ZUSCHLAG JÁNOS
ZUSCHLAG JÁNOS
ZUSCHLAG JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialista-szabad demokrata kormány programot indított annak érdekében, hogy az egészség mindenki számára elérhetővé váljon. A kormány mindent megtett és mindent megtesz azért, hogy senki ne betegedjen meg azért, mert szegény, és senki ne szegényedjen el azért, mert beteg.
Az Országgyűlés számára elkészült a megújult népegészségügyi program, az egészség évtizedének Johan Béla programja. Jelentős lépések történtek a súlyos válságban levő egészségügy konszolidálása érdekében. 2002-ben 150 milliárd, 2003-ban 170 milliárd forinttal nőttek az egészségügyre fordított közkiadások. Az egészségügyi reformnak az irányított betegellátási modellre alapozott folytatása, a magántőke bevonása és az Európai Unió támogatásával várhatóan megvalósuló fejlesztések adnak lehetőséget az ellátás színvonalának további emelésére.
(13.20)
A gyógyító-megelőző ellátás támogatásaként a kormány 2002-ben a költségvetés módosításával 50 milliárd forinttal egészítette ki az egészségügyi intézmények finanszírozását, majd egy év múlva újabb 136 milliárddal, ezzel teremtve meg a fedezetét az előző év szeptemberében végrehajtott 50 százalékos béremelésnek.
Az adósságkönnyítési program is sikeres volt, sokat segített a súlyosan eladósodott kórházak helyzetének rendezésében. Az Európa-terv részeként megkezdődött 12 önkormányzati kórház rekonstrukciója, és a ciklus végéig befejeződik a Honvéd Kórház rekonstrukciója is.
De sorolhatnánk, hogy a gyógyítás feltételeinek javításában mi mindent tett a kormány. Így 2003-ban 15 milliárd forint volt fordítható egészségügyi szakmai programokra, fejlesztésekre, idén jelentős összegeket fordít a kormányzat az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére, folytatódik a műszercsere és a komfortosítási program, a mentőszolgálat és a sürgősségi betegellátás fejlesztése. Reális esély van arra, hogy közel 23 milliárd forint beruházás szolgálja az egészségügyi infrastruktúra fejlesztését az elmaradott régiókban. Gép-műszer beszerzési program indult tavaly, és a magántőke segítségével 15 milliárd forintnyi radiológiai, illetve aneszteziológiai és intenzív terápiás eszköz beszerzésére volt mód és lehetőség a kórházakban.
A kormány az egészségügy szerkezetváltását sem felejtette el. 2004-ben közel kétmillió lakosra terjedt már ki az irányított betegellátási modellkísérlet. Emellett a kórházon kívüli ellátást is erősítette a kormányzat, az egynapos sebészeti ellátások befogadásával, az otthoni szakápolás fejlesztésével.
Nem feledkezhetünk meg azonban az egyik legfontosabb döntésről sem, hogy a kormány késlekedés nélkül, 2002 szeptemberében végrehajtotta az egészségügyi dolgozók 50 százalékos béremelését, mely önmagában jelzi, hogy a kormány kiemelkedő jelentőséget tulajdonított az egészségügyben dolgozó orvosok, ápolók megbecsülésének. A 2004. évi költségvetés tartalmazza az orvosok ügyeleti díja emelésének összegét. Emellett több milliárd forintot költünk a sürgősségi betegellátó rendszer racionális átszervezésére.
Tisztelt Ház! Ha egészségügyről beszélünk, akkor nem feledkezhetünk meg a gyógyszerekről sem. A kormány megállította a betegek gyógyszerköltségeinek növekedését, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők kezelésére szolgáló koleszterincsökkentők ismételten jelentős, 90 százalékos támogatásban részesültek, 2002 nyarán a kormány 46, majd az év végén újabb 10 milliárd forinttal emelte a korábban hamis inflációs prognózissal megtervezett gyógyszer-támogatási keretet, ugyanis valójában a tényleges felhasználás 209 milliárd forint volt.
Végül egypár szót kell beszélnünk arról, ami tegnap történt, úgy vélem ugyanis, kevés olyan alkotmánybírósági határozat született, amely az emberek körében ilyen nagy érdeklődést és némi kis aggodalmat váltott ki. Természetesen a betegek döntő többsége nem fogja érteni, hogy az Alkotmánybíróság - talán kissé szokatlan frissességgel - miért találta alkotmányellenesnek a kormánynak azt az intézkedését, amellyel csökkentette a gyógyszerek árát. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Mert alkotmányellenes!) A jog persze jog, és ez még akkor is igaz, ha nem feltétlenül találkozik az emberek igazságérzetével. Igazuk van azoknak, akik mindig figyelmeztetnek bennünket, hogy a jogászokat képző egyetemek bejáratánál a jogtudomány és nem az igazságtudomány szerepel a táblán. Őszintén remélem, hogy ezt az alkotmánybírósági döntést a gyártókon kívül senki nem fogja saját győzelmeként ünnepelni. Meggyőződésem, hogy az alkotmánybírósági döntés nem fogja eltántorítani a kormányt a betegek védelmétől, ugyanakkor szükségesnek tartom, hogy az Országgyűlés a maga eszközeivel is vizsgálja meg a gyógyszergyártás és -reklámozás körülményeit, továbbá azt, hogy miért kell mindezt közpénzből finanszírozni. Javaslom, hogy az Országgyűlés alakítson eseti bizottságot mindezek kivizsgálására, továbbá arra, miként lehet Magyarországon az európai gyakorlatnak érvényt szerezni a gyógyszerárakat illetően.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
