően megemeltük az özvegyi nyugdíjat, és ezt folytatjuk ebben az évben is, a rászorultak körében bővítettük a lakástámogatások körét az úgynevezett szocpoltámogatások mértékének jelentős emelésével, második pillérként pedig az új esélyek megteremtésére is kezdeményezéseket tettünk; erről Magyar Bálint miniszter úr fog szólni az oktatás, a felnőttképzés, a szakképzés vonatkozásában. Lényeges dolog, hogy a reformok nem önmagában az államháztartás célszerű és praktikus megváltoztatására irányulnak, hanem az életminőség javítását célozzák a hatékonyabb és jobb szolgáltatások érdekében.
El lehet mondani, hogy a változtatásnak ma már látszódnak az eredményei. Gyorsulva növekszik a gazdaság, a befektetők bizalma ismét érzékelhető, s nemcsak a beruházások növekedése által, hanem a külföldi működő tőke Magyarországra való betelepülését illetően is. Pregnánsak a számok: csak az egy évvel ezelőtti 79 millió eurós számhoz képest az idei év első két hónapjának a több mint 580 millió eurós számát tessék tekinteni. Ezek világosan mutatják, hogy mögöttünk van a jelentős kormányzati kiigazítás, amely alkalmassá tesz bennünket arra, hogy a jóléti programhoz szükséges tartós fejlődés feltételeit az európai források bevonásával együtt biztosítani tudjuk.
Mindez akkor lehetséges, ha a társadalmi párbeszéd intézményei korrekt módon működnek, ha a kormány nem marad magára, ha széles társadalmi erőfeszítést tudhat e célok megvalósítása mögött. Nos, ehhez szükség volt a társadalmi párbeszéd intézményeinek újjáalakítására, korrekciójára és új intézmények létrehozására. Funkciójának megfelelően újra működik az Országos Érdekegyeztető Tanács, ismét létrehoztuk a közszolgálat érdekegyeztető intézményeit, történelmi lépésként sorra jönnek létre az ágazati párbeszédbizottságok és a ciklus alatt európai módon beüzemelik a működésüket. Miniszterelnök úr kezdeményezést tett a lobbitanács létrehozására, amely megalakult, és a közeljövőben a kormány európai módon kezdeményezi a gazdasági-szociális tanács létrehozását.
Az Európai Unió tagjaként két nagy nemzeti kihívás előtt állunk. Magyarország a csatlakozással a Kelet nyugati kapujából a Nyugat, az Európai Unió keleti kapujává vált, és ez rögtön mindannyiunk elé állított két nagy nemzeti kihívást.
(9.30)
Az első egy lehetőség Magyarország számára az európai csatlakozás eszközével, a pénzügyi forrásokat is felhasználva a gyorsuló felzárkózásra. Azt gondolom, hogy a haladó kormányzás a jólét és szabadság, illetve a fenntartható fejlődés és növekedés most új sanszot, új esélyt kapott az európai források magyarországi felhasználása által. Lehetőséget kaptunk arra, hogy különösen a második nemzeti fejlesztési tervvel, az Európa-tervet követő, 2007-2013 közötti szakasszal 10 ezer milliárdos nagyságrendű nemzeti fejlesztést hajtsunk végre, és ezzel a pénzeszközzel immáron a víziókból egy új európai Magyarország képét illetően valóságot teremtsünk sokak, sok millió ember javára.
Ezekben a kérdésekben, ezekben a nagy nemzeti kihívásokban természetesen, ha hatékonyan és gyorsan akarunk haladni, nemzeti egyetértésre van szükség. Széles értelemben, nemcsak lehetőség szerint a pártok között, hanem ennél jóval szélesebb értelemben párbeszédben a társadalommal, apellálva az együttműködésükre és erőfeszítésükre.
Azt hiszem, hogy az európai uniós csatlakozásunk másik nagy kihívása mindannyiunk számára fontos közügy, hiszen a csatlakozás azáltal, hogy a Kárpát-medencei magyarság zöme az európai határok mögé kerülhet belátható időn belül, a békés nemzeti újraegyesítés, az új nemzeti együttműködés kérdését is lehetővé teszi számunkra, ha a kormány - mint szándéka is - él a csatlakozás adta sikerteremtés lehetőségével, tehát ha az ország, a nemzet egésze számára kristályosodási pontként képes sikeres programot megvalósítani a következő években; és ha természetesen velünk együtt a környező országok sikeres csatlakozási programot hajtanak végre - azok is, melyek még erre meghívást vagy időpontot nem kaptak, de azok is, amelyek a magyar külpolitikai és nemzetpolitikai törekvések által véleményünk szerint ebbe a körbe kell tartozzanak.
Ilyen értelemben tehát a sikeres európai csatlakozás, a csatlakozás pénzügyi lehetőségeinek felhasználása nemcsak az emberek jólétének, szabadságának esélyét teremtheti meg immáron milliók számára, hanem a békés nemzeti újraegyesítés békés európai útját is.
Köszönöm figyelmüket. (Nagy taps a kormánypártok padsoraiban.)
