SISÁK IMRE JÁNOS
SISÁK IMRE JÁNOS
SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Nagy Nóra képviselő asszony hozzászólására szeretnék röviden észrevételeket tenni.
A képviselő asszony azt mondta, hogy 50 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre a közalkalmazotti szférában. Ez valóban így is van, a képviselő asszony mindössze azt felejtette el elmondani egyébként, hogy csak 2003-ban ennek következtében 117 milliárd forintos hiány keletkezett az önkormányzatoknál, és amiről Pál belügyminisztériumi politikai államtitkár úr szólt, hogy a gépjárműadót teljes egészében helyben hagyják, a gépjárműadó önkormányzatoknál helyben maradó 100 százalékos összegét is a közalkalmazotti bérfejlesztés fedezetéül kívánta felhasználtatni velünk. Nem kívánok Kovács képviselő úr hozzászólására kitérni, de ebben az évben szintén több mint 100 milliárdot vesznek ki az önkormányzatok zsebéből.
Van egy régi magyar mondás: az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Önök itt nagy hanggal beszélnek az ingyenes étkeztetésről és az ingyenes tankönyvjuttatásról. Tisztelt Képviselőtársaim! Illik bevallani, hogy az ígéreteiket nem tartották meg, hiszen nincs ingyenes étkeztetés sem a bölcsődékben, sem pedig az óvodákban. Magyarán: hazudtak a választópolgároknak. (Varga Mihály: Úgy van!)
A másik. Ingyenes a tankönyv; és mennyivel fordítunk többet erre a célra? Tisztelt Képviselőtársaim! Tessék szépen megnézni: az általános iskolák 1-4. évfolyamán az elmúlt évi 5600 forintos juttatáshoz képest most 3600 forintot kapnak a családok. Nem tudom, hogy van-e önöknek 1-4. osztályos gyermekük, de ha van, akkor ezt tapasztalhatják a saját gyermekük kapcsán is. (Domokos László: Úgy van!)
Most pedig rátérnék az egészségüggyel kapcsolatos hozzászólásomra. Ha röviden akarjuk minősíteni a szocialista-szabad demokrata kormány egészségügyi tevékenységét, akkor a tegnapi alkotmánybírósági döntés fényében túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a tárca törvénykezési ámokfutást végzett az elmúlt időszakban. Múlt év decemberében az úgynevezett Csehák-féle kórháztörvénnyel kapcsolatban, két hete az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabályok bizonyos paragrafusaival kapcsolatban, tegnap pedig a gyógyszerárak megállapításáról szóló jogszabályokkal kapcsolatban mondta ki az alkotmánysértést a tisztelt testület. (Egy hang a Fidesz soraiból: Szégyen!) Ez már önmagában minősíti a tárca, illetve az egész kormány ágazattal kapcsolatos tevékenységét.
Ha valamit értékelünk, mindig egyben viszonyítunk is. Most nem is az MSZP “Mindenkinek joga van az egészséghez” című, választási ígéreteket tartalmazó tervezetét veszem viszonyítási alapként, hanem a kormányprogram egészségüggyel foglalkozó IV. fejezetét.
(12.40)
Bár engedjék meg, hogy egy mondat erejéig utaljak a választási programra is. A program bevezetőjében kijelentették, el kívánják érni, hogy senki ne betegedjen meg azért, mert szegény. Ha hinni lehet az elektronikus sajtóban megjelent híreknek, a Tárki két hónappal ezelőtt közzétett monitorjelentése szerint az elmúlt két esztendőben ismételten növekedni kezdett az alsó és felső népességtized közötti jövedelmi különbség, mintegy 8,4-szeresére. Azaz növekszik a leszakadók aránya.
A kormányprogram egészségügyi bevezetőjében azt olvashatjuk e fontos területen is, hogy nemzeti közmegegyezésre törekszünk. Ezen törekvésüknek e hét elején tanújelét adták, amikor az önök által is szükségesnek tartott nemzeti egészségügyi kerekasztal alakuló üléséről távol maradtak, pedig korábban úgy nyilatkoztak, hogy részt vesznek az ülésen.
Néhány sorral lejjebb azt olvashatjuk, hogy a kormány az új egészségügyi rendszer kialakításához megteremti a szükséges forrásokat. Feltehetően ennek szellemében normálták vissza a hbcs- és német pontokat, és vezették be az úgynevezett volumenkorlátos finanszírozást. Igaz, ez utóbbi rendelet alkotmányellenessége miatt a Magyar Demokrata Fórum az Alkotmánybírósághoz fordult, és a bevezetőben említett kiváló törvénykezési gyakorlatuk miatt nem biztos, hogy ez az intézkedés hosszú életű lesz. Mindenesetre egészségügyi intézményeink kritikus helyzetbe kerültek, elkezdődött az eladósodásuk, és a szakemberek szerint ez már az ellátás minőségét is veszélyezteti.
Arról nem is beszélve, hogy ígéretet tettek az amortizáció fokozatos beépítésére a finanszírozásban. Ezzel szemben a gyógyszerek áfatartalmának, a jelentős mértékű energiaár-emelésnek és a többi működési költségeket növelő tételnek az ellentételezése sem történt meg, nemhogy az amortizáció finanszírozása. Az idei esztendőben jelentős forráskivonás történik az ágazatból, egyes becslések szerint ez a 80 milliárd forintot is eléri. Áprilistól a kórházak járó- és fekvőbeteg-ellátására 15 százalékkal csökken a források rendelkezésre bocsátása. Erre szokták azt válaszolni, hogy még hátravan a ciklus fele, idejekorán kérjük számon az ígéreteket.
Még reménykedhetnénk is, ha nem került volna a kezünkbe az egészségügyi ellátásszervezésről szóló törvényjavaslat kormány részére készített előterjesztésének 2. számú függeléke, melyben az elkövetkezendő három esztendő egészségbiztosítási ellátásainak kiadási tervezete szerepel. Ezek szerint 2005-ben gyógyító-megelőző ellátásra az idei 665 milliárd 67 millió forinthoz képest csupán 2,7 százalékos a növekmény, azaz 683 milliárd 350 millió forint jut erre a célra. A jövő esztendőben tehát ismételten forrást akarnak kivonni a rendszerből. Az adatok ismeretében kíváncsian várjuk annak a kormányígéretnek a teljesülését, amely szerint “2006-ig jelentős többletforrást felhasználva elérjük, hogy a hazai össztermékből az egészségügyi közkiadások aránya számottevően növekedjen, és az Európai Unió átlagához viszonyított lemaradásunkat egyharmadára csökkentjük”. Úgy tűnik, az előjelet eltévesztették.
Ígérték, hogy az egészségügyi dolgozóknak megérdemelt szakmai és anyagi megbecsülésben lesz részük. Való igaz, az úgynevezett száznapos program keretében 50 százalékos béremelésre került sor. Két esztendővel ezelőtt! Azóta pedig ez a béremelés teljes mértékben elinflálódott.
Az előbbiek alapján a jövő esztendőben sem számíthatnak sok jóra az egészségügyi dolgozók. A szakdolgozói létszámot nem sikerült tartósan stabilizálni, hisz egyre több helyről kapunk híreket az elbocsátásokról. Ami pedig a szakmai elismerést jelenti: jól emlékszünk többek között az úgynevezett hálapénzakcióra, amikor a kormányzat a lakosságot próbálta szembefordítani az ágazatban dolgozókkal.
Az ápolást végző egészségügyi dolgozóknak egyévi bruttó keresetüknek megfelelő hűségjutalmat ígértek. Igaz, azt is kijelentették, ezt a négy év alatt fokozatosan kapják meg az érintettek. Százmilliárdos nagyságrendű tételről van szó. Komolyan hiszi ma bárki is, hogy ennek a negyedik év végére lesz valami valóságtartalma? Úgy hiszem, hogy nem.
Úgy tűnik, Draskovics pénzügyminiszter úr nem ismeri a kormányprogramot, abban ugyanis az szerepel: “minden döntésünknél figyelembe vesszük, hogy az milyen hatást gyakorol a lakosság egészségi állapotára”. Ha ezt a passzust ismerte volna, bizonyára nem vont volna ki a Draskovics-csomag keretében 10 milliárd forintot az egészségügy finanszírozásából.
Három-négyszáz új háziorvosi és gyermek-háziorvosi körzet létrehozását támogatjuk, elsődlegesen az ellátatlan területeken - szól a kormányprogram. Ezzel szemben a betöltetlen praxisok száma meghaladja a praxisok 10 százalékát. De ez is hidegen hagyja a tárcát, az esélyegyenlőségi miniszter asszonyról már nem is beszélve.
Ígérték, hogy visszaállítják az 1997-es magán-nyugdíjpénztári törvény oltárán feláldozott úgynevezett keresztfinanszírozást. Ezt mára már jótékony homály fedi, sőt hétfőn azokat az információkat sem tudta megcáfolni a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, mely szerint az állami költségvetési szervek, a Belügyminisztérium vagy több más állami tulajdonban lévő vállalat - például a MÁV - dolgozói után nem fizetnek járulékot.
Kezdeményezzük, hogy az egészségbiztosítás ellenőrzését a parlament egy általa létrehozott és megfelelő jogkörrel felruházott testületre bízza - tartalmazza a kormányprogram. Ezzel szemben a Magyar Demokrata Fórum ezzel kapcsolatos törvényjavaslatát még megtárgyalni sem hajlandók, pedig az előterjesztés figyelembe vette az elmúlt kormányzati ciklusban önök által benyújtott hasonló jellegű javaslatokat is.
Hosszan lehetne sorolni a kormányprogramban lefektetett ígéretek és a valóság közötti kirívó különbségeket. De elég csak utalni a gyógyszer-finanszírozás körül kialakult és állandósulni látszó válságra vagy a Magyar Orvosi Kamara szerepének megerősítése érdekében tett kormányzati intézkedésekre. A rendszerváltozás óta nem volt ilyen mély válságban a magyar egészségügy.
Úgy gondolom, önmagáért beszél az is, hogy az elmúlt év október 16-án nyújtották be az egészségügyi intézmények az egészségügyi szakellátás többletkapacitásáról szóló nyilatkozataikat - tehát a kapacitásbővítésre irányuló kérelmeket -, de az egészségügyi tárca a mai napig nem tett semmilyen intézkedést, és legutóbbi információink szerint ezek a kérelmek a Pénzügyminisztérium asztalán vannak. Azt hiszem, ez felháborító.
Szeretném az önök szlogenjét alkalmazni. Önök azt mondták, hogy a polgári kormány 19 ezer forintot vett ki a nyugdíjasok zsebéből. Tessék mondani, hogyan vélekednek arról az ígéretükről, miszerint a családok támogatásáról szóló törvény módosításánál 50 százalékkal emelik a gyes összegét? Hány év telt el azóta? Több mint két év. Havonta minimum 10 ezer forintot, összességében tehát több mint félmillió forintot vettek ki a családok zsebéből!
Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország többet érdemel.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.)
